Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-20 / 89. szám

« DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1939. április 20. vonultak" az oszlopok, majd visszatérve, uj cso­portokban helyezkedtek el olymódon, hogy a ba­lillák és az avantgárdisták maradtak a közepén és szebbnél-szebb gyakorlatokat hajtottak végre. A bemutatót Teleki miniszterelnök és Csáky kül­ügyminiszter és nagy tetszéssel szemlélte végig, • Duce állandó magyarázatokkal szolgált a mel­lette álló miniszterelnöknek. Már jóval elmúlt hét óra, amikor az egész if­júság felvonulásával véget ért a sportbemutató. Mussolini igen szívélyesen búcsúzott el Teleki miniszterelnöklől és Csáky külügyminisztertől, nkik a magyar Himnusz hangjai melleit hagyták C1 a stadiont. Ciano gróf külügyminiszter este ebédet adott Teleki Pál gróf miniszterelnök' és felesége, valamint Csáky István gróf külügyminiszter tiszteletére. A 150 teritékes vacsorán megje­lentek a késő éiieli órákig maradtak együtt a Harberini-palotában. A délszláv és a román kérdés Páris, április 19. A díszvacsorán elhang­zott pohárköszöntőket a francia lapok nagy­része ismerteti és hosszú tudósításokban fog­lalkflznnk' n magyar-olasz tárgyalások jelen­tőségével. Parisban az az általános vélemény, hogy Olaszország saját balkáni befolyásának megszilárdítása érdekéhen igyekszik összebékí­teni Magyarországot Dclszláviával és Romá­niával. A Jöur úgy Tudja, az olasz diplomácia mindenekelőtt magyar—délszláv közeledés meg­valósításán fáradozik. "Rómában reményteljes­nek" látják a jövőt, Belgrád ma már nehézség nélkül elismeri a Délstlávidban lakó magyar kisebbségek jogait. Az Exclsiar szerint a magyar—ölasz tár­gyalások a következő négy pont körül forog­nak: 1. A magyar—olasz kapcsolatok kérdése. 2. Magyarország és a tengely viszonya. 3. A magyar—délszláv kapcsolatok. 4. Magyar—ro­mán kapcsolatok. Halifax lord beszéde az angol kormány külpolitikájáról „Anglia együtt akar működni minden békeszerető országgal, támadó szándék az őrültség netovábbja volna" \ román-neme! tárgyalások Berlin, április 19. Tegnap megkezdődölt Ribbcntrop és Gafencu román külügy­miniszter tanácskozása, a megbeszélés lefolyá­sáról semmit nem közölnek n lapok, de hang­súlyozzák. bogy a megbeszélés baráti hang­nemben folyt le A „Hamburgé Fremdcnblatt1' azt ir ja, n né­met és román külügyminiszter első találko­zása során tovább vezették azt az általános politikai vonalat, amelyet a német—román gazdasági egyezmény megkötése alkalmából jelöltek ki. A „Daily Tclegraph" Berlinből arról érte­sült, hogv Ribbenlrop nyomatékosan figyel­meztette Gafennit a szovjettel való együttmű­ködés veszedelmeire, arra az esetre, ha Mosz­kva csatlakoznék a Romániának adott angol— francia kezességhez. —oOo— A kormányzó ajándéka Hitlernek Tterlin, április 19. A külföldi államok küldött­ségei csütörtökön délelőtt végignézik a katonai felvonulást, délután a magyar kfildöttség Sztó­j a y Döme berlini magyar követ vezetésével tisz­teleg Hitler kancellár előtt az uj kancellári palo­' brm és a magyar nemzet jókívánságait tolmá­csolja Hitlernek. Ezen alkalommal Keresztes­Fischer Lajos altábornagy, a kormányzó fő­hadsegéde átnyújtja Hitlernek a kormánvzó szü­letésnapi ajándékát. Utána a magyar küldöttség Ingjál részt vesznek a kancellári palotában adan­dó teán. Este a külföldi küldöttségek tiszteleiére a birodalmi 0 icraházban díszelőadást rendeznek. Elsőrendű kárpitos munkák . 137 Szedresinéi Szent Mihály-u. 1. Fodor-u. sarok. Telefon 15-56. London, április 19. A lordok házában lord Cecil beszéde vezette be a külügyi vitát. Mi­után több főrend felszólalt, lord Halifax külügyminiszter kijelentette, hogy az angol kormány külpolitikája a világ igazi békéjének fenntartása cs az angol alattvalók személyi és vagVonbiztonságánek cs jogos érdekeinek megvédése a külföldön. — E politika követése során bizonyos elve­ket igyekeztünk követni — folytatta "lord .Ha­lifax —. amelyek a Népszövetség alapokmá­nyának bevezetésében találhatók. A nemzet­közi szervezet, amelynek feladata ezeknek az elveknek alkalmazása lett volna, tagadhatat­lanul kudarcot vallolt. A nehézségek ellenére is tovább dolgoztunk a nemzetközi megértésért, de Németország lépése Csehszlovákiában ki­mutatta. hogv most nem áll fenn az elibez a politikához szükséges kölcsönösség alania. Nem akarjuk abbabagvni erőfeszítéseinket, ha azok a siker kilátásával kecsegtetnek, ha a másik oldalról viszonzásra találnak és ha köl­csönös jellegűek. A berlini angol nagvkövet s issza fog térni állomáshelyére, mihelyt lete­lik szabadságideje. — A képzelet szüleménye az a beáliilás mintha a tanácskozások, amelyeket folvtalimk és a szavatosságok, amelveket arünnk. támadó szándékot jelentenének részünkről. 'Az anaol kormány nevében most és bármikor a lesün­nepélvescbben ki jelen tbelem. hogv ilven "nn­(]/>1o'„rtlr l.plvo Í»'/ ÍÍMrtpf r"J'fl­Só ®w ém birjs a Darmol sok millió embo» bizalmát. Ez a legjobban bizonyítja, hogy a Darmol milyen Jól bevált és kitűnő hashajtó. • Székrekedés eller. a jó és kedvelt "" ­hashajtószer. a kában, mert nemcsak az őrültség netovábbja volna, hanem homlokegyenest ellenkeznék az egész angol gondclkozásmóddal, amelynek el­ve: élni es élni hagyni az egész világot. Nem akarjuk egyetlen más állam jólétét sem fenyegetni és bármi legyen is más kormányok belpo­litikája, az angol kormánynak csak az az állandó kívánsága, hogy olyan politikát követhes­sünk, amely a népnek megélhetést és megelégedést nyújt. Ebben a tekintetben az angol kormány egvüt? akar működni minden békeszerető országgal, fenn akarja tartani a szuverén államok füg­getlenségét. — Oroszországot illetően most csali annyit mondhatok — folytatta lord Halifax —. bogy a tárgyalások folvnak az emiitett célok meg­valósítása érdekében. Remélem, bogy sikerül­ni fog eredménvt elérni. Nem lehel a világot állandóan öntőformába kénvszeriteni. sem a népek és államok békés fejlődését megállítani, Ezért támadás elleni általános rendszert kívánunk urtvan. de a békés vál­tozások tahefősé"ének biztosifásá­val. senkit sem zárva k». aki haj­landó hozzánk csatlakozni. — Nem tudjuk, mit hoz a iövő. de ha tény­leg terjeszkedési törekvésekkel állanánk szem­ben. mindazok, akik fcnvegcttclve érzik ma­gukat. össze fognak állni Ha Ismét háború szakadna a világra feiezte be be«rédét —, Anglia csak akkor avatkoznék ebbe bele. ha ugv érezné, hogv nincs más módi a ama ügyeknek és érdekeknek megvédésére, amelve­ket az angolok az életnél is többre becsülnek. Bonnei bc$K^fffoM»a ^nftciűovszág iávgyalásaivól Páris, április 19. A" kamara külügyi bizott­sága szerdán délelőtt ülést tartott. Az ülés vé­geztével kiadott hivatalos közlemény igv szól: — Bon ne t külügyminiszter igen részletes és teljes beszámolót tartott a nemzetközi hely­zetről. Bonnet a bizotlságban mindenekelőtt Franciaország és Spanvolország kapcsolatairól beszelt. Kifejezésre juttatta azt az óhaiát.hoay szerciné, ba a kél ország közötti függő kérdé­sek szerencsés módon és gvorsan elrendeződ­nének. A külügyminiszter utalt arra hogv az elmúlt szombaton hosszu eszmecserét foMa­tott a párisi snanvol naffvkövcttol Franciaor­szág és Spanyolország kanesolnta'ról. Közölle a bizottsággal azokat a kiclé"Hő tá'cknzlatá­sokal. amelyeket ebből az alkalomból neki át­nyújtottak. Bőimet külügyminiszter naev megelégedését felezte ki Pétain tábornagy tevékenysége felelt. Bonnet utalt arra, hogv milyen körülmé­nyek kőzött folvtik le londoni mepbe<;zétesci C h a m b e r ía i n miniszterelnökkel és Ha­lifax külügyminiszterrel. Az anffo] minisz­terelnök elolt kifeitelte. a Icipkábh fenveffc­lett államoknak nvu'tandö segitaé* általános tervét ugv, ahogyan a francia kormánv kidol­gozta. Ilymódnn az elmull hetek során a két kormánv párhuzamosan folylalbniia fárado­zásait a béke megszervezése céljából és sze­rencsés eredményekre juthatott. Foglalkozott végül Bonnet a francia kor­mánv és a szovíchiroo korm«nVa kö»ött ki­elakidö tárgyalásokkal Beszéde befejezésekor nem titkolta, hosv a francia kormánv megtelt minden . óvóintézkedést, amelv szükségesnek látszott, hogv birodalma minden részének vé­delmet biztosítson. R Főldközi-ienaer . . • Páris, április 19. Megerősítik azt a hírt hogy esetleges háborúban a Földközi-tenger védel­mét két részre, oszt iák. A keleti részt az ango­lok", a nvugati részt a franciák védik. Dar­lan tengernagy lesz a hajóhad főparancsnoka. R spanyol helyzet Madrid, április 19- A külföldön elterjedt_ hí­rekkel szemben a kormánv hivatalosan közöl­te, hogy a közeli madridi győzelmes bevonu­lásig egy katonát sem bocsátanak el. Papén ankarai meabizaiása London, április 19. Nagy jelentőséget tu­lajdonítanak annak, hogy Papén volt kancel­lárt ankarai követté nevezték ki. A volt né­met kancellárnak az Anschluss óta nem volt politikai szerepe. A kinevezésből ai-ra követ­keztetnek, bogy Hitler fontosnak tartja a Tö­rökországgal való barátságot. A kancellár Pa­pent hosszabb kihallgatáson fogadta. A kinai csapatok előnyomulása Kanton felé Honkong, április 19. A kinai haderők to­vább folytatják előnyomutásukat Kanton irá­nyában, inig a japán csapatok visszahúzódnak a városba. A kinai előőrsök már körülbelül 15 kilométerre vannak Kantontól. Más szakaszon viszont a távolság még mintegv 50 kilométer. A kinai hadvezelőség hangoztatja, hogy Kan­ton—Kaulu—Honkong vasútvonal már telje­sen birtokában van. _____ — A Meteorológiai Iutézet jelenti ejte 10 őrikor. Időjóslat: Északi, északke­leti szél, felhőátvonulások, éjjel erős le­hűlés, a ezéj védettebb helyeken talaj­menti fagy. A nappali hó'mérséklef kissé emelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents