Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-09 / 81. szám

' Vasárnap, április 9. perMAr»yARORS7Á G 15 Mii köszöntei Magyarország EráélyneR? Az erdélyi magyarság és Magyarország magyarsága Arisztokráciánk szerepe Erdély életébtin (A Délmagyarország munkatársától). Nemrég dolgom volt Budapesten s egyik hűvösen zárt, egyébként világhírű közintézményünk palotájának folyosóján fiatal kollégával találkoztam. — Ah Erdély — mondotta —, Erdélyt nem lehet feledni . . . Felémtárta karját, kissé színpadias mozgással, mintha ölelni, óvni akarna . . . Ajka körül jóindulatu mosoly játszadozott, mintahogy a szegény rokont fogadjuk, minden csupa kar"rikaturája annak, ami valóság. Megdöbbenve eszméltem rá, hogy imc ez a szó, ez a fogalom: Erdély, jelszóvá vátt és a profanizált jelszavak sorsára jutva, kiélte magát. Az embereknek már a „könyökén jön ki4' s közhely és sablon szerűsége már nem emlékeztet a véres múltra, amelyet a világ előtt nemzeti fájdalmunkként viseltünk. Erdély fia számára ez a különös közjáték: szimbólum s azóta izgalmasan keresem a pregnáns kifejezést: mit érzett a magyarországi magyar ember, a magyar közönség Erdély elveszítése, fölött? Nem az erdélyi sorsot a bőrükön érzőkről van szó, hanem a tömeglélek villamosrezdüléseit keresem. Régi felismeréssel tudatosodik ilyenkor az elme: azért, hogy a tények mögötti dolgokat világosan lássa az. ember, együtt kell dolgoznia, illetve benne kell dolgoznia az üzemben. Az ismeretlen ország Erdély a magyar organizmusban, Magyarország államtestében több volt, mint egy földrajzilag és nyelvtechnikailag körülhatárolt partium. A Felvidék például nem is játszhatott oly elsőrendű szerepet a magyar életben, mint a mi Erdélyünk. Az évszázadok folyamán Erdély önálló nemzeti és közjogi szereppel rendelkezett. Amikor, az anyaország a megpróbátlatások kálváriáját rótta és nappala reménytelenül elsötétedett. Erdély helyette is áliott es virult. Erdély a pusztuló magyar hagyományokat átmentette és csorbítatlanul átadta fajtestvéreinek. S nem lehet azt sem tagadni, hogy . az 1818-as unió utón Erdély megtartottá különvalóságát lelkiségében és intézményeiben, valósággal külön lelkiautonómiát kristályosított ki, még joggyakorlatahan is. Nevetséges volna most erdélyi embernek számlái prezentálni Magyarország számára:, íme ezekét adtuk nektek. Dc ezzel szemben mit kaptunk? Lemérhetjük-c az erdélyi sót, fát és aramat? Vagy a szellemi javakat? Amit a Wesselényiek, vagy Trianon után a Telekiek és Bethlenek jelentettek Magyarország számára? Ez a babramunka statisztikus számára. mint szellemi és földi javakat, illetve ezek ellenértéknélküli kiszolgáltatását. Erdély tiagv erkölcsi értéket nyújtott Magyarországnak s ezt a magas hőfokú erkölcsiségét ma »s szét«ugározza a magyar életbe. Kővári László, erdélyi historikus egyik legjellemzőbb erdélyi vonásnak azt látia. bogy Erdély a múltban a kisbirtok hazája volt. szemben Magyarországgal, ahol a nagy síkok "cográfiailas osztatlan területe inkább kedvezett a nagybirtoknak. 'A földrajzi különbözőségre vezettek s ebben leli magyarázatát: miért találunk Erdélvben ellenzékieskedőbb népet, mint a Duna-Tisza között? Az erdélyi hegvek között nehezebb drámaibb, balladaszerübb az élet s az erdélyi lélek tempera menlumosabb még konzervatív elemeiben tv Poltiikai egyéniségei még maradiságuk-han szívósabbak (Tisza István, Bethlen István"), Íróiban forrada-lmárabbak (Ady Endre. Szabó Dezső), mint például a dunántúliak. A népköltészet, az erdélyi próza izessége, mindmind külön és különös világ, a magyarországi statikus lelkjszerkezcltel szemben dinamikus. Az élettel való összetartozandóság itt állandóbb, sőt mélyebb s ez a sajátság termelte ki az erdélyi politikust is. Akár Fráter Györgyöt, vagy Teleki Mihályt nézzük, akár a Trianon utáni Magyarországra átszármazott erdélyi politikusokat. Mindenült jelentkezik az erdélyi jelleg: a szívósság, a protestálás. a maga' alárendelni nemakarás, a sűrűbb vér, a feszültebb temperamentum, egyénibb kedély. Amilyen temperamentummal védte Gyula pogányságát, oly elánnal lelkesedett a francia Anjoukért, amikor a magyar bon a német dinasztiák felé hajlott. Kibirkórta magából nemzeti és fajtájából való Mátyást királlyá, amikor a felsőmagyarországi kiskirályok a nemzet lestét sorvasztották, A keleti végvár európai öntudata Erdély missziója olt kezdődik, amikor a maroknyi magyarság beszorult a török és né met uralom malomkövei közé. önálló országot létcsitetl magából és a tordai országgyűlés kimondta a keresztény vallások szabadságát. Erdély megértette, hogy a vallásszabadsággal Kelet bástyáiról az európai közszellernet humanizmussal telitetté nieg. S amikor Erdély és Magyarország " megkezdte különkülön államélelét, magyar életről a szó valóságos értelmében csak Erdélyben lehet beszélni. Magyarországon az egyre erősbödő német befolyás alatt az ország tesped, hanyatlik. vegetál, a nemzeti fejedelemségek Erdélyében kibontakozik a nacionalista magyarság cikölcsi ereje és küldetésének igazsága. Másfélszázados szabadságharcot viv a némettel és törökkel s ragyogó fejezete a magyar energiái; történetének a ránehezedő feladatok megoldása. A népszabadság gyakorlati példájával alkotmányos törekvéseit tükrözte vissza akkor. amikor alkotmány Európában csak Angliában és Erdélyben volt. Milyen közel volt akkor a brit világ és Erdély ... A köztársaságok alkotmányára emlékeztető kormányzás Erdély bárom nemzete életében akként volt keresztülvihető, hogy amit két nemzet hatákell használiüjyaHS33EF*Í7Te|p ,többen s utánoznak,» á^sikeritelenul is. Biztos, envlfe^fféji tialonunentes httás.iellemzi az pici HasKaJtŐ 'drag'éekaí. Es'tV"2—3 síéin XVtirt oeveve, reggelre kellemes ü r ü 1 é s t bizSÍ rozolt, a harmadik zúgolódás nélkül vette tudomásul. Fejedelemség volt, de nem egyeduralmi, hanem inkább közjogi" szimbólum, mint most is Angliában. Az uralkodó népe akaratának nem ura, hanem csak szolgája. S ezalatt Magyarországon a németséggel telitett közállapotok minden . magyar számára keserűvé tették a mindennapi kenyeret. Hová mehettek volna az üldözött, honfiak? Erdély, Erdély! ... — Eszméltek -a történelem folyamán rá először eleink: Erdélyország, amely erőt, békcl és magyar öntudatot nyújt. Az üldözések elől menekülő magyar nemesek uj hont találtak Erdély titokzatos ós tündéri bércei között, mert Erdély meleg magyar testvéri szeretettel ölelte "magához a bujdosókat . . . Erdély aranykora Mátyás király után Erdély Magyarország előtt halad oly mérföldes léptekkel, hogy a lenyűgözött magyarországi közszellem nem tudja követni. Nyomtatómühélyek vannak Erdélyben, Tótfalusi Kiss Miklóst a pápa és az orosz cár kcpcsi föl megrendelésekkel. Pázmány Péter után az egyetemes magyar műveltség szolgái: Pápai Páriz Ferenc, Szenezi Molnár Albert és Geleji Katona István. Apáczai Cseri János a magyal egyetem gondolatát önti formába s innen egyenes ut vezet Holtai Gáspártól Felvinczi Györgyig, a legelső magyar színigazgatóig. 1697-ct írunk, a legsötétebb leopaldusi. korszakban- magyar színdarabot ir magyar közönségnek és magyarul komédiázik Erdélyben. Ki ismeri a nevét mai magyarok, ki ismeri munkásságát? Közben áll a harc a Hubsburgok németcsi < tő törekvéseivel szemben és a török imperializmussal. Amíg c két erő semlegesíteni tudja egymást, Erdély a maga kozmikus kisugárzásával és területi jelentőségéhez egyáltalán