Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-20 / 114. szám

szombat 1939. v. 20. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAF XV. Ivfoltjam 114. szám Chamberlain beszéde a külpolitikai heíyzeivői, a biztosítékok „első segélyéről" és ax angol—orosx tárgyalások nehézségeiről London, május 19. Feszült légkörben indult meg .az alsóház külügyi vitája. Lloyd George és A 111 e e őrnagy beszéde után Chamberlain hosszabb beszédet mondott. — Anglia nem hajlandó békét vásárolni olyan engedmények árán, amelyek csak ujabb követelésekhez vezetnek — mondotta. Nem lehet hasznos eredménnyel tárgyalni a végső békefeltételekről, amig néni győződtünk meg .arról, bogv n más népek elleni támadó szándékról a másik fél lemondott, vagy mindenesetre feladta azt. A német kormány kijelentette, hogy nincs ilyen szándéka. Csak az a baj, hogy nem Atflee képviselő ur az egyedüli, Bki ezt nem liis/.i. Ezt a helyzetet maga a német kormány idézte elő. Ennélfogva kijelenthetem, _ hogv ha meggyőződhetnénk" afelől, hogv nincs támadó szándék, akkor habozás nélkül kijelenthetnénk, mik azok az irányelvek. amelyek alapián a a maradandó béke. feltételeiről tárgyalnánk". — Politikánknak — folytatta Chamberlain '>— uj fordulatot adott Cseh- és Morvaország hekeneleztetése a Német Birodalomba. Nem tudom, megértette-e a német kormány, amiélőn ezt a lépést tette, hogy milyen irtózatos visszahatást kelteti eljárása a külföldön. Idegen államnak ily módon való bekebelezésénél még sokkal súlyosabban aggasztotta a világ közvéleményét a feltűnő ellentmondás c lépés cs a német kormány ismételt ünnepélyes igérelei között, ami aláaknázta a biztonság érzését Európában és azt a meggyőződést keltette, hogy viine.s biztonságban egyetlen kis állam függetlensége sem, amely a német törekvések útjában áll. — 'A' biztosítékokat, amelyeket Lengyelországnak, Romániának és Görögországnak adtunk, első segélynek nevezhetők. Ez a politika nem arra irányul, hogy ellentétes csoportokat állítsunk egymással szembe Európában és nem azt jelenti, bogy a háborút elkerülhetetlennek tartjuk. Politikánk az óvatosság politikája, amely csak bizonyos feltételek közölt lép hatályba és a másik félnek hatalmában áll, hogy ezek a feltételek sohase valósuljanak meg. Politikánk biztosítéka az erőszakos támadás ellen, amely esetleg és remélhetőleg sohasem fog előállni. ^ — Ila utakat és módokat találhatunk' Szovjetoroszország együttműködésének megnyerésére — folytatta — a békearcéi felépitése körül, akkor örömmel fogjuk azt üdvözölni. A megbeszélés nehézsége és kényessége bizonyos óvatosságot követel, de ez néni tulajdonítandó sem világnézeti ellentéteknek. Fel akarjuk építeni a békearcélt és ezért inkább néhány nappal meghosszabbítjuk munkánkat, nehogy elhamarkodott lépéssel rombadöntsük ' egész címletünket. Lord Halifax holnap ismét tanácskozik á francia miniszterelnökkel és remélem, hogy a tanácskozások után kiküszöbölik azokat az akadályokat, amelyek eddig útjában állottak a megegyezésnek köztünk és a szovje.tkormány' között és hogy kellő időben bejelenthetem a Háznak, hogy végre megkötöttük a végleges egyezményt. 1 Tefehí Pál gróf mmiszíerelnöh o szeged! tanyavilágban ismertette a magyarabb, Keresztényebb, és erOsebb nemzet utcélhitiizéseif (A Délmagyarország munkatársától). T e leki Pál gróf miniszterelnök a szegedi M£Plista vezetője csütörtökön reggel 8 órakor érkezeit Budapestről Szegedre a Léi-motorossal. A miniszterelnök társaságában voltak: vitéz Tburánszky László miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője és Incze Péter dr. miniszteri osztálytanácsos. A miniszterelnök fogadtatására niegjelentek: Tukats Sándor dr. főispán, Széchenyi István dr., Vinkler Elemér dr., Tóth Tibor dr., Ernycy István dr., Gárgyán Imre dr., Rosta Lajos dr. és Deák János. A miniszterelnök üdvözlésére megjelent az állomáson vitéz Mérey László altábornagy, hadtestparancsnok is, akivel a miniszterelnök az üdvözlések után hosszasan elbeszélgetett. A pályaudvarról Teleki Pál gróf miniszterelnök és kísérete autókkal Szentmiháh telekre hajtatott, ahol a község határában lovasbandérium fogadta a vendégeket, a községben pedig fölvirágozott diadalkapunál vitéz Ho r v á t h István kisgazda meleg szavakkal üdvözölte a miniszterelnököt, özv. Szabó Józsefné, a MANSz elnöknője pedig virágcsokrot nyújtott át Teleki Pál grófnak. A népkörben Tuskó László igazgató-tanító a község nevében villanyvilágítást kért Szcntmibálytelek részére. Elmondotta az igazgató .tanitó, hogy a község 2! 100 lelket számláló lakosságának 90 százaléka psprikníöldolgozáshól cl. tehát életszükségletük a villanyvilágítás. í Ezután P. Schneider Vencel alsóvárosi plébános föltária a miniszterelnök elölt, hogy Szcntmibálytelek római katolikus hívőinek nincs templomuk. A miniszterelnök nagy figyelemmel hallgatta végig az előtcrjeszlésekcl, utána hosszasan elbeszélgetett a gazdákkal. Szenliniliálylelekról Részköre hajtatott át a miniszterelnök és kísérete. A község határánál lovasleventék kisérték a vendégeket a templom elé. Teleki Pál gróf és kísérete szentmisét hallgatott, majd a népházba ment, ahol nagyszámú gazdaközönség gyűlt egybe. G u czy József kisgazda mondott üdvözlőszavakat, amelyre a miniszterelnök válaszolt. Nagyszéksóson a miniszterelnököt Mas a Miklós kisgazda üdvözölte. 'A miniszterelnök válaszában kijelentette, bogy programja két szóból áll: magvarok vagyunk! Nemcsak bizalmat kér a tanyavilág népétől, hanem komoly magyar munkát is. Innen a miniszterelnök és kísérete 'Alsfiközpontra ha jtatott. A község főterén diadal kapu, leventeszázad és a magyarruhás leányok dekoratív csoportja várta. A Katolikus Leányegylet sorfala közölt ment Teleki Pál gróf miniszterelnök az Alsóközponti Gazdasági Egyesület székházába, ahol nagy tömeg viharos lelkesedéssel fogadta. Tanács Piti magyarruhásan, versben üdvözölte a miniszterelnököt, majd Recktenwnld Krislóf dr. ügyvéd, az Alsóközponti Mezőgazdasági Egyesület alelnöke fölkérte a miniszterelnököt progranibeszédc elmondására. \ sitm\ mandátumot tarlia meg a mlntszlerelnöh — Földieim nekem az itteni emberek —> kezdte beszédét Teleki Pál gróf miniszterelnök. Sok köszönettel tartozom Szegednek. Elsősorban azért, amiért azt mondhatom, liogy földiek. Husz esztendővel ezelőtt, Erdély megszállása után Szeged engem fiává fogadott. Legföljebb azt tehetem hozzá, hogy ne bánjanak rosszabbul most sem a fogadott gyerekkel, mint az édessel. Köszönet azért is, hogy Szeged fölkért arra, hogy a parlamentben képviseljem. Mindenkinek sziveszerint való, ha az otthoniakat képviselheti. — Amikor először beszéltem Szegeden, még nem mondhattam el, hogy a szegedi mandátumot fogom megtartani. Máshol kellett megmondanom először, Hogy a szegedi mandátumot tartom meg. Ez köteles udvariasság és tisztesség dolga volt. Nem is szálllialtam szembe azokkal a híresztelésekkel, amelyek itt elterjedtek, hogy nem tartom meg Szeged mandátumát. Akkor is megtisztelő volna a magyar miniszterelnökre, hogy Szeged mandátumát vállalhatja, ha nem volna a magyar miniszterelnök egyszersmind az, akit Szegedhez olyan kapcsolatoké mint engem személyesen fűznek. MiI teleírt a szegedi gondolat — Szegedről indult ki 'és ma már országszerte tudják, de igy is nevezik az egész irányt, liogy szegedi gondolat. Ez a szegődj gondolat bővült, tágult, gazdagodolt, niinlabogyan minden fa terebélyesedik, de a gyökere itt volt. Azon az augusztus 9-én. amikor Balatonra repültem és amikor alattam az első.század huszár vonult ki a Dunántúl felé, emlékszem még arra, amikor lenéztem rájuk és amikor a rákövetkező nap a főméltóságu kormányzó ur a zömmel elindult, akkor indult el a szegedi gondolat, a Szegeden összegyűlt nemzeti erők fiatalsága az ország többi része felé az ország visszahódítására. Ez a visszahóditás sok' mindent jelentett. Jelenlelte először a lelkek vitfiszahóditását. azután jelentette vagyonúnknak", gazdagságunknak visszahódítását és azután jelentette az ország elvesztett területeinek vis'lszahóditását. — Ma mindhárom Irányban olyan e?emínyek és olyan lépések történtek", amelyek világosan bizonyítják, hogy egészséges volt az