Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-09 / 81. szám

Vasárnap, 1939. IV. 9 MHIMBmmMHBMI KERESZTENV POLITIKAI OAPILAP XV. évfolyam 81. szám A föltámadó nemzet Á gondolatnak is vannak magvai. Néme­lyik sziklára hull, némelyik termőföldbe, ame­lyet vér áztat, könny locsol s verejték tesz porhanyóvá. Kisarjad a mag s friss venyige­ként nyúlik föl a nap, a fény, a meleg és a szabadlevegő felé s ha nincs vihar, hogy le­törje s nem jönnek marhák, hogy letapossák, sudár fává izmosodik, büszke fejét lombko­rona ékesiti, ha jön a tayasz, virágba öltö­zik s a nap hevén érő gyümölcseit, mint té­kozló Krőzus, szórja szét a világ négy tája felé. A gyümölccsel széthullik a mag, néme­lyik sziklára hull, másik termőföldre s a ter­mészet örök körforgása', az egyetlen és igaz perpetuumm mobile, folytatja örök úriét a végtelenből a végtelenbe. Tutankamen sírjában találtak búzaszemeket, amelyeket ki tudtak csiráztatni. Az élet magva pihenhet ezredéveket, ha egyszer a nap me­lege s a szabadság szellője el kezdik ciró­igatni, megindulnak évezredekig tartói .pi­henő után a titokzatos nedvek s csirázni kezd a négyezerévcs mag. A természet milliárdos biztonsági koefficiensekkel dolgozik, egymil­liárd meg elpusztulhat, ha egyetlenegy visszakerül az anvaföldbe, már folyik az élet folvtatásának feltételei meg vannak adva, a szél elhozza a barázdába a magot még az óceán túlsó partjairól is s a gondolat föltá­madva és megerősödve, újjászületve és meg­fiatalodva folvtatia tovább a régitől elsza­kadt uj életét. ; Vannak föltámadt gondolatok" vannak föltámadt nemzetek. Vannak nemzetek, ame­lyek elsüllyedtek nemcsak mások tudatában, de a maguk öntudatában is s nem élnek történelmi eletet. Mások történel­me suhan, vagy viharzik el fölöttük, de ma­guk nem tényezői többé a történelemnek. Népek maradtak, de nem nemzetek löhbé, alanyok voltak és tárgyakká váltak, egyéni életük van, dc t ö r t c n c J­m i életük nincs. Mint a sziklák között elve­sző patak, veszett el nemzeti életük is. Az írek elfelejtették a nyelvüket, de nem felej­tették el nemzeti öntudatukat s ez az öntudat harcra és helytállásra kötelezi, nemzetté te­szi a népet évszázados letargia tehetetlensé­ge után is. Minden gondolat addig él, amíg tette­ket tud magából csirázni. Nem addig tSit az élete, amig dísznövényként tisztelik a ha­talom parkjában, nem addig él, amíg virágjá­val cj>s?itj éleiét a szenvedő ember, vagy amig aratni lehet dus termését. A m e d d i g csirázni tud, ameddig él benne az a ti­tokzatos erő, amely életre mozdítja a holt anyagot, amig parányi gondolatmagvából ki tud kelni, föl tud nőni s dus ágak. hüs lom­bok összeboruló sátrat ki tudja teriteni a tet­tek erdeje, addig él a mag* s addig életre tud támadni a halott gondolat. S amig a nem­zet emlékezni tud, addig' van reménye a föltámadásra. Elvoszthette hazáját, elfelejt­hette nyelvét,, elsorvadhatott nemzeti kultú­rája, dc amisj él benne a közös élet emléke, amig idegszálai rezonálnak a multak fájdal­maira és örömeire, addig nem kell eltemet­keznie a lemondás kriptájába. S mennyivel vigasztalóbb a-f. az élet, ame­lyik nekünk jutott osztályrészül. A föltá­madás gondolata számunkra nemcsak éltető remény s nemcsak hit, amelyik meg­védi a bizó lelket az összeomlástól, a föltá­madás számunkra v a l ó s a g lett, amelyik a szemünk láttára hajtja végre és ígéri az ujabb csodákat. Megmozdult a föld a lábunk alatt, amit hiába akart a gonoszság véres bilincsek­kel összekötözni, egyet mozdult örök anyánk; a föld s lepattantak róla a gonosz kötelékek, a gyűlölet vérgőzével megrajzolt határok. S az a nagy feszültsége a nemzeti öntudatnak cs nemzeti erőnek, amivel a bennünk cs raj­tunk keresztül élő . közösség mutatja meg örökkévaló erejét, kifeszíti a börtön falait, kifeszíti az ország határait s nem nyugszik meg addig, amig vissza nem kapja ezer­éves alakját. Tízezrével jönnek vissza a négyzetkilométerek a régi haza áldott szent földjéből és százezrével térnek vissza test­véreink, akik „holt lelkek" lehettek csak ide­gen uralom, idegen szellem igájában. Mi ez. Róma, április 8. Európa történelmi tavasza Nagypénteken ujabb döntő fontosságú fejezet­tel folytatódott. Olasz tengeri egységek jelen­lek meg Albánia partjai elölt és egyszerre négy helyen megkezdték az olasz csapatok partra­s'zállitását. Albánia megszállása gyors tempó­ban folytatódott, az eseményekről az alábbi jelentések számolnak be: Varira sxálliak ax olasx csapatok Itóma Nagypénteken délben hivatalos jelen­tést adott ki, amely szerint, miközben Zog ki­rály és az olasz kormány között megbeszélé­sek folytak, Albánia több helyén fegyveres al­bán bandák veszélyeztették az ott lakó olaszok személyes biztonságát. Csütörtökön azután Du­razzeban és Yalonában olasz hajók többszáz olaszt, főleg asszonyt és gyermeket felvettek fedélzetükre, este pedig Bitnd isiből és Bániból olasz csapatok indultak Albánia felé, niajdí péntekre virradóra hanta Ouarantánál, Valoná­nál, Durazzónál és San Giovanni di Meduanál megkezdődött a partraszállás. Ellenállásra csak Dürazzópál került, sor. Itt fegyveres albán ban­da akart útjába állni az olaszoknak, akik azon­ban szétszúrták őket. Ax előnyomulás Az olasz csapatokat 400 repülőgép fedezte. A repülök röpcédulákon szólították fel a lakos­ságot a nyugodt magatartásra és arra, hogy baráti nemzet fiai jöttek hozzájuk. Ne hallgas­sanak kormányukra, amely nyomorúságba dön­tötte az albán népet. Az olasz csapatok gyors tompéban megszáll­ták a tengerparti városokat. Délelőtt 10 órakor ha nem föltámadás? Föltámadása a történe­lemnek, föltámadása a nemzetnek, 'föltáma­dása régi nagyságnak és „régi dicsőség"-nek. Valóság lett a hit és hit lett a valóság. A föltámadó nemzet boldog készülődéssel ün­nepli a Föltámadást. Hiába állították az Írás­tudók elé, hiába ostorozták meg, hiába lak­ták vállaira a keresztet, hiába ölték meg, hiába vetettek kockát ruhájára és hiába zár­ták sziklasírba, a nemzet megkezdette a föl­támadás isteni csodatételét. Az Isten irgalma legyőzte a gonoszságot, a poklok kapuin erőt vett az igazság- szelleme s amikor boldog hal­lelujázással köszöntjük a sírjából kilépő Krisztust, a sírjából kilépő nemzet felé is száll fogadalmunk: a krisztusi tanítás, az igazság, a testvéri sorsközösség, a nemzeti szellem és keresztény gondolat hajlékává tesszük ezt az országot, ami már a miénk s ami még a mienk lesz a végtelen jóságú Is­ten kegyelméből és parancsából. Zog király megbízottjai megjelentek az olasz csapatok főparancsnokánál, Guzzoni tábornok­nál az albán király javaslatával, amelyet Ró­mába továbbítottak. A visszavonuló albán csapatok a Shjak fohjö hidiát felrobbantották. A kormány és Zog kirply elmeneküli A Stefani Iroda azt az értesülését közölte, hogy az albán kormány átlifólag elhagyta Tira­nát. és Elbaszánba menekült. Tiranában a hely­zet pénteken éjszaka teljesen felborult és nem­csak a kormány, hanem Zog király is elhagyta a fővárost cs ismeretlen helyre távozott. Egyik­jelentés szerint Zog király menekülése előtt kinyitotta a börtönök kapuit. A rablók bandák­ba tömörültek és hiábavaló erőfeszítéseket tesz­nek az olasz csapatok előnyomulásának feltar­tóztatására. Bevonulás Tirani^áha Az előnyomuló olasz csapatok szombat - dél­előtt fél 10 árak >r bevonultak Albánia főváro­sába, Tiranába. Róma, április 8. Az olasz csapatokat Tirana népe lelkesedéssel fogadia. A városban olasz­barát tüntetések vannak. A tiranai lapok külön­kiadásban jelentik az olasz csapatok bevonulá­sát a következő cimek alatt: \ baráti fasiszta hadak uj rendet teremtenek Ubániábun. Jelen­tik továbbá a lapok, hogy igen sok albán sze­mélyiség jelent meg az olasz követségen, hogy bódulatukat fejezzek ki Olaszországnak és a Dúcénak. \z albán személyiségek annak a meg­győződésüknek adtak kifejezést, hogy eltol a Az olasz csapatok megszállták Albániát Megtörték az albán bandák ellenállását, szombaton bevonultak T ra­nába - Ciano gróí o'asz külügyminiszter az aibán fővárosba repüli Zog király és Geraidsne királyné Görögországba meneküli Lázas angol diplomáciai ievékenység — Nyugalom Belgrádban Húsvéti számunk 40 olcfaP, ira 3® fillér

Next

/
Thumbnails
Contents