Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-20 / 89. szám

Csütörtök, 1939. április 20. DÉLMAGYARORSZÁG R képviselőház bizottsága elutasította a felsőház módosításait a zsidóiavaslat első szakaszához J\ többi mődositást elfogadták Budapest, április 19. A képviselőház együttes bizottsága Pécsy László elnöklésével szerdán délután tartott ülésébeu tárgyalta a zsidó törvényjavaslat felsőházi módosításait. Tasnády Nagy András igazságügyminisz!er felszólalásában hivatkozott arra, hogy a módosítások nem a kormány, hanem a felsőház módosításai. Auiikor a felsőház az ismert módosításokat tette a javaslaton, sok egyéb módosítástól eltekintett és tette ezt azért, hogy tlősegítse vele a törvényhozás két ház közötti Ssszhangot. Arra kérte az igazságügyminiszter t képviselőház együttes bizottságát, hogy a felsőház magatartásában megnyilvánult szeltem figyelembevételével mérlegelje a javaslaton tett módosításokat, amelyeket egyébként a kormány nem lett pártkérdéssé. Mivel a bizottsági tagjai a módosításokat nyomtatásban már korábban megkapták, az ?lnök a felsőház által módosított 1. §. felett megnyitotta a vitát. Jürcsek Béla az L L módosításának mellőzését javasolta, tekintettel arra, hogy szerinte i módosítások az egész törvényt illuzóriussá tennék. Vitéz Kolosváry-Bórcsa Mihály a módosítások mellőzését kívánta, mert azok igazságtalan különbségtételt jelentenének az érdekeltek szempontjából is. Ugyancsak Meizler Károly a módosítások mellőzését kérte. Rassay Károly elfogadta az L módosított szövegét, mert a módosítások az asszimilációs irányt szolgálják. Ezzel szemben a kivételekkel és zsűrivel kapcsolatos módosítást helytelenítik, mert igazságtalan, politikailag helytelen és közjogilag teljesen elfogadhatatlan. Festetich Domokos gróf" ellenezte a módosítások elfogadását. Zsitvay Tibor elfogadja a felsőházi módosításokat, mert jóllehet nem kielégítőket, de sok esetben alkalmasak az igazságtalanságok k ilciiszöbölésére. Bupert Rezső elfogadja a módosításokat. Flácz Kálmán után, aki a módosítások ellen szólalt fel. Bródy Ernő hangsúlyozta, hogy a legmélyebb ellenérzésével találkozik a felsőháznak az- a módosítása, amely a kivételekre vöuatkozik. Ezután Makkal János előadó javasolta az együttes bizottságnak, járuljon hozzá a felsőháznak ahhoz a módosításához, amely az 1. szövegezéséből a „személy" meghatározás helyett a „szülők' kifejezést iktatja. A képviselőház együttes bizottsága ezután elvetette az 1. §. felsőházi módosításait annak az egyének kivételével, amelyuek elfogadását az előadó javasolta. A 2., 12. és 29. §§ felsőházi módosításait a bizottság hozzászólás nélkül elfogadta. Végül Makkai János előadó iudítváuyára elhatározta, hogy a módosítások tárgyalására a sürgősség kimondását kéri. . ,. és a tavaszi (*ap> suyáckéi/é itt átl UázüUutik az tvatttyéÜiutti U{M tútálU&zás Wlécs Jlátzióval, old vzeuiáH déletUt a vzifyedi ifcusásf. efátt UiedeiU a<z $wk vzeiztet ityíit (A Délmagyarország munkatársától.) Mécs László szaval. Ott áll a Horthy Kollégium nagytermének dobogóján, haja a homlokába hull, két keze mint két galamb röpköd körülötte a levegőben és arcának fáradt vonásai fölragyognak a reverenda fehér fényében... Hangja hol erős dinamikával, hol suttogó áhítattal. száll a zsúfolt terem hallgatósága fölött és szavainak költői tüzét száz meg száz fiatal arc tükrözi vissza. Mécs László, az ifjúság költője szerdán délelőtt a szegedi ifjúságnak osztotta ihletett lelke kincseit. Tavaszi verseket szavalt a Horthy Kollégiumban összegyűjtött diákságnak, majd az egyetemi ifjúság előtt hirdette a maga zengzetes nyelvén az örök szeretet evangéliumát... Verseinek átütőerejű dinamikájával és felejthetetlen szívhangjával aranyhidat vert Mécs László hallgatóságának lelkéhez és a szegedi diákság mámoros lelkeseKORZÓ MOZI Csütörtök, péntek 5, 7, 9 A hóbortos csalód Nagy nevettető műsor! Két órás kacagás! Szatirikus bohózat. Fősz.: Everet Horton BELVÁROSI MOZI Ma, holnap 5, 7, 9 GINGER ROGERS és FRED ASTAIRE Táncolj, szeress! a világ leghíresebb táncos szinészpárjának káprázatos filmje: dósáéi ünnepelte az ifjúság fehérruhás papköltőjét a uiakuőni tatok uöltííie . . . Két előadás között rövid beszélgetést folytattam Mécs Lászlóval a szeminárium társal•gójában. Régi istuerőskéut üdvözöltük egymást, Erdély több városában találkoztunk már, kétszer az aradi minorita rendház társalgóteruiében, egyszer Szatmároh és másutt is, ahonnan bátorító, bíztató szavát kiildto interjú formájában a trianoni rabságba szakadt magyarságnak. Mécs László a trianoni rabok költője. Ott, a trianoni határon túl tudják, érzik igazáu, mit jelent Mécs László költészete, mit jeleut az, amikor fehér papiruhájában megjelenik a dobogón, hogy hitet, reményt és kitartást öntsön a Csüggedt, fáradt rablelkekbe... Mécs László haza tért. Hazatért a földdel együtt, amelyhez papi hivatása kötötte, hazatért népével együtt, amelynek bátor hangon énekelte: „Nem megyek Rodostóba"! A beszélgetés bevezetőjében erről a hazatérésről mesél, elmondja, hogy hat napon keresztül valóságos hadszíntér volt szűkebb hazája: Királyhclmec. — A kertemtől alig pál lépésre lövészárok húzódott és napokon keresztül állandóan lövöldöztek a csehek. A levegő izzóan tele volt villamossággal s a helyzet félelmetes volt. A visszavonuló csehek attól féltek, hogy a lakosság iuzutálin őket. A német frontról jöttek Ariin dragée Biztos O'csft és ott bizony súlyos bántalmazásban volt részük a szudétanémet lakosság részéről. A magyarok bevonulása előtt fél órával még lövöldöztek, nem csoda hát, ha nem volt időnk diadalkaput sem állítani és a rádió sem kapcsolta a bevonulást, és az elhangzott üdvözlőbeszédeket. A diadalkaput a magyar hadsereg bevonulása alkalmával Királyhelmecen helyettesítette Mécs László felejthetetlen üdvözlőbeszéde, amely minden külsőségeknél ékesebben fejezte ki a trianoni átok alól felszabadult magyarság mámoros örömét, boldogságát. olcsó és ló Szenűrónyt Géza és Isai Bútorcsarnoka szíatosmesíerek To'eíon 19—82. 23 Szöged, Dugonics-tér lt JloUopiás a tam&z&att .. // • A fölszabadulás óta Mécs László élete folytonos utazásban telik. Egyik városból a másikba utazik, hétfőn Békéscsabán dalolta el a „Mindenség balladáját", kedden este a szegedi Tisza-szálloda nagytermében nyújtotta át költészetének tavaszi virágait a katolikus társadalom elitjének, szerdán még Szegeden maradt, hogy az ifjúság szivéhez is szóijön néhány szót, de szerdán este már Jászberényi ben lépett dobogóra. Méfis László élete most „rohanás a tavaszban", a. magyar föltámadás szikrázó, napsugaras, reményrügyeket fakasztó tavaszban... — Hat évvel ezelőtt voltam utoljára Szegeden — mondja elgondolkozva. Azóta külföldi turnét is bonyolítottam le: Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában voltam és magyarul egy szót sem tudó közöségnek magyarul szavaltam... Ezt a bravúrt nem sokan tudnák utánozni, az bizonyos. A külföldi sajtó annak idején mint valami csodát emlegette Mécs László szereplését. Az elismerés ezúttal elsősorban az előadóművésznek szólt, de ugyanakkor a költőnek is, amit bizonyít az, högy Mécs László versei francia fordításban azóta már két kiadást értek el. UjaM vecseMtel? — Ujabb verskötetet9 — tesszük föl a kérdést, amelyre Mécs László kissé rezignált hangon válaszolt: — Nincs időm, hogy ezzel foglalkozzam. Folytonos rohanásban vagyok, mindenüvé el kell jussak és ha otthon vagyok, akkor sincs egy szabad pillanatom" sem. Mert Otthon elsősorban pap vagyok és fisak azután költő. Ott úgy jönnek hozzám az emberek, mint lalkiatyjukhoz és gondjukat, bajukat, bűneik és hibáik terhét hozzák ' el, hogy levegyem a vállukról. Ha hozzám jön valaki és ezt mondja: „Atya, most szükségem van rád". Nem mondhatom neki, hogy én most verset írok... Rengetek az Írnivalóim de csak a hajnal óráiból lophatok a munkám számára Ujabb verseim formai tekintetben sok igazításra szorulnak, de ellensúlyozza ezt talán az, hogy az életből pattanSZÉCHENYI MOZI Csütörtökön, pénteken 5, 7, 9 DARLAY CIRKUSZ HANS ALBERS FRANC01SE ROSAY Hazatéri a Ruténföld