Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-16 / 111. szám

4 M DELMAG/ARORSZÁG Kedd, 1939. május IO. den szabad pályán elutasítás várta a keresztény ifjúságot. Ezért kellett a zsidótörvény, a nemzeti lét parancsszava követelte s a zsidóságnak sa­ját érdeke, hogy beismerje ennek szükségességét­De van kereszténykérdés is: a magyar fiatalság ne csak' az ér­telmiségi pályákon keresse a boldo­gulást, hanem forduljon a falu felé is. A fiatalság ezzel nemcsak önmagán, hanem a nemzet egészén is segit. A továbbiakban rátért Eckhardt Tibor a ke­nyérkérdcstől különböző problémák ismertetésére. Meg kell becsülnünk egymást és egymásban nz embert, az emberi szabadságot. Ma formába kény­szeritik az emberi lelkeket. Nem bírálja egyetlen állam berendezését sem, de meggyőződése, hogy minden nemzet olyan uralmat érdemel, amelyet I megtűr maga fölött. Ez a nemzet a szabadság ! felé fordult a múltban és a szabad élet biztosíthatja most is az éleiét. Magyarországon a diktatúra nem tudná kielégí­teni a lelkeket. Beszédét igy fejezte be; — Nekünk elég volt egy forradalom. 'A becsü­letes népi haladás menti meg ezt a nemzetet Ab­ban a magyar közéletben, amelynek csak a don­gái vannak meg, alapnak kell beépíteni az ősere­jü parasztságot, olyan rendszert teremtve nekik, hogy amikor a rendszert szolgálják, érezzék azt, hogy a rendszer is szolgálja őket. Ennek megteremtésén dolgozik a Független Kis­gazdapárt s ezért kérem a választókat, hogy se­gítsenek győzelemre vinni ennek a pártnak a zász­laját. Percekig tartó taps és éljenzés követte Eck­hardt Tibor beszédét, majd általános figyelem közepette vitéz Shvoy Kálmán dr. emelkedett szólásra. Viiéx Shvoy Kálmán: Népi politikái és közéleti tisztességei követelünk Beszédének első szavaiban azokat az oko­kat ismertette, amelyek arra késztették, hogy az Imrédy-pártból kilépjen. — Néhai Gömbös Gyulát két hatalmas esz­me hatotta át: az alkotmánytisztelet és a sza­bad Magyarország eszméje — mondotta. — A volt miniszterelnök ezektől az eszméktől elért s az a politikai dilettáns, aki engem hazaáru­lónak nevezett akkor, amikor elhagyta az Im­rédy-kormányt, nz tanulja meg először, hogy mi a haza és mi ogy párt. Nagy taps fogadta vitéz Shvoy Kálmán­nak ezeket a szavait, ugyanekkor azonban a közbeszólások özöne is zúdult felé a karzatról. — Akit fölbéroltek a zavartkeltésre — mon­dotta Shvoy Kálmán — és azért jött ide, hogy megbontsa itt az egységet, az jobban teszi, ha hazamegy... — Éljen Shvoy Kálmán! — hangzott most minden oldalról. Ebben a pillanatban mozgolódás támadt Tiátnl a széksorok között s egy frontharcos előrelépve a következőket kiáltotta a- pódium felé: — Kegyelmes Ur, alázatosan jelentem, va­laki hüzbombát dobott el... Az eldobott bűzbomba penetráns szaga mi­att hamarosan kiürült a helyiség hátsó része, mindenki előrejött hallgatni a további' szava­kat. A volt Imrédy-kormány szándékai — Az Imrédy-kormány gyűlölködő lelkisé­get nevelt itt intézményesen — folytatta Shvoy Kálmán — s imo Itt az erodmény. Vásött köly­kök bűzbombát dobálnak. De rosszul számí­tott, aki ezt"a kis közjátéköt raegrondezte, mert ez a híizbombadobálns megmutatta egy másik párt érvényesülésére törekvő módszereit s meg vagyok győződve, hogy ez a büzbombadobáló szerezte nekem most a legtöbb hívet. Hosszantartó taps fogadta ezeket a sza­vakat. — A volt miniszterelnök hagyta ott a páf­fot — folytatta a szónok —, ő tépte össze a párt zászlaját és ő dobta tűzbe akkor, amikor nekem szemembe mondta, hogy a pártot föl­oszlatja és új pártöt alakít. S láttam azt is, bogy a Felvidék visszacsatolását arra akarja fölhasználni, hogy puccsszerűen diktatórikus hatalmat biztosítson a maga részére és Ugyan­úgy kormányozza az egész országot rendeletek Útján, mint az a visszacsatolt Felvidéken szük­séges volt. Ebben nagy veszedelmet láttam, de nem tudtam maga.m azonosítani azokkal az elgondolásokkal és tervekkel sem, amelyek az ittélő németségnek messzemenő jogokat biz­tosítottak. A lelkiismeretemmel sem tffdtem megalkudni és ezért hagytam ott azt a pár­tot, mely máf Wgyfs Halálra völt ítélve és amelynek zászlója helyett új zászlót kreált a volt miniszterelnök és ráfestette a csoda­szarvas-jelvényt. Kik indították el a személyi hajszát ? — Azért jöttem át ebbe a pártba, mert ez a párt állandóan követeli a népi politikát. Ezt akarom én is követni, ezért dolgozom Ugyanazzal a lelkesedés­sel, becsülettel, mint más párt zász­laja alatt a múltban egészen addig, amig annak munkájában a népi po­litikára való törekvést és szándékot láttam. Szeged komöly lakossága tudja, nem a suhan­cok és nem az útcagyerekek, Hogy amit. én megfogadtak, annak minden erőmmel igye­keztem egészében megfelelni. Mindenki végez­ze úgy a kötelességét mint én. S tudom azt is, hogy a személyi hajszát azok indították elle­nem, akik azelőtt mindig körülöttem lebzseltek, mellettem ragyogtatták magukat s akik tőlem mást, mint ját, soha nem kaplak. — Különös jelenségeket tapasztaltam ez­zel a választással kapcsolatban — mondotta a továbbiakban —: az erőszak érvényesül az egész vonalon. A vitézeket beidézik és megfé­lemlítik, a nyugdíjasokat és tisztviselőket meg­fenyegetik, a polgárokat meg akarják félem­líteni, hogy ne gyakorolhassák szabad polgári jogaikat. Vannak fiatal diktátorok, akik azt hiszik, hogyha a város élére állítják őket, ak­kor már azt tehetik, amit akarnak. Vigyáz­zanak ezek az urak, hogy mit csinálnak,, mert az uszítás és a gyűlölet vihara őket fogja el­söpörni és nem az alkotmánytisztelő polgárt. Becsületes harc a kispolgárért, a tűzharcosokért, a hadirokkan­takért és a tanya népéért Ezután azokat a szempontokat Ismertette, amelyek jövő politikai munkásságában vezet­ni fogják. Küzdeni fog az egykéz rendszere el­len, mert nem lehet egyeseknek gazdagodni a mások, a kisebb emberek, rovására még akkor sem, ha keresztények; Minek annyi Hangya­fiók Szegeden, ahol annyi a kiskereskedői HarCol a kispolgárság több önállóságáért, a tűzharcosok és a hadirokkantak érdekeiért; harcol a arányos &s igazságosabb adórendszer­éit és azért, hogy Szegedet, mint határ várost, minden alapvető kérdésben figyelembe ve­gyék­A budapesti urak, akik Havonta egyszer lejön­nek egy-egy bankettre, nem tudhatják ml kell és mi fáj ennek a városnak. Küzdeni fog a tanyáért, mert nem lehet, hogy a tanyavilág ma is úgy nézzen ki, mint 30 évvel ezelőtt. Harcol a tanyai decentralizált közigazgatásért". Ez nem fogja a várostól eltávolítani a tanyát. Szakítani kell a kormány bankpolitikájával » a munkában kell megtalálni a pénz ellenér­tékét. Állandó munkára és állandó münkáltatásv ra van szükség. Legfőbb célja: elősegíteni a földkérdés megoldó sát is. Korrigálni kell a hegyközségi törvényt, amely nem szolgálja a gazdaérdekeket, Csak azért született, hogy a budapesti hivatalnokoknak kevesebb dolguk legyen a borértékesítéssel. Keresztény-kérdés is van A zsidókérdésben most a végrehajtáson van a hangsúly. Ebben a problémában az a gön­dolkodásra késztető dolog, hogy senki sem tu­dott keresztényien harcolni a gazdasági pá­lyán. Ne a zsidókérdésben lovagoljunk most már, mert új kérdés van, a keresztény-kérdés s ennek lényege az, hogy a keresztény fiatalságnak meg kell mutatni, högy az eddig el nem fog­lalt pozíciókban is hihetetlen nar gyöt és szépet tud majd alkotni. Harcolni fog a közéleti tisztségért. Követelni fogja a képviselői összeférhetetlen* ség kérdésében azt, högy a képviselők ne hasz­nálhassák föl a képviselőséget jogtalan vagyo­ni haszonszerződésre. S végül küzdeni fog a: szegedi városházán a lakosság lokális érdekei­ért és azért, hogy a város költségvetése arány­ban legyen a város teherbíró képességével. Ezf a harcot csak a Független Kisgazdapárt kebe­lében tudja folytatni s azért kéri a választó­polgárokat, hogy a párt győzelemresegítségé­vel vigyék diadalra ezt a küzdelmet is. Hatalmas tapssal ünnepelte a közönség Shvoy Kálmánt beszéde végén, majd a nagy­gyűlés végetért. Eucharisztikus évforduló­ünnepség az ujszegedi lourdesi kápolnánál (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Katolikus Legényegyletek és a Dolgozó Leányok Mozgalma hétfőn este eucharisztikus évforduló­ünnepséget rendezett Újszegeden a lourdesi liget­Uápolnánál. Ezt megelőzőleg 20 órai kezdettel az ujszegedi Szent Vince-kulturház nagytermében diszgyülés volt Molnár Antal segédlelkész el­nökletével, aki rövid elnöki megnyitójában mél­tatta az eucharisztikus kongresszusok jelentősé­gét a katolicizmus szempontjából, majd Tóth Sándor szövetségi dékán és Polgár Sándor dé­kán mondottak üdvözlő beszedeket. A diszgyülés után a résztvevők menetbe fej­lődtek és az ujszegedi Főfasoron énekelve, vonul­tak a ligetkápolnához, ahol Becker Vendel dr. apát. tanügyi főtanácsos a legény- és leányegyleti ltlkészelnökök segédletével litániát celebrált. P. Szabó József S. J. hitszónok pedig a munkásif­jusághoz szentbeszédet mondott. A szegedi hitbuzgnlmi és katolikus társadalmi epvesületek zászlóik alatt vonultak föl az ünnep­ségre, amelyen, lelkes tömegek vettek részt. "Az ünnepség a későesti órákban ért véget. Kerékpárosok! Elsőrendű kerékpárokat engedményes *í< ben részletre adom. tunikát al'afrétaekel trban kaphat Szántó Sándor nál Szened. (Kiss D. alota) Kiss U. 2. ,

Next

/
Thumbnails
Contents