Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-09 / 81. szám

Vasárnap, április 0. D tÜT'M AG YAR ORSZÁG Aővonvcrfe felesedéi és lelohasztotta mattat etto inas lápéi gazdámodé (A Délmagyar ország munkatársától.) Borzalmas családi tragédia játszódott 1c Tápén; egy idős gazdálkodó megkéselte és összeverte feleségét, aki párpercnyi szenvedés után sérülései következtében meghalt. Kevéssel azután, hogy felesége kiszenvedett, a gyilkos kötelet kerített cs fölkötötte magát a ház mesteracrendájára. Ott halt meg felesége kiterített holtteste fölött. A tápéi esendörörsnek a rémes esetről szóló jelentése most futott be a szegedi csendörkerület nyomozó alosztályához. A jelentésből elrettentő módon bontakoznak ki a szomorú falusi rémdráma részletei. Göbölyös István 67 éves tápéi gazdálkodó régi idö óta haragos viszonyban élt feleségével, a 63 éves Csillag Annával. Az idős férj és feleség között napirenden voltak a veszekedések, amelyek gyakran fajultak a tettlegességig. Göbölyös Istvánt az sem gáltolta a veszekedésben, söt a verekedésben, hogy mintegy három hónappal ezelőtt szélütés érte és fólrészc majdnem egészen megbénült. Bénasága ellenére ép karjával gyakran ragadott botot cs azzal támadt feleségere. A tragédia éjnek idején következett be. Az idős házaspár lefekvés előtt ismét összekülönbözött. Az idős gazdálkodó, amikor ugy gondolta, hogy felesége már alszik, fölkelt az ágyból, kiment a konyhába, ahonnan hatalmas éles késsel tért vissza. Felesége ágyához lopakodott és le akarta szúrni az asszonyt, aki azonban megnefn aludt észrevette a fenyegető veszedelmet és védöleg maga elé tartotta kezét, úgyhogy az első szúrás csak a tenyerén Imtolt át. A második döfés szintén csak jelentéktelen sérülést ejtett rajta. A feldühödött béna ember, látva első támadása sikertelenségét, ereje megfeszítésével lerángatta feleségét az ágyról és rugdalni, majd ütni-verni kezdte. CH'jí|Pgö vérengzését csak akkor hagyta abba, amikor a szerencsétlen asszony már mozdulatlanul, vérbefagyva feküdt a földön. A kegyetlen gyilkos látva, hogy áldozata meghalt, a szoba közepére fektette, letakarta egy pokróccal, majd a kamrába ment, ahonnan kötelet hozott elő és a szoba mestergerendájára, felesége holtteste fölött fölakasztotta magát. Másnap reggel akadtak rá a két kihűlt holttestre. Mivel a bűnös maga is meghalt, az ügyből kifolyólag vizsgálat nem indult. Göbölyös Istvánná bolttestét azonban a halál okának pontos megállapítása végett fölboncollák- A boncolás megállapította, hogy a halál a rugdosás következtében előállott belső sérülések miatt, következett, be. Női kalapot, márkás férfi kalapujdonságokat férfi inget, Dyakkendőt. pizsamát, és minden eervébb uri divatárut loerolcsóbban Knittelnél vehet. Kárász u. 5. Nemzeti Takarékosság és Unió tag. Tizen egy ellen Részeg legények bictkés-fokotot támadása (A Délmagyarország munkatársától.) ÁrgyeIán Mihály 26 éves tiszai rakodómunkás április 2-án elkísérte menyasszonyát, Hevesi Erzsébetet Pusztamérgesre, ahol a leány szüleit látogatták meg- A fiatalok kerékpáron tették meg a hosszú utat. Estefelé a sötétség beálltával indultak viszsza Szegedre, de alighogy elindultak, nem várt incidens zavarta meg utazásukat. Kis templomtanya előtt körülbelül egy kilométerrel tiztagu részeg legénytársaság állta útjukat. A részeg legények lerángatták Argyelánf kerékpárjárót és fokossal fejbeverték, majd bicskával két szúrást ejtettek rajta. Az erősen vérző fiatalember bement Kislemplomtanyára, ahol orvosi segítségben részesült Az orvos utasította, hogy hazaérve Szegedre, jelentkezzék kezelésre a sebészeti klinikán. Argyelánt a klinikán először csak könnyebb betegként kezelték, csütörtökön azonban állapota súlyosbodott, úgyhogy meg kellett operálni. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. A nyomozás megindult a bicskás lámadók személyazonosságának megalapítására. Időszerű újdonságok női és férfi szövetekben. SZABÓ L. ES TÁRSA divataruhAza Szeged. Kárász utca I szám Kelengye- és szőnyegosztályunkaf klbővlteftük. Lloy d Társasutazások: New-YorkI világkiállításra Utazások Korvégiába az Északi sarkig Utazások a Keleti Tengeren Svéd- és Finnországba Utazások a Földközi Tan* gereo Spanyolország, lf" rika és ülaszország közöltNORDDEÜTSCHER LLOYD BREMEN Felvilágosítás és prospektusok Szegedon Ilon Frnn banküzlet otaRSU Linu zasj irodáiéban II szegények búcsúja Imecs Györgynétttl (A Délmagyar ország munkatársától.') Megható módon búcsúztatták a város szegényei vitéz Imecs Györgynét. A sokgyermekes magyar anyák, a vitézi asszonyok és a város szegényei képviseletében harminc anya kereste föJ a távozó főispán feleségét, hogy Istenhozzádof mondjanak nemesszivü pártfogójuknak. A harminc szegény asszony könnyes, meghatott búcsút vett 'vitéz Imccs Györgynétől, aki szeretettel köszöntötte öket. Beszédében lelkes szavakkal buzdította a magyar anyákat, hangsúlyozva, hogy anyának lenni nagy, szent, magasztos érzés, dc magyal- anyának lenni büszkeség is. — Tudom, hogy sorsotok nehéz, szomorú, de ne csüggedjetek! — mondotta. — A Jézus Krisztus kálváriás, nehéz napjai után elkövetkezett a legszebb ünnep, a föltámadás és én hiszem, tudom, hogy a mi nehéz napjaink után is dicsőséges föltámadás következik, a magyar föltámadás! Beszédét azzal fejezte bc, hogy bucsuzóul még egyszer segíteni akar a szegény anyákon cs a rendelkezésére álló összeget széleszti a közöttük. A megjelentek hangos zokogással fogadták Imecs Györgyné nagylelkű adományát és a sokgyermekes,, szegény, magyar anyák sirva csókolgatták a volt főispánná kezét, ruháját. A segélyek kiosztása után az anyák nevében Martinék Edéné üdvözölte néhány keresetlen szóval Imecs Györgynét, majd a magyar tavasz árvalányhajas virágait adták át a távozó föispánnénak. Az illatos jácint, tulipán, hófehér orgona harmatos szálait aranyrojtos nemzetiszínű szalag kötötte csokorba, rajta-az üdvözlettel: »A sokgyermekes anyák hálás szeretettel...« 'i mmm^m—mmmmmt^^m^mmmm^mmmmmmm1 £ Ne hagyja magát nagy beszéddel félre vezetni, m-t nem a cím a Tonlos, hanem az, hogy méri eget', nagyon olcsón javítja, fillérekért karbantartja és felelősséggel hitelesítteti Elalr CAltflnv aranyéremmel kitüntetett mérLicit ddliuur legkésziiö, Árpid-tér 3. szám. Az orszásrzászlónál. Telefon : 20—45.