Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-16 / 111. szám

Kedd, 1939. május 10. DÉLMAGYARORSZÁG IIIIHIWII11111 MII HU111 llll Ilii Ml III l Ilin III mi HBIII—II—IMMMIIBIHHI1WW Eckhavdi Tibor és vitéz Shvoy Kálmán programbesxédei a Független Kisgazdapárt szegedi és tanyai gyűlésein (a Délmagyarország munkatársátóL) Nagysza­bású előkészületek előztek meg Szegeden és a ta­nyékon a Független Kisgazdapárt, zászlóbontó nagygyűlését. Eckhardt Tibor dr. a párt or­szágos elnöke péntek óta Szegeden tartózkodott és személycsen vezette a választási agitációt benn a városban és künn a tanyavilágban. Szom­baton nagysikert gyűlésen vett részt Szőregen, vasárnap pedig Szegeden, a Belvárosi Moziban Lelkes taps és éljenzés fogadta a pódiumra lépő Eckhardt Tibort. — Lejöttem ide Szegedre — kezdte beszédét —, hogy kibontsam itt a Független Kisgazdapárt zászlóját. Személyi és egyéni okok hoztak ide; dédapám: Pozsonyi Ignác a Rókus-kórház igaz­gatója volt, tehát ebben a viszonylatban szegedi­nek kell éreznem magam. De nem ezek az okok a döntők; a legfőbb ok, amiért én a választási kampányban itt fölveszem a küzdelmet, az, hogy Szegeden, ahol a lakosság legnagyobb része agrárfoglalkozást űz, az ország legnagyobb ellenzéki pártjának köte­lessége küzdeni a mandátumért. — Teleki Pál gróf miniszterelnök ur jelöltség­vállalásának jelképes értelme van Szegeden — folytatta. Innen indult ki egy gondolat országhó­ditó útjára s ezt a gondolatot a miniszterelnök ur. ral együtt akarom szolgálni. Ebben nincs közöttünk különbség. De én konkrét munkaprogram keretében ielölöm meg a teendő­ket; BELVÁROSI MOZI Ma és mindennap! Páger Antal brüliáns kettős főszereplésével SZERVUSZ PÉTER A legmulatságosabb és legszellemesebb ma­gyar film. Rendezés, muzsika Szlatinay Sándor, Szer.: Págcr Antal, Simor Erzsi, Mihályffy, Pethcs, I'alóczi stb. Ilyen remek magyar film még nem volt! 5, 7, 9 Korzó Mozi Május 16—18, keddtől csütörtökig Anyák! • Apák! Hozátok el gyermekeiteket! Az év legnemesebb filmeseményéhcz A jóság a szeretet és a hit filmje ! — Ezt a filmet mindenkinek meg kell nézni! 5, 7, 9 tartott vitéz Shvoy Kálmán dr.-ral, a kisgaz­dapárti lista második jelöltjével programbeszédét. Délelőtt 11 órára zsúfolásig megtelt a Belvá­rosi Mozi. Tisztviselők, iparosok és munkások mellett igensok szegedi, és szegedkörnyeki gazda ült a hallgatóság között. Bár ez. előzetes híradá­sok tudtul adták Eckhardt és Shvoy tanyai kör­útját is, mégis nagy sok tanyai gazda is bejött, hogy a szegedi beszédeket is meghallgassa. soha ennyire npm volt szükség a sür­gős és hatékony cselekedetre. A tettek mozgatórugója és legbelsőbb lelke ma is a szegedi eszme. Tisztulást és tisztítást csak és kizárólag szegedi gondolat tud teremteni. Nem eleven lel ki átélés ez csupán, ennek a gondolatnak konkrét tartalma van, amely a nemzet érdekében történő önzetlen kötelességvállalást jelentik. Ezt a konkrét tartalmat alapvető fölis­merések mutatták meg husz évvel ezelőtt; ezek a következők: 1. A marxizmus, az osztályharc romlásba dön­ti a nemzetet. 2. Nemzetköziség jegyében nem lehet egy or­szág életét és jövőjét berendezni. A nemzetközi életben csak az boldogul, aki a saját nemzetét szervezte meg komoly erővé és komoly értékké. S a szervezési program első helyén a hadsereg áll. (Taps és éljenzés). 3. A liberális áliamföltogás nem képes a nem­zet minden rétegének érdekét képviselni. * H vér és arany küzdelme Ezután a szónok a világháború utáni eszten­dők eseményeit, mozgalmait ismertette. — Mi már akkor zászlónkra irtuk — folytatta — a keresztény Magyarország jelszavát az igazi krisztusi gondolat jegyében. A mi nacionalizmu­sunk nem a nagytőke érdekét szolgálta, hanem a szegedi gondolat, a népi eszme s a krisztusi iguzság kifejezése volt. S a keresztény Magyar­ország gondolata elsősorban a szegény védelmét jelenti. A magyar sors válteszi meglátójának: Adynak szavát idézem, aki a vér és arany ellen­tétében határozta meg a ini életünknek osztály­harc felé sodró végzetet. Döbbenetes tanulságot hagyott ránk a költő: ha az államhatalom nem akarja, vagy nem képes a tőke és munka harcá­ban a munka védelmét tűzni maga elé, akkor el­kerülhetetlen a szegények és munkások osztály­harc alapján véghezvitt megszervezése. A szege­di gondolat a vér védelmét jelenti s nem szolgál­ja az arany, a tőke, a kizsákmányolás érdekeit. A vér és arany harcából a vérnek kell győzelme­sen kikerülőié. Nem vagyunk kommunisták, de valljuk, hogy a szegény- és munkásvédelem a nemzeti munka biztosítását szolgálja. (Taps). — Miért vagyunk ellenzékiek? — tette föl a kérdést Eckhardt beszéde további során. Hiszen a kormánytól nem választ el világnézeti különb­ség. Amiket a miniszterelnök az alapvető magyar problémákról mondott, azok kifogástalan ember, kifogástalan megállapításai voltak. Megegyezik a külpolitikai, fölfogás'és á honvédelem kérdésében elfoglalt állásnont is. 3 — Azért — adta meg rí a feleletet —, mert a a kormánprogram hirdetése és érvényrejutása, az Ígéret és beváltása között olyan különbség van, mint a szakácskönyv és az ebéd között. H földkérdést megi kell oldani! A következőkben megemlitette a szónok, hogy a Független Kisgazdapárt harcolta ki a titkos vá­lasztójogot, majd azt hangsúlyozta, hegy a ke­nyérprobléma megoldásánál a földkérdést kell első helyre teiinf, A föld: maga az élet. Jelenti a családalapítás, a gyermeknevelés lehetőségét, a nyugdijat, a lelki megbékélés és nyugalom biztonságát. Ne az le­gyen a szempont, hogy sujt-e valakit a földre­form. hanem hogyan lehet a magyar élet. gerincéi és törzsét: a magyar falut megerösi­teni. Ezt a programot egy pillanattal sem szabad to­vább halogatni. Nem osztályérdek, hanem a történelmi szükségszerűség kívánja Magyarországon a nagybirtok meg­szüntetését S ennek a kérdésnek megoldásában egyetlen szem­pont csak a nép megerősödése lehet. — A kormány földbirtokjavaslata elégtelen. Évi 100000 hold szétosztása elenyésző csekélység — folytatta Eckhardt Tibor. De nem megfelelő a javaslat már csak azért sem, mert ez az évi 100 ezer hold kisbérletek formájában kerülne a ma­gyar gazdatársadalom kezébe. Példák mutatják, hogy a bérleti rendszer nem elégitette ki a ma­gyar földművelő népet. Egy eperfát sem mert a bérlő a kapott földön ültetni, mert a bérlelet visz­sza lehet vonni. Hogyan fokozzák igy a terme­lést? Ez a javaslat parasztfogás, ez ellen tilta­kozni kell. Földet kell adni a magyar paraszt talpa alá, tetőt a feje fölé s akkor lesz gerince, lesz biztonsága ennek az országnak. — A következő jelszóval találkozunk a kor­mány reformtervezetében: ..Magyarnak a ma­gyar földet!" Esterházy gróf kifogástalan ma­gyar eniber s az ő 200.000 holdja magyar kézen van. De kérdezzük: ezzel az ügy már el is van intézve? A födlbirtokrendezést nem lehet a zsidóbirtok' elkobzásával megoldani, mert a zsidóbirtok összesen 500000 hold s nekünk 3 mil­lió hold föld kell és vállalom azt, hogy ezt a 3 millió hold földet 5 év alatt ki lehet osztani az én tervem szerint. Ezt a kérdést zsidózással megoldani nerr lehet. Ez a kérdés ilyen megvilágításban pót­kávé, a skatulyán rajta van a csodaszarvas-véd­jegy és ez a pótkávé nagyon keserű. (Derültség). H zsidókérdés és az értelmiségi munkanélküliség Ezután a zsidókérdésre tért át. Elfogadta a zsidótörvényt, bár vannak pontjai, amelyeket más­képpen irt volna meg. Elfogadta, mert a magyar értelmiség munkanélküliségét csak a zsidók visz­szaszoritásával lehet elintézni. A nemzet keresz­tény tanult fiatalsága kétségbeejtő helyzetben volt. Nemzetközi szerencsétlensége a zsidóságnak, hogy csak értelmiségi pályán él és az antiszemita hullámok azért csaptak oly magasra, mert min­SZÉCHENYI MOZI Keddtől mindennap 5, 7, 9. VISSZATÉRT a legnagyobb magyar filmsiker! k07m\mn(i Harsányi Zsolt regényéből irta Bckeffy István Harmonia-film Zene: dr. Sándor Jenő. TURAY IDA PAGER ANTAL Vaszary Piroska KABOS GYULA Sornlay Artúr MALY GERÖ Eckhardt Tibor: R szegedi gondolat a nemzet érdekében törtéíénő önzetlen Uötelességvállalást jelenti

Next

/
Thumbnails
Contents