Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-09 / 81. szám

« I • —— DÉLM AGYARORSZÁG Vasárnap, "április 9. HÖLGYEIN! ha olcsón és elegánsan akarnak öltözködni keressék fe\ Gaálná Fridmann Teréz nő! dívafszatawáf, Zrínyi utca 10. ? tanyai embernek aképpen kell a közigazga­tás áldásaival megismerkednie, hogy napokat töltsön cl akár az anyakönyvi hivatalban, akár rendőri, vagy közegészségügyi ügy miatt a városházán, tehát n tanyai központok vezetőit elsői fokú közigazgatási hatáskörrel kell fölruházni. Ne k'clljen a tanyai népnek a hivatalokhoz nagy utal megtennie és ott ügyes-bajos dol­guk közepette ácsorognia. Igy drága munka­napjait veszíti el, vagy a pihenésnek szentelhe­tő időt áldozza föl. De epéikül a nép mes«ze­esik a város életétől és a lelke semmi kapcso­latot sem érez a közösséggel. Meg kell érte­ni, hogy nekünk kell n nép lelkéhez közeled­nünk, Ez pedig csak akkor történhet meg, ha akár közügyl»en. akár az egyéni hajában van szüksége a közhatalom támogatására, vagy beavatkozására, olt közel kapja meg a támo­gatást. A tanyai együttélésben külön sajátos gondolatvilág alakuljon ki, hogy ne kelljen a tanyai embernek a szenvedését rendkívül nagy fáradsággal és munkaveszteséggel is tetézni. Nem kell azért túlságosan szaporítani a köz­igazgatási alkalmazottak számát és növelni a kiadásokat, hanem belső tisztviselőket kell kihelyezni, emínl azt megszerveztük Buda­pesten és amit a miniszteriális ügykörben dol­dnzö tisztviselőkre elő is irtak. — Valamikor azt sem akarták' megérteni, hogy a tanyán pap. taniló, orvos és patikus kell. Ma ezek az urak tiemrsak megélhetésü­ket szolgálják és hivatásukat végzik, de töb­bektől hallottam, őt ülnek, hogy közelebb jut­ván a* nép gondolkozásához, a tanyai ma ­gyarság vezetői lehetnek. Tgv összekapcsolva a helyes közigazgatási, nevelési és gazdasági ügyeket, a szegcdi tanyavilág nem lesz vala­mi száműzetés a vezetőknek és eleseltség a tanyai polgároknak, hanem annyira szerves része a város életének, hogy Szeged nagy ha­lára nemcsak számban, de minőségben is je­lentős tényezője lesz még a mai ország liatá rán belül is az ország szellemi és gazdasági életének. A tanítóképzés reformja — Ki tagadhatja, hogy a szegedi egyetem minden tekintetben a főiskolai tudás és mű­veltség színvonalán áll?! vagy ki mondhatja, hopv az illeni középiskolák, tanitő- és tanitó­nőképezdék, polgáriiskolai tanárképző és egyéb iskolák nem vetekszenek akár a főváros, akár az ország bármely vidékének hasonló intéz­ményeivel? Megfigyeltem, hogy még Buda­pestről is jönnek Szegedre nemcsak középis­kolákba, hanem az egyetemre is, mert itt ugy érzik', hogy jobban megtalálják a közvetlen kapcsolatot a tanárokhoz és ezáltal a tudo­mányos képzettségnek nagyobb mértékét tud­ják elsajátítani. Szeged városában kapott a tanitóképzőinlézet először gazdasági irányt és adta meg a példát a mai tanítóképzés és ele ­miiskolai oktatás reformjaira. Ezt, amit itt már értékesítünk, kell hatékonyan nemcsak Szeged népe, de ezen keresztül az egész or­szág népe javára hasznosítani. Dicséret, idéret és szónoklat helyett: megértő cseleke­det — Nem lehet _ mondják' a kétkedők" —, mert hat áj város vagyunk, ahova senki sem jön. m*t nincs mögötte országrész. Mennyi­re tévednek azok, akik egy város, vagy or­szágrész haladását mindig csak abban látják, hogy mekkora terület van körülötte és nem abban, hogy milyen emelkedett a vezetőségé­nek, társadalmának és' népének a gondolko­zása. Az a város, amelyik megértette a kor szavát és ennyit tudott áldozni kulturális, közegészségügyi és lanügyi célokra, ha ugyan­olyan szeretetlel gondol most már a gazdasá­gi kiépítés szükségességére is és a mezőgaz­daság és állattenyésztés fejlesztésével a mező­gazdasági ipar kiépítésére is gondol, nem­csak számbelileg lesz Magyarország második városa, de mai kulturális lendülete mellett gazdasági tekintetben is ugyanazt az őt meg­illető, méltó helyei fogja betölteni; Eszembe jut, hogy eddig mindig minden haladást ki­zárólag ugy tüdliihk elképzelni, ha az Buda­pestről indult ki. A hagyma- és paprikake­reskcdelem világviszonylatbán is Szegedhez és mellette Makóhoz fűződik. Aminél töbjo ipari és kereskedelmi növénytermelése, annak' itteni helyes földolgozása ugyanazt a közpon­ti helyzetet bizlosilja Szegednek, améíy;' a külállamok nagy városainak jutott osztályré­szül. .— Ehhez azonban még egy kell. Nem a vá­ros dicsérete, nem az ígéretek sokasága, nem a szép szónoklatok, hanem a megértő cseleke­det, A r égi Magyarország egész gazdasági éle­te Budapest felé volt központosítva. Közel harminc éve hirdetem, hogy államérdek is, hogy a nagyobb vidéki városok éppen ugy őr* helyekké épüljenek ki, mint Budapest, az pr* szág szive. Nemcsak vasutak, hanem jól ki* épitett, rendes kereskedelmi országutak is szükségesek a gazdasági élet rendes forgalmá­nak lebonyolításához. De ezek az utak ne ke­rüljék el Szeged várost, hanem ide legyenek irányítva. Elsősorban arra a nagy országútra gondolok, amely a Tiszántúlt, Duna—Tisza­közét és a Dunántul déli részét összeköti s amely Békéscsaba—Hódmezővásárhely—Sze­ged—Baja—Pccs irányában nemcsak ezeknek' a városoknak forgalmát növeli, dc a viziulak mellett szinte egyedüli előmozdítója az ország déli részein a kereskedelem forgalmának.. Eddig tart Szőke Gyula dr. felsőházi tag nyilatkozata. Szavaiból a széleslátókörii po­litikus és a nép siralmas helyzetét kitűnően is­merő szakember hangja csendül ki. Dolgozni kell. Nemcsak nézni, hanem látnf is. Meglátni a problémák velejét s nyombnrí megnevezni az orvosszert. Szónoklatok helyett' teltekben kell kifejezésre juttatni a hazasze­retetet. Ez az Igazi n'épípolitika, Berey Géza. »ROYÁL« kelmefestő és vegytisztitó, Mérev utca 6b. TELEFON 30-67. Legtökéletesebben fest, tisztit férfi és női ruhákat. Gyászruhák B óra alatt. Pontos munka I Elsőrendű mlnl4Te»lí» ! nclQSZini Közvetítési ad a rádió a Szegedi ipari Vásár megnyitásáról A vásár időtartama alatt születendő gyermekeit baba kelen gye afándekban részesülnek • (A Délmagyarország munkatársától.) A Sze- t gedi Ipari Vásár előkészületei, a vásárirodától nyert értesülés szerint, erős iramban folynak. Az idén is babakelengye-ajándékban részesiti a vásár mindazokat a szülőket, akiknek a vásár időtartama alatt születik gyermekük. Érdekes ajánlatot kapott a vásáriroda és pe­dig az egyik lelkes szegedi lakos felajánlotta vendégszeretetét egy felvidéki kiállító részére, akinek a vásár időtartama alatt ellátást biztosit. Kikötése azonban az, hogy a kérdéses kiállító a visszacsatolt Felvidék lakosa legyen és ki­állítási cikke valamely magyaros vonatkozású ipari termék legyen. A vásári hangoshiradó előkészületi munká­latai is megkezdődnek. A vásári stúdió pro­gramját most állítják össze s amint a rádiónál előre megállapított program szerint történik a leadás, ugyanugy a vásár házi rádiója is ki­dolgozott műsor szerint működik. Leadásra ke­rülnek közérdekű hirek, zeneszámok és vására hirek. A rádió igazgatósága most értesítette a vá­sárirodát, hogy a vásár megnyitásáról helyszíni közvetítést ad, a vásárt megelőzve pedig Rak ner Ferenc, a vásár elnöke tart előadást a Szegedi Ipari Vásárról. Pár napon belül kikerülnek az utcára Fá* bián Imre rajztanár művészi kidolgozású fal­ragaszai is. Minden a vásárral kapcsolatos ügyben kész­séggel ad felvilágosítást a vásáriroda: Horváth' Mihály-utca 3., telefon: 14-15. lórlon rendszeres ivókúrára a gQógQíorráshoz! A bőségesen hidrokarbonátos viz különösen ered­ményes hatású gyomorsav tultengésnél, a vese. vesemedence és hólyag hurutos megbetegedésé­nél, köképződés megakadályozására. Az ivócsarnok reggel 7 órától nyitva van! A levegős, fedett teraszon kényelmesen olvashat­ja, a napilapokat, tapodtatja az angol, franci*, német és olasz képes folyóiratokat. Kérdezze meg orvosát és kezdje meg Ön is szervezetének átmosását

Next

/
Thumbnails
Contents