Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-09 / 81. szám

Vasárnap, április 0 DÉT MAGYARORSZÁG 9 A glikker 'Ahogy a gyerekcE mondani szokták, a glikker az egy kicsi golyó. A glikker olyan kicsi golyó, amely agyagmasszából készül és keményre égetik. Ha a golyó nagy volna, belül üres volna, akkor bólyagnak hívnák. Köztudomás szerint azonban a glekkernek és bólyagnak , semmi köze egymáshoz. Hozzá nem értő felnőttek q kis üveggolyókat is glíkkernefc nevezik. Szakértő gyerekek ellenben nagyon jól tudják, bogy az. üveggolyó és glikker csak hasonlítanak egymáshoz, de nem azonosak. ök csak munkatestvérek a gyerekjátékok világában. A glikkerrel vagy fal mellett, vagy lyukbaguritás formájában szoktak játszani. A fal melletti játék ugy történik, bogy a játékosok glikkereiket nekiguritják a falnak s akinek glikkere 3 falhoz legközelebb áll meg, az nyer, vagyis zsebrevágja a többiek glikkercit A lyukbaguritás eszmei alaoia ugyanez. Akinek glikkere begurul a lyukba, az a nyertes Ha valaki félbeszakítja a játékot, elkiáltja magát: — Sós a lyukam! Ennek a harci kiáltásnak' az a jelentősége, Sogy a glikkpr tulajdonosa az esedékes guri tási turnusból kimarad Ha hitelt adhatunk Suetoniusnak, n rómaiak legpletykásabb történetírójának, a glikkert már a köztársasági Rómában is ismerték. Görögországban cserépdarabokkal szavazlak, de s praktikus rómaiak rájöttek, hogy cserepet hordani a tóga alatt kellemetlen, meg veszedelmes is, mert az ellenkező nézeten levők könnven beverhetik az embernek a fejét. Ennélfogva ők a fórumon fehér és fekete glikfcerekkel szavaztak. Minthogv néhananján sok volt a szavazás, voltak, akik zacskóban hordozták a glikkereket a tóeájuk alatt. Aki a 'e.gtöbb fehér glikkert kapta s szavazásnál, annak javára bumcrlit véstek a Via Sacra márványtáblájába. Kétségtelen, hogv a glikkerekkcl visszaélések is történtek. Voltak, -akik több glikkert dobtak az urnába, mint amennyi dukált volna. Voltak, akik eladták a maguk glikkerjét mások javára. Mikor Jugurtha elhagyta Rómát, ahol sikerült neki mindenkit megv eszteget ni, Suetonius szerint igy kiáltott fel: — Ebben a városban minden eladó! A mindenbe Juguslha kétségtelenül a glikkert is beleértette. A glikkert a rómaiak' — akárcsak a köté.pkori kegves keresztények az olvasó szemeit — emlékeztetőnek is használták. Ha a szenátusban valamelyik szónok nagyon meg akarta hatni a hallgatóságát, a glikkert idézte ilyenformán: — A lelketekre akarok beszélni, f. e egybegyűlt atyák! A tisztelt előttem szóló CatiUna szenátortársam őrülten elrugaszkodott azoktól a nemes elvektől, amelvekel Marcellus nevű tanítómesterünk pálcázoft belénk az esquillnusi iskolában. Emlékezetekbe idézem azokat a szép időket, amikor egvütt kerültük az iskolát és egvütt űlikkcreztünk a capltóliumi farkas árnvékában . . . örök .életre szóló barátságok szövődnek és régj barátságok töredeznek cseréppé a glikkerek körül Egy vöröshaju és vörösszakállu Hberniui íródeák, akit furcsa, birbár néven Bemard Shawnak neveztek, kétezer esztendő multával azt a semmivej sem bizonyítható állítást röppentette világgá, hogy Antonius és Caesar valami Kleopatra nevü egyiptomi királynőn vesztek össze Ezzel kapcsolatban ez a vöröstekintetü barbár fölvetette még azt a kérdést is. bogy Antonius és Caesar akkor is belebolondultak volru-e Kleopatrába és fölidézték volna-e miatta a világháborút. ha történetesen Kleopatra pisze orral születik. A modern oknyomozó történetírás és mégfnkább a legutolsó évek folyamán előtérbe nyomult szellemtörténeti irányzat, nem szeret) az ilven eunvns kérdések fölvetését. Mert ha ilyen szempontok is érvényesülnének a történelemben, akkor ki kellene nyomozni azt is, hogy Caesar és Antonius nem glikkereztek-e valamikor egvütt a Campus Martiuson, nem vitették-e magukat ugyanazon a gvaloghintén a fórumra, avaav Jupiter temnolmába. Azért kell hangsúlyozottan ffvalo-'hintót említeni, mert Róma belvárosában a ló- és ökönfognfok használata ősrégi időktől fogva el voll tiltva, az automobilt pedig i rómaiak — még tiem ismerték. _r. ZüNDAPP a vezető motorkerékpár márka. Olcsó, megbízható, gyors ZÜNDAPP a német hadsereg motorkerékpárja Több mint százezer ZÜNDAPP üzemben. Délmagyarországi kizárólagos képviselet: Markovics Szilárd műszaki vállalata Szeged, Tisza Lajos körút 44. szám. JOdtortalmii a szegedi Annaasvanpi/ Irta: KOCSIS J. ENDRE dr. egyelem! magántanár Szegeden, a MAV-üzletvezetőség épülete előtt 1928-ban a régi, nagyhírű és még 1887ben furt Zsigmoudy-fcle artézi kuttól mintegy (5_8 méter távolságban a város hatósága ujabb kutat fúratott. Az uj kútból 934 m. mélységnél hatalmas vizbőségü, kisraennyiségü gázt is tartalmazó 50.45° C hőmérsékletű, felszökő viz fakadt ki. Az uj vizet magas hőmérsékleténél fogva a városi gőzfürdő azonnal bekapisoltatta, amellyel mintegy 33 százalékos szénfogyasztást takarított üreg évenkint. A viz azonban sokkal nagyobb tömegű volt, mint azt a fürdő fölhasználhatta volna, miértis jórésze a fúrás helyszínén kifolyásra került. A szabadon kifolyó vizet a város közönsége igen különböző célokra -fölhasználta. A vizet fölhasználó közönség hamarosan rájött arra, hogy a viz kitűnő reguráló hatású, amelynek következtében lassankint a kut körül reggclenkint valóságos ivókura alakult ki. Ez a jelenség sokáig nem kerülte el a figyelmet. 1936 december l--én egyik munkatársnőmmel a fürdő igazgatóságának fölkércsérc az Általános és Szervetlenvegytani Intézetben részletes vizsgálatnak vetettük alá a vizet. A vizsgálat eredményeként a vizben az összes oldott sókból literenkint 127z.21 mg.-ot találtunk. Az alkatrészek alapján ugyanekkor a vizet határozottan lúgos, nagyon erősen hidrokarbonátos hévforrásnak minősítettük. Az eredmény nagyon meglepő volt, amit még inkább fokozott Frank Miklós dr. főorvos, az Országos Balneologiai Egyesület főtitkárának orvosi szakvéleménye. Ugyanis szerinte a viz a vizsgálati eredmények alapján hasonló ősz • szetételünck mutatkozott a kaukázusi Borsnom és a vichyi Grand Grillc-forrásokkal, ami Magyarország gvógvviz kincsei mellett is nagyon figyelemreméltó. A vizsgálatok és a további orvosi szakvélemények alapján 1938 február 9-iki kelettel' 227.191—1938. XIII. B. B. szám alatt a Vizet gyógyvízzé minősítették, majd szénsavval telítve „Anna-ásványviz" elnevezés alatt 1938 március első napjaiban forgalomba hozták. Azóta az Anna-ásványviz az Alföld egyik legkedveltebb üdilő, szénsavas ásványvize, illetőleg borvize lelt. Magát a vizet Frank Miklós dr. főorvos ajánlatára a forrásnál természetes minőségében mint gyógyvizet ivókuraként igeneredményesen használják. A vizet főleg hipotóniás voltánál fogva a szervezet álöblitésére. kóros anyagcseretermékek eltávolítására használják, továbbá különös jelentőséggel alkalmazzák a kőképződések keletkezésének megakadályozására. Á viz. amint azt a gyógyvíz jelleg megkívánja. a későbbiek során is ellenőrzésem alatt í maradt. Az első vizsgálatok óta különböző szempontból igennagy mennyiségű vizet dolgoztunk föl, továbbkutatva a viz tulajdonságait. Itt elsősorban a hatogen elemek jelenléte érdekelt, annál is inkább, mivel a kut rendkívüli mélysége ezek jelenlétét, ha kisrnennyiségben is, dc föltételezte. Hosszú kisérletsorozat után a viz jódtarlalmát sikerült is kimutatni és pedig literenkint 0.012 mg. mennyiségben. Ez az eredmény csak előnyösen változtatott az eddigi eredményeken, bár a viz ásványos jellegét nem befolyásolta. A víz jódtartalma ivókúra szempontjából nagyon nagyjelentőségű. Különösen nagyjelentőségűnek tekinthetjük Szeged város és annak hatalmas kórzele szempontjából, haló tudomásom szerínt jódtartalmú viz nem ismeretes. Mondanunk sem szükséges ez után, hogy a viz jódtarfalmánál fogva az eddig tapasztalt uagyon jótékony hatása mellett mennyire kibővülhet fölhasználás szempontjából. Igaz ugyan, hogy a jód csak mikromennyiségben van jelen, dc rendszeres használata mellett lényeges mennyiség vihető be a jódszcgény szervezetekbe, amelyek nagy hasznát lát • nák a golyvás megbetegedés esetén. E mellett ez a mikromennyiségü jód igenjótékony hatású lehet idősebb egyének részére is rendszere; vízfogyasztás esetén. Fél évvel ezelőtt egy másik cikkemmel kapcsolatban egyszer már szóvá tettem azt, hogy ' - Szeged város hatósága nem állhat meg az eddig elért eredményeknél a viz kihasználását illetőleg, hanem tovább kell mennié. Minél hamarább szükségesnek látnám nemcsak gazdasági, tehát idegenforgalmi, hanem erkölcsi tekintetben is a víznek a fürdőben történő fölhasználása mellett a fürdőnek gyógyjellcgüvé. való nyilvánítását. Most, amikor a városok egymással szemben igyekeznek fölhasználni minden lehető forrásukat erkölcsi és anyagi céljaik elérése érdekében, Szeged városa sem. maradhat c tekintetben hátra, különösen akkor nem, amikor Magyarország jelenlegi gyógyvizkinc.sei mellett is nagyon számottevő,; nagyon bővizű gyógyvízzel rendelkezik.