Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-20 / 114. szám

Szombat, 1939. május 20. DÉCMÁGYARORSZÁG 3 "I Gumifüző Gumiharisnya nagy választékban áO cm magas P i'98 35 cm magas P 4 48 <10 cm magas P 4*98 kizárólag csak UFSSff kesztyűsnél kapható mOfie Klauzál tér séget remélt és várt. Nem szeretem azokat az embereket, akik mástól várnak segítséget. Az embernek nem azért van barátja, higy attól várjon mindent, hanem azért, hogy kölcsönösen megbecsüljék egymást. 'A földbirtokreformról szólva, hangsúlyozta 8 miniszterelnök, hogy a végrehajtást vidékenként a legvilágosabb feiü gazdákkal fogja megtárgyalni. rA miniszterelnök beszéde után László János plébános, majd Reményi-Sehneller Lajos pénzügy miniszter intézett rövid beszédet a gazdákhoz. Felszólalt még Peták Nándor és Tóth Imre dr. A gyűlés után Teleki Pál gróf a templomba ment és a keresztvíz alá tartotta Kovács István csengelei földmüves-napszámos fiát, aki a keresztségben Pál, László nevet kapta, 'A miniszterelnök száz pengőt adott Kovács Istvánnak, akiuek az újszülött ötödik gyermeke. Teleki Pál kormányelnök, ReményiSehneller Lajos pénzügyminiszter, Varga József dr. iparügyi államtitkár és kísérete vitéz T h u r á n s z k y László dr. sajtófőnök és Incze Péter dr. miniszteri osztálytanácsos 20 órakor indult Szegedről a Léi-motorossal Budapestre, Yorga államtitkár kőrúttá Felső tanyán Csütörtökön reggel V a r g a József dr. államtitkár Hunyadi János dr. és Peták Nándor kíséretében végiglátogatta Felsőtanyát. Kilenc órakor Szatymazon a Báló-vendéglőben mondotta el programbeszédet, 10 órakor a Fehértó-kapitányságon beszélt, 12 órakor pedig Csengelén a gazdakörben gyűlt össze nagyszámú közönség és lelkesen ünnepelte az államtitkárt. Csengeléről Balástyára hajtatott az államtitkár, majd Felsőközponton 19 órakor találkozott Teleki Pál gróf miniszterelnökkel és Reményi-Sehneller Lajos pénzügyminiszterrel. Felsőközponton Varga államtitkár fogadta az iparosküldöttségeket és az elhangzott sérelmek orvbslására igéietet tett. Megkezdődtek a XXVII. katolikus nagygyűlés ünnepségei A magyar Ifjúság nagyszabású seregszemléje a megnyitónap programján BELVÁROSI MOZI Mától keddig VSAK FELNŐTTEKNEK ! A francia filmgyártás reprezentatív filmje: parancsolat (Ne kívánd felebarátod feleségét) Lélekzetfojtóan izgalmas társadalmi dráma: Főszereplők: JEAN GABIN, ÜABY MORLAY és ,T. PTERRE AUMONT 5, 7, 9 KORZÓ MOZJ Minden nap A hét eseménye: Fedák Sári napsugaras magyar filmje: Erit a búzakalász Ujházy ..Beleznay asszonyok" cimü színdarabja nyomán. Főszereplők: FEDAK SARI. RÓZSAHEGYI, GóTH, EGRY MARIA és Erdélyi Miei. 5, 7. 9 Budapest, május 19. Áldozó&sütör tökön kezdődtek el a XXVITI. országos katolikus nagygyűlés ünnepségei. Az ország minden részéből különvonatok hozták az ifjúságot, mert az első nap főleg a földműves, iparos és értelmiségi fiatalság ünnepe volt. A délelőtti ünnepi Vcni Sanetén festői képet nyújtott a milleníuml emlékmű körül zászlók alatt fölsorakozott ifjúság. A 35.000 főnyi ifjúság fölváltva énekelt és imádkozott, majd a közös szentá-ldozás után fél 11 órakor az iparcsarnokban a- katolikus agrár ifjúsági mozgalom, az úgmeveaett KALOT legén ygyűlést rendezett. A gyűlésnek különös jelentőséget, adott, bogy itt, találkozott, először a, trianoni Magyarország ás a 'visszacsatolt. Felvidék agrárifjúsága, mintegy 4000 fiatal legény. Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök volt a gyűlés főszónoka. Fél 12-kor a pesti Vigadó gyönyörűen feldíszített nagytermében volt, az első nyilvános díszgyűlés, amely a XXVIH. örszágos katolikus nagygyűlésnek a meguyitója_ volt. Az első sorban Horthy Miklósné, a főmé'ltóságú kormányzó hitvese, József és József Ferenc királyi hercegek, Erzsébet királyi hercegnő foglaltak helyet. Az elnöki asztalnál Sercdi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás, Glattfelder Gyula dr., az Actio CatboljCa ügyvezető-elnöke, Zichy János gróf világi társelnök és a katolikus közélet többi vezetője ült. Az, emelvény jobboldalát a főpapság és prelátusök díszes serege töltötte be, legelsősorban rAngclo Rótta apostoli nunciUs. A pápai himntisz után- Serédi bíborOs-hereegprímás szólt a nagygyűlés közönségéhez: — Még élénk emlékezetünkben van — mondotta — első szent királyunk és apostolunk megdicsőülésének kilencszázéves jubileuma, amellyel az egész katolikus egyház az eucharisztikus Krisztus szeretetének kötelékében együtt imádkozott mivelünk. — Nem akar megszűnni kimondottan örömünk, bogy szent királyunk cs apostolunk jubileuma visszakapcsolta a Szent Korona testéhez régi birodalmának egyes leszakított részeit és visszacserélte a nemzet közösségébe sokáig idegen uralőm alatt élő testvéreinket. A vett jókért mélységes hálával adózunk Istennek a magyarok Nagyasszonyának és Szent Istvánnak. De más célja is van a nagygyűlésnek, ez pedig az. bogy a Szent István-évnek és a vele kapcsolatos eucharisztikus kongreszszusnak eredményét: az egyes emberek és az egész nemzet, szentistváni bit- és erkölcsi életét és ennek alapján visszaszerzett, illetve meggyarapodott egyéni és nemzeti becsületünket, megtartani és öregbíteni iparkodni befelé és kifelé, bogy országunkat cs nemzetünket továbbra, is annál biztosabban védelmezze bazáuk Nagyasszonya és Szent István. Ezért külön szeretettel üdvözlöm azokat a katolikus testvéreinket, akik húsz esztendeig tartó elszakítás után most először jelenthettek meg közöttünk. A hallgatésgá sokáig lelkesen ünnepelte a bíboros hercegprímást, majd Angelo Kotta apőstoli nuncius mondott latinnyelvű beszédet. — Némi elfogultsággal szólok — mondotta a nuncius —, mert annak a személyét képviselem, aki még tavaly itt közöttünk a pápa követe volt s akit ma már; mindenki XII. I'ius néven, mint pápát tisztel. A csütörtöki díszgyűlés következő szónoka Mihalovics Zsigmond pápai prelátus volt, aki „Nemzeti művelődésünk keresztény irányvonalai" címmel tartotta meg rendkívül érdekes előadását. Délután 14 'órakor a Szociális Missziótársulat országos szervezete tartotta meg ünnepi közgyűlését, majd a Hősök-terén este 18.40 órakor kezdődött a dolgozó ifjúság fogadalmi ünnepsége. Mintegy 30.000 dolgozó fiú és leány helyezkedett el a padokban. A pénteki program Pénteken reggel, a katolikus nagygyűlés ünnepségének második napja a főváros valamennyi plébániatemplomban a nők végezték' el közös szentáldozásukat. Különböző gyűlések' ütán a Vigadóban fél 12-kor kezdődött el a második nyilvános nagygyűlés. Elsőnek' Gerinézy Pál dr. a premontrei kanonokreud prépostja tartotta, meg előadását, majd lilás József dr. egyetemi tanár möndott beszédet. „Szent Istváu törvényei" címmel. Délben a Vigadóban tartották meg második nyilvános díszgyűlést. Sercdi. Jusztinián' biboros hercegprímás üdvözölte a megjelenteket és köszönetet mondott Teleki Pál gróf miniszterelnöknek, hogy országos gondjai között is időt talált a nagygyűlésen való megjelenésre. Ezután a miniszterelnök" mondott boszedet. A miniszterelnök beszéde — Sohasem szűnünk meg hangoztatni —<1 mondotta a miniszterelnök —, hogy ez a munka elsősorban lelkimunka. Lélekben folyton, jelen volt a Katolikus Nagygyűlés konferenciáján, majd a ssentistvdni állameszme kérdését fejtegette. — Mi SzenI Ts'fván Hagyományában, n szenti stváni gondolatban élünk — m'Ondota. — Ez volt mindig a magyar nemzet vezérlő eszméuye. Ez az eszme nem forradalmi, semmi korát megelőző forradalmi vonás nincs henna. A szentistváni állameszme két hagyományának: a magyarságnak és kereszténységnek egybefofraszlása. Ez a gondolat nemzeti és keresztény, mint két eszme, két valóság és két hagyomány házassága a Dunamcdeuce templomában. Ezen kívül nincs számodra, hely — jelen, múlt és jövő magyarságának. Ez az a gondolat, amely gondolkodásodat és elmédet kitölti. Ennek a gondolatnak köszönhető, högy a magyar ember magyar maradt. A szentistváni goudolat olyan örökség, amelyet ápolnunk kell, de amelyet úgy kelt ápolnunk, hogy fejlesztjük és élünk benne. . — A szentistváni állameszme — fejtegette ezután — nem néz soha a Dunamedencén túlra. Ez az eszme a hivatás cs kötelesség eszméje; kötelesség Európának ebben a részében arra, hogy itt a Dünamrdcnccbcn békét, egységet, megértést teremtsen. — De a szentistváni gondolat baladás Ts, vagy ha úgy tetszik: visszatérés. Haladás egy keresztény világfelfogás felé. amelynek hajnalát már látom a lelkekben. A' mi szentistváni állameszménk a. béke rendezése, amelyben ai együtt elő emberek, embercsoportok, nemzetek, nemzetiségek, foglalkozások, városok és falvak egyetértése benne. van. A nők szentségimádási órája volt a katolikus nagygyűlés második napjának záróeseménye. A Hősök terén tartották ezt az impozáns megnyilatkozást. Mintegy 35 ezer nő állta körül a nagygyűlés diszcs oltárát. SZÉCHÉNYI MOZI Szombattól mindennap 5, 7, 9 MA I'REMIER! Hősköltemény Ázsia sivatagjain Damaszkusz nincs lök&a Grandiózus filmalkotás Lawrancc ezredes regényéről. — Történik: Szíriában 1918. legforróbb napjaiban UCICKY rendezésében; Brieitte Horne.v, J. Gottsehalk, H. Nirtscn.