Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-20 / 89. szám

Csütörtök, 1939. április 20. DÉLMAGYARORSZÁG R képviselőház bizottsága elutasította a felsőház módosításait a zsidóiavaslat első szakaszához J\ többi mődositást elfogadták Budapest, április 19. A képviselőház együt­tes bizottsága Pécsy László elnöklésével szer­dán délután tartott ülésébeu tárgyalta a zsidó törvényjavaslat felsőházi módosításait. Tasnády Nagy András igazságügyminisz­!er felszólalásában hivatkozott arra, hogy a módosítások nem a kormány, hanem a felső­ház módosításai. Auiikor a felsőház az ismert módosításokat tette a javaslaton, sok egyéb módosítástól eltekintett és tette ezt azért, hogy tlősegítse vele a törvényhozás két ház közötti Ssszhangot. Arra kérte az igazságügyminiszter t képviselőház együttes bizottságát, hogy a felsőház magatartásában megnyilvánult szel­tem figyelembevételével mérlegelje a javasla­ton tett módosításokat, amelyeket egyébként a kormány nem lett pártkérdéssé. Mivel a bizottsági tagjai a módosításokat nyomtatásban már korábban megkapták, az ?lnök a felsőház által módosított 1. §. felett megnyitotta a vitát. Jürcsek Béla az L L módosításának mellő­zését javasolta, tekintettel arra, hogy szerinte i módosítások az egész törvényt illuzóriussá tennék. Vitéz Kolosváry-Bórcsa Mihály a módosí­tások mellőzését kívánta, mert azok igazság­talan különbségtételt jelentenének az érdekel­tek szempontjából is. Ugyancsak Meizler Ká­roly a módosítások mellőzését kérte. Rassay Károly elfogadta az L módosí­tott szövegét, mert a módosítások az asszimi­lációs irányt szolgálják. Ezzel szemben a ki­vételekkel és zsűrivel kapcsolatos módosítást helytelenítik, mert igazságtalan, politikailag helytelen és közjogilag teljesen elfogadha­tatlan. Festetich Domokos gróf" ellenezte a mó­dosítások elfogadását. Zsitvay Tibor elfogadja a felsőházi módo­sításokat, mert jóllehet nem kielégítőket, de sok esetben alkalmasak az igazságtalanságok k ilciiszöbölésére. Bupert Rezső elfogadja a módosításokat. Flácz Kálmán után, aki a módosítások el­len szólalt fel. Bródy Ernő hangsúlyozta, hogy a legmélyebb ellenérzésével találkozik a felső­háznak az- a módosítása, amely a kivételekre vöuatkozik. Ezután Makkal János előadó javasolta az együttes bizottságnak, járuljon hozzá a felső­háznak ahhoz a módosításához, amely az 1. szövegezéséből a „személy" meghatározás he­lyett a „szülők' kifejezést iktatja. A képviselőház együttes bizottsága ezután elvetette az 1. §. felsőházi módosításait annak az egyének kivételével, amelyuek elfogadását az előadó javasolta. A 2., 12. és 29. §§ felsőházi módosításait a bizottság hozzászólás nélkül elfogadta. Végül Makkai János előadó iudítváuyára elhatároz­ta, hogy a módosítások tárgyalására a sürgős­ség kimondását kéri. . ,. és a tavaszi (*ap> suyáckéi/é itt átl UázüUutik az tvatttyéÜiutti U{M tútálU&zás Wlécs Jlátzióval, old vzeuiáH déletUt a vzifyedi ifcusásf. efátt UiedeiU a<z $wk vzeiztet ityíit (A Délmagyarország munkatársától.) Mécs László szaval. Ott áll a Horthy Kollégium nagytermének dobogóján, haja a homlokába hull, két keze mint két galamb röpköd körü­lötte a levegőben és arcának fáradt vonásai fölragyognak a reverenda fehér fényében... Hangja hol erős dinamikával, hol suttogó áhí­tattal. száll a zsúfolt terem hallgatósága fö­lött és szavainak költői tüzét száz meg száz fiatal arc tükrözi vissza. Mécs László, az ifjúság költője szerdán délelőtt a szegedi ifjúságnak osztotta ihle­tett lelke kincseit. Tavaszi verseket szavalt a Horthy Kollégiumban összegyűjtött diákság­nak, majd az egyetemi ifjúság előtt hirdette a maga zengzetes nyelvén az örök szeretet evangéliumát... Verseinek átütőerejű dinami­kájával és felejthetetlen szívhangjával arany­hidat vert Mécs László hallgatóságának lel­kéhez és a szegedi diákság mámoros lelkese­KORZÓ MOZI Csütörtök, péntek 5, 7, 9 A hóbortos csalód Nagy nevettető műsor! Két órás kacagás! Szatirikus bohózat. Fősz.: Everet Horton BELVÁROSI MOZI Ma, holnap 5, 7, 9 GINGER ROGERS és FRED ASTAIRE Táncolj, szeress! a világ leghíresebb táncos szinészpárjának káprázatos filmje: dósáéi ünnepelte az ifjúság fehérruhás pap­költőjét a uiakuőni tatok uöltííie . . . Két előadás között rövid beszélgetést foly­tattam Mécs Lászlóval a szeminárium társal­•gójában. Régi istuerőskéut üdvözöltük egy­mást, Erdély több városában találkoztunk már, kétszer az aradi minorita rendház tár­salgóteruiében, egyszer Szatmároh és másutt is, ahonnan bátorító, bíztató szavát kiildto in­terjú formájában a trianoni rabságba szakadt magyarságnak. Mécs László a trianoni rabok költője. Ott, a trianoni határon túl tudják, érzik igazáu, mit jelent Mécs László költé­szete, mit jeleut az, amikor fehér papiruhá­jában megjelenik a dobogón, hogy hitet, re­ményt és kitartást öntsön a Csüggedt, fáradt rablelkekbe... Mécs László haza tért. Hazatért a földdel együtt, amelyhez papi hivatása kötötte, haza­tért népével együtt, amelynek bátor hangon énekelte: „Nem megyek Rodostóba"! A beszél­getés bevezetőjében erről a hazatérésről me­sél, elmondja, hogy hat napon keresztül való­ságos hadszíntér volt szűkebb hazája: Ki­rályhclmec. — A kertemtől alig pál lépésre lövészárok húzódott és napokon keresztül állandóan lö­völdöztek a csehek. A levegő izzóan tele volt villamossággal s a helyzet félelmetes volt. A visszavonuló csehek attól féltek, hogy a lakos­ság iuzutálin őket. A német frontról jöttek Ariin dragée Biztos O'csft és ott bizony súlyos bántalmazásban volt ré­szük a szudétanémet lakosság részéről. A ma­gyarok bevonulása előtt fél órával még lö­völdöztek, nem csoda hát, ha nem volt időnk diadalkaput sem állítani és a rádió sem kap­csolta a bevonulást, és az elhangzott üdvözlő­beszédeket. A diadalkaput a magyar hadsereg bevo­nulása alkalmával Királyhelmecen helyettesí­tette Mécs László felejthetetlen üdvözlőbeszé­de, amely minden külsőségeknél ékesebben fe­jezte ki a trianoni átok alól felszabadult ma­gyarság mámoros örömét, boldogságát. olcsó és ló Szenűrónyt Géza és Isai Bútorcsarnoka szíatosmesíerek To'eíon 19—82. 23 Szöged, Dugonics-tér lt JloUopiás a tam&z&att .. // • A fölszabadulás óta Mécs László élete foly­tonos utazásban telik. Egyik városból a má­sikba utazik, hétfőn Békéscsabán dalolta el a „Mindenség balladáját", kedden este a szege­di Tisza-szálloda nagytermében nyújtotta át költészetének tavaszi virágait a katolikus tár­sadalom elitjének, szerdán még Szegeden ma­radt, hogy az ifjúság szivéhez is szóijön né­hány szót, de szerdán este már Jászberényi ben lépett dobogóra. Méfis László élete most „rohanás a tavaszban", a. magyar föltámadás szikrázó, napsugaras, reményrügyeket fakasz­tó tavaszban... — Hat évvel ezelőtt voltam utoljára Sze­geden — mondja elgondolkozva. Azóta kül­földi turnét is bonyolítottam le: Franciaor­szágban, Belgiumban és Hollandiában voltam és magyarul egy szót sem tudó közöségnek magyarul szavaltam... Ezt a bravúrt nem sokan tudnák utánozni, az bizonyos. A külföldi sajtó annak idején mint valami csodát emlegette Mécs László szereplését. Az elismerés ezúttal elsősorban az előadóművésznek szólt, de ugyanakkor a köl­tőnek is, amit bizonyít az, högy Mécs Lász­ló versei francia fordításban azóta már két kiadást értek el. UjaM vecseMtel? — Ujabb verskötetet9 — tesszük föl a kér­dést, amelyre Mécs László kissé rezignált han­gon válaszolt: — Nincs időm, hogy ezzel foglalkozzam. Folytonos rohanásban vagyok, mindenüvé el kell jussak és ha otthon vagyok, akkor sincs egy szabad pillanatom" sem. Mert Otthon első­sorban pap vagyok és fisak azután költő. Ott úgy jönnek hozzám az emberek, mint lalki­atyjukhoz és gondjukat, bajukat, bűneik és hibáik terhét hozzák ' el, hogy le­vegyem a vállukról. Ha hozzám jön valaki és ezt mondja: „Atya, most szük­ségem van rád". Nem mondhatom neki, hogy én most verset írok... Rengetek az Írni­valóim de csak a hajnal óráiból lophatok a munkám számára Ujabb verseim formai te­kintetben sok igazításra szorulnak, de ellen­súlyozza ezt talán az, hogy az életből pattan­SZÉCHENYI MOZI Csütörtökön, pénteken 5, 7, 9 DARLAY CIRKUSZ HANS ALBERS FRANC01SE ROSAY Hazatéri a Ruténföld

Next

/
Thumbnails
Contents