Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, 1959. mfifes 2. Míitev május elsejei beszéde ts német élettérről és a békesxereieirői Berlin, május 1. A Luslgai lenben a hélfői nemzeli ünnepnap alkalmából tarlóit tömeg­gyülésen M i 11 e t beszedet mondóit. — Az egész nemzeti szocialista program és gazdasági felismerés élére — mondotta — az az elv iépett, hogy a nép csak azt élheti fel, a nit rftögánnk feldolgozott. Ez nem pénzkér­dés, hanem kizárólag termelési probléma. Ez más szavakkal azt jelenti, teljesen közömbös, hrtgv mennyi pénzt termelek egv államban, a döntő az. bogy mennyi árut termelek, meit ezek az áruk azok. amelyeket az egyes embe­rek között szétosztanak. Á pénz c«ak utalvány ere nz árura. Döntő jelentőségű, hogy a nem­zeti termékeket minden téren fokozzuk. A ter­melési javakat nem szabad felhalmozni, mert azok fogyasztókat kívánnak. — Az első életalnp — folvtatta — a saját élettérben fekszik, vnevis abban, hogv meny­nvit tud egvesek éleiéhez adni. Az élettér lé­hát nem választható cl a nép életkeretétől, e/ért az élettér határozza meg effv nép boldo­gulását és virágzását. Természetesen egyma­gában az élettér sem döntő, hanem elihez iön még a szorgalom és képesség, amellyel vala­mely nép saiát életerében elő is teremti azt, amit abból elő tud teremteni. Németországban sovány földek vannak, egv négyzetkilométerre 150 rmbrr esik. Ennek folytán nem engedheti meg magánik azt a fénvüzést, hogv erejét szétforgácsolja. É'ctre-holálrn egymásra vn­gvunk utalva és ha valaki nem értené meg ezt. fel kell ismernie a világ többi részének állásfoglalásából. — Nem tevékenykednek-e ismét a régi be­kerítő pilitikusok. Jészben olvan emberek, okik 1011-ben is csak a gvülőletet ismerték. Ugvanaz a nemzetközi háborús uszítók cso­portja. melv már akkor is folytatta üzelmeit. — Nem szükségem hangsúlyozni — folvtal­fi Hiller —. hogv szeretem a békét. Tudom. Jiogv bizonvos nemzetközi sajló napról-nánrl hazudik', háborúra uszit, gyanusif cs rágal­maz minket. Ez engem nctn akadályoz, mert ismerem ezeket kreatúrákat. Én ís fegyverke­zem minden eszközzel, de itt különbség van, Én szeretem a békét és ez legiobbnn talán munkásságomból tűnik ki. Németország óriási müveket Icrcmlcll n nép szorgalmának foko­zására, nagv építkezéseket hivünk életre és kultúránk hatalmas bizonyítékai épülnek. E müvek közül soknál tiz, vngv liusz évre vau szükség, hogv elkészüljenek. Ez is mutatja, hogy Írekét akarunk. Minden tiszteletem egy népszövetségi nyilatkozatnák — folytatta — azonban a nyu­gati német erődilniénvek mégis megbizhatóbb biztonsága szabadságunknak. Éppen e napon hihetetlen bizakodással nézek a német jövőbe. Arról, hogv népünket helyesen nevelik, moz­galmam kezeskedik arról, hogy vitézül meg Fogják Védttli, a német véderő nyújt biztosí­tékot arról, hogv belsőleg sohasem esik szét, kezeskedik a némel népközösség és benne a városi és vidéki emberek milliói, akiket e pil­lanatban ezzel üdvözölhetek: Heil, Sieg! Á mi nagy német birodalmunknak keleten és nyu­gáton, északon és délen. Gfíbfrefs bestédé a német kuliuráról . . . Berlin, május 1. A május elsejei ünnepel Hétfőn délelőtt az ifjúsg naggyűlése nyitotta meg az Olimpiai stadionban. Délben a birodal­mi kultúrknmnrn tartott ünnepi ülést, amelyen Göbbels propngandaminisztef mondott beszé­det. A német nép — mondotta — az idén erős nemzetközi feszültség közepette üli meg május elsejei nemzeti ünnepet. A nemzetközi feszült­ség belülről a legcsekélyebb mértékben sem érinti Németországot. A német nép maga tel­jesen immúnis ezzel a nemzetközi izgatással és háborús rémhírterjesztéssel szembet, amelyeta londoni, párisi és newyorki rágalomsajtó rend­szeresen folytat. A német nép tudja, hogy ele­gendő hatalmi eszköz van a kezében becsülete és nemzeti léte megvédeluiezéséhez mirtde es­hetőséggel szemben­Ezután a német kultúra fejlődéséről szó­lott. Ha amerikai írók azt állítják — mon­dotta —, hogy védelmükbe kell venni a német kultúrát a nemzeti szocializmussal szemben, akkor erre csak azt lehet felelni, ennél nagyobb szemtelenséget nem is lehet elképzelni. Ameri­kának mindmáig csak korlátolt mértékben van saját nemzeti kultúrélete. — Németországra — folytatta Göbbels —, nem hatnak azok a demokrata állítások sem, hogy a tengelyállamokban elnyomják az egyén szabadságát. Az egyén szabadságát a tekintély­államokban magától értetődően odáig terjed, addig összeegyeztethető a nemzeti érdekkel. A német kultúra virágzása tetejében áll. — foly­tatta —, nem szorul párisi, londoni, newyorki demokraták védelmére. Ezt a kultúrát maga a német nép védelmezi meg, mégpedig nem élettelen rotációs gépes újságpapírjával, há­nem hadereje fegyverével. Vitéz Shvoy Kálmán képviselői beszámolója Alsó­központon és Csórván (A Délmagyarország munkatársától.) Vi­téz Shvoy Kálmán dr. országgyűlési képviselő vasárnap 11 órakor Alsóközponton 500 főnyi gazdaközönség előtt igennagy lelkesedéssel és érdeklődéssel kísért beszámolót tartott. Megindokolta választói előtt, hogy miért lépett ki a Nemzeti Egység Pártjából, amit néki öly súlyos hibául róttak föl azok, akik később a pártot megszüntették, föloszlatták és egy újat alakítottak, akik Gömbös Gyula zász­lóját félretették és helyette újat bontottak kl. A hallgatóság a fejtegetéseit helyeslőleg vette tudomásul, majd a külpolitikai helyzet ismertetése után a belpolitikai helyzet mélta­tására tért át. Visszapillantást vetett az el­múlt 4 év belpolitikai történetére és arra a konklúzióra jutott, hogy csak egy radikális rendszerváltozással lehet az országot Vezetni és fölvirágoztatní. Nemcsak hirdetni kell a né­ples politikát, hanemi tényleg a nép széles ré­tegeinek helyzetjavításán kell minden eszköz­zel dölgözui. A termelést és a nagy országos munkát kell nagy pénzbefektetéssel megindíta­ni és állandóan folytatni. A bürokráciát kell radikálisan megszüntetni, hogy a kisemberek ügyei iié tartsanak örökké. A közelgő választással kapcsolatban fölhív­ta a tanyai lakosság, de egyben az egész vá­ros lakosságnak a figyelmét, hogy olyan kép­viselőt váldsszanak, aki önzetlen, független és harcolni képes és tud és aki síkra száll az ér­dekeikért Aki állásban van és ezen az alapon lesz képviselő, az múló dolog, aki pedig a kép­viselőség útján akar valamivé lenni, az nem harcol a népért. A tanya és várSs lakossága az elkövetkezendő 5 évre most fogja a sorsát eldönteni, jól gondolja meg a dolgát és csak kipróbált erőkben bízzon. A hallgatóság lelkesen ünnepelte képvise­lőjét és bizalmáról biztosította. Délután 3 órakor Ruzsajáráson mintegy 200 főnyi gazdaközönség előtt mondta el be­számolóját vitéz Shvoy Kálmán dr„ ahol ugyancsak lelkesen ünnepelve hitet tettek a gazdák képviselőjük, a tanyai szegény nép iga­zi barátja mellett. — A szerdai kisgyűlés. A törvényhatósági kisgyűlés szerdán délután 4 órakor tartja má­jusi ülését. A napirenden 32 pont szerepel, jobbára kisebb jelentőségű ügyek, igv ufbur­kolások, laktanyajavitások vállalaíbaadása, egy sorozat bérleti, köztérhasználali és admi­nisztrációs ÜSV. M ellenforradalmi marlíroK 20 eves emléke Vasárnap több városban emlékűn népségei* ken emlékeztek meg a 20 év előtti ellenforra­mártírjairól Egerben a Kossúth-téren tartották az ünnepséget, ki* végzett vártanúk hozzátartozói a díszemelvé­nyen foglaltak helyet. Breznay Imre nyugal­mazott, érseki tanítóképzőintézeti igazgatói mondott emlékbeszédek Csongrádon a várösháza előtt rendezték az emlékünnepek Rássönyi-Papp Pál tisztifőügyész emlékezeti meg az ellenforradalom [vértanúinak érde­meiről. Kiskunfélegyházán «Í _ a pályaudvar előtti térségen felállítói! emlék­mű előtt tartoták meg az ellenforradalmi ün­nepel. Az ünnepi beszédet pedig Várhelyi Jő­szef hittanár mondotta. Megemlékezett Návay Lajos volt képviselőházi elnökről, Návay Iván földbirtokosról és Kiss Béla szentesi főjegy­zőről, akik életüket adták'. Jászkarajenő lakossága kegyeletes ünnepséget rendezett Ká­sa József plébános és Hórnyi Károly segéd­lelkész meggyilkolásának évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepi beszédet Kovács József kano­nok-plébános tartotta. Az emlékbeszéd után 3 község, valamint a környék lakossága, vala­mennyi társadalmi egyesülete koszorúkat he­lyezett el az emléktáblán. Hódmezővásárhelyen is végigsöpört a terroristák bosszúállóhadjá­rata. 1919. április 27-én a Bartba-féle vörös dandár elvSnulása után három holttest feküdt a vasúti síneken; Weisz Mihály, Weisz Hen­rik és Havas Henrik holtteste. Az évforduló al­kalmával gyászüunepséget és istentiszteletei tartottak, amelyen résztvett a város társadal­mának minden rétege. Az emlékbeszédet Sil­berstein Adolf dr. mondta. Makón vasárnap délelőtt 10 órakor kegyeletes ün­nepséget rendeztek a Návay Lajos szobör előtt. Az ünnepség keretébén emlékeztek mog a 20 évvel ezelőtt Kiskunfélegyházán és Hódmező­vásárhelyi vasúti álomáson a visszavonuló vörösök által kivégzett makói és e^anádmegyei túszokról: Návay Lajosról és Ivánról, valamint öt makói polgárróL Az ünnepélyen a minisz­terelnök, a miniszterelnökség, a képviselőház hivatalosan képviseltette magát, résztvettek a kivégzett túszok életben levő hozzátartozói, a vármegye és a város képviselete, a csendőrség és iskolák. Szilágyi István dr. városi főjegyző bevezetője ntán Dióizeghy András dr. mom dott emlékbeszédet. • A tuniszi nemei fOHonzul naiaios autószerencsétlenség!) Páris, május 1. Biberstein tuniszi né­met főkonzui és felesége Tunisztól északra gépkocsiszerencsétlenség áldozata lett. A fő­konzul gépkocsija Tunisz közelében összeüt­között egy másik gépkocsival. A főkonzui és félesége sulvosan megsebesültek s a kórházba­száliitás után nemsokára mindketten meg­haltak. A háztartásukban alkalmazott ina', aki útinkon velük volt. könnyebben sebesült, meg.

Next

/
Thumbnails
Contents