Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-19 / 88. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1939. április 14. > FfCÍAVflllálIfl t2ohÉszM elsőrendű kivitelben, szolid áron lakások, bútorok mázolását L3IU1U11UIIH €s icnyezesétCsamangáésTársa Berzenyi-u.m.Minályi-ház. során a képviselőház figyelmét fel fogja hivni arra, hogy a felsőház, amelynek egy része alapjaiban akarta ezt a javaslatot felforgatni, nagy bclalússul, önmérséklettel és hazafisággal olyan módosításokat eszközölt, amelyek a képviselőházi javaslat elvi kereteibe beleférnek. Elfogadja Gaár Vilmos kiegészitő módosítását, amely az 1818 előtt itt élő felmenők letelepedésének igazolásánál kiemeli, hogy csak a zsidó vallású szülőkről, illetőleg felmenőkről van szó. A felsőház ezután az első két bekezdést változtatás nélkül elfogadta. A harmadik szakasznál elfogadták az együttes bizottság módosító javaslatát, amely a husz éves megkercsztelkedés honorálására vonatkozik, az 1818 előtti letelepedés feltélelével. Ugyancsak elfogadták Gaár Vilmos kiegészítő módosítását. A százötven kivételről szóló szakaszt a felsőház túlnyomó többsége 8— 10 felsőházi tag kivételévet — elfogadta. Ezután a frontharcos szakaszokat tárgyalták, elfogadták az egyesitett bizottság javaslatait, amelyek szerint az a gyermek is mentesül, akinek atyját az 1911—1918. évi háborúban arany, rngy legalább kétizben nagyezüst vitézségi éremmel tüntették ki. A 12. szakasznál Va 1 dbot t-Kelemen báró •«z italmérési engedélyek megvonására kitűzött határidőnek meghosszabbítását kérte. A 12. szakasz 5. bekezdésénél Kozma Miklós -/ólait fel. A törvény ugy intézkedik, hogy „a mozgófényképüzemre vonatkozó engedélyeket a kormány felülvizsgálhatja és megvonhatja. Ez a rendelkezés a keresztényekre nézve is jogbizonytalanságot jelent. A 12—21. szakaszokat változatlanul fogadták el Egry Aurél szerint a kivándorlás kérdéséről Komolyan beszélni nem lehet. A' kivándorlásra vonatkozó intézkedés nem egvéb. mint egy kodifikált illúzió. A szükséges devizák nem állanak rendelkezésre. Ilyen körűlménvek között a kivándorlás emlegetése pusztán egy törvénvszerkeszlési technikai kérdés. — Előreláthaló, hogy a végrehajtás során adódó tárgyi nehézségeket igyekeznek majd zsidó szabotázsnnk tulajdonítani. Figyelmezteti a keresztény társadalmat, hogy a végrehajtás aligha fog számukra olyan kedvező helyzetet teremteni, mint amilyent remélnek. A felsőház, ezután a javaslatot részleteiben is elfogadta. Az. ülés háromnegyed egy órakor véget ért. Kavarodás a zcnélöóra működése körül (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország keddi számában panaszos levél jelent meg, hogy vasárnap a filléres gyors utasai hiába várták a délutáni zenclő-óra.iátékot, az óra néma martadf. Kedden délelőtt megjelent a szerkesztőségünkben Ctúry FereníJ órásmester, a zeuélőóra alkotója és kijelentette. hogy Orra. kapus vasárnap délutánonként nem tartózkodik az egyetemi épületben és emiatt nem tudnak fölmenni az órához, hogy működésbe hozzák. Ugyanis a zenélőóra nem önműködő. hanem minden alkalommal Csúry Ferenc sajátkezűleg szólaltatja meg. Ge'ra kapusnak Kiss "Albert egyetemi professzor, intézeti dékán megengedte. Hogy vasárnap délutánonként kimenjen a földjére, tehát nem köteles rendelkezésére állani. Miután azonban ilyen idegenforgalmi ellenpropaganda nem fordulhat elő Szegeden, ('•(rö Dezső, nz Idegenforgalmi Hivatal egyik vezetője a rektori hivatalhoz fordnlf, hogy a jövőben kiküszöbölhessék a félreértéseket. Efeky István dr. rektor úgy intézkedett, hogy az Idegenforgalmi Hivatal előzetes jelentése alapján, Gera kapus köteles szolgálati helyén maradni. Valószínűleg ezután nem marad néma a zenélőóra a Dóm-téren, a legnngyobb idegenforgalom kellős közepénK©!tn Benő pékmester földvásárlási ügye Föímentéssel végződött a közokirathamisitási pör (A Délmagyarország munkatársától.) Irtunk Kohn Benő Petőfi Sándor-sugárúti pékmester, és neje földvásárlási ügyéről, amelyből kifolyólag bűnvádi vizsgálat indult Köknek ellen. Az ügyészség közokírathamisítás büntettévo vádolta meg a pékmestert, valamint Farkas Mór 60 eves nyugalmazott MÁV-főintézőt, továbbá ennek fiát: Farkas Károly 25 éves kereskedőt. Az érdekes közokirathamisitási ügyet kedden tárgyalta a szegedi törvényszék Sáray-tanácsa. Az elnök ismertette a vádiratot, amely szerint Kohn és társai a következő módon követték el a közokírathamisítást: 1936 december 15-én Kohn Benő megjelent Temesváry László dr. városi aljegyző előtt és közölte vele, hogy 2 hold földingatlant vásárolt. Az adás-vételi szerződés megkötéséhez szüksége lenne hatósági bizonyítványra. Az aljegyző fölvilágosította Kohnt, hogy a bizonyítványt csak úgy adhatja ki, ha két tanúval igazolja, hogy földműveléssel foglalkozik. Kohn erre Farkas Mór és fia társaságában tért viszsza: ezek elmondották, hogy Kolin gyakran megjelent az ő újszegedi gyümölcsösükben, ahol szemzési, permetezési stb. munkákat végzett és a gyümölcstermelés minden kérdése iránt élénken érdeklődött. Az aljegyző ennek alapján kiadta a hatósági bizonyítványt és a gazdasági albizottság el is fogadta a földvásárlást. Zilahy Kiss Tibor gazdasági főfelügyelő azonban, ' tartva magát a törvény szelleméhez, hogy földet Csak az vehet, aki meg is műveli, mcgföllebbezte a döntést és a földművelésügyi miniszter nem is hagyta azt jóvá. Igy indult meg a vizsgálat Kohn és a két Farkas ellen a töivény kijátszása miatt. Temesváry Lászlót fegyelmi úton vonták felelősségre és 55 pengő pénzbüntetésre ítélték. Kohn Benő a főtárgyaláson a vádirattal egyezően adta elő a tényállást. Tagadta, mintha bármikor is földművelőnek mondta volna magát. Farkas Mór kijelentette, nem érzi magát bűnösnek, Kohn fökérésére ment el Temesváry aljegyzőhöz, aki előtt elmondotta, hogy a pékmester az ő gyümölcsösében figyelte a fák virágzását, szemzett, pefmefezett, általában nagyon ambicionálta a gyümölcstermést. — Hát a feleségei — kérdezte az elnök. — Az nem ambicionálta — felelte a vádlott. Farkas Károly többször látta, hogy Kohn tett-vett a földjükön, csupán ezt mondotta el az aljegyző előtt, azt azonban nem állította, hogy Kohn földműves. Az eluök elébetárta rendőrségi vallomását, amely ezzel ellentétes. Tanúként hallgatták ki Temesváry László dr. aljegyzőt ís. Elmondotta, hogy nyugodt lelkiismerettel adta ki a földművességet igazoló okmányt, mert az volt az uzxis, hogy ha valaki két tanúd hozott, akik igazolták a hozzáértést, a bizonyítványt ki lehetett adni. Elnök: Ez az uzus a törvény kijátszása volt, mért a föld nem lüxus, vem szórakozás, nem kifliárú, vagy szatying, amit adni-venni lehet, hanem a magyar életet jelenti és a töf,vény szelleme azt célozza, hogy a föld csak azé lehessen, aki. belerögződött a földbe, akinek életet, megélhetést jelent. Bebizonyosodott cz azzal, hogy Kohn Benő földvásárlását vem hagyták jóvá. Zilahy Kiss Tibor előadta vallomásában, hogy telefonon beszélt Kohnnal, megkérdezte tőle: földműves-e, niirp Kohn a_zt felelte, hogy nem. Regdon József dr. iigyész vád- és Bufger, Béla dr- ügyvéd védőbeszéde ntán a törvény* szék meghozta ítéletét. A törvényszék fölmentette a vádlottaka az ellenük emelt vád alól, mert nem követtek el félrevezetést. Igy kellett ítélni, mert Temesváry tudta, hogy Kohnnak nincs ingatlana és foglalkozása nem földművelés. Regdon József dr. ügyész föllebbezést jelentett be, így az ügy a tábla elé kerül. m a hözvétómlmj Horváth Barna dr. előadása az Egyetembarátok szociális tanfolyamén (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egyelem Barátainak Egyesülete kedden este tartotta meg az idei szociális tanfolyam megnyitó előadását. G e 1 e i József dr. mondott bevezető beszédet, melynek során személyes élmények alapján fejtegette az emberi társadalom keletkezésének és létalapjának problémáját. Az ember vak, védtelen nemcsak magzati állapotában — fejtegette —, ezért családot alapit, nemzetet képez, közös munkára, együttes védelemre rendezkedik be. A tapssal fogadott beszéd után HorvátB Barna dr. egyetemi tanár tartott „A közvélemény gondozása" címen előadást. Felvetette a kérdést* miért van szükség a közvélemény gondozására? Aki ehhez a problémához nyul, annak azt kell éreznie, amit az ujságirás kitűnő ismerője, Steel állapit meg: „Aki üjágot ir, az érezze hogy közmegbizatast szolgál." — Mi a közvélemény? Egy megfoghatatlan valami, aminek erejét vagy jelenlétét akkor érezzük meg, ha az a tömegérzés idegességében, örömében, tehát hangulatában nyilvánul meg. Közvélemény voltaképen nincs, mert ami köz. az már nem vélemény, az annyira egyéni, hogy az nem lehet" köz. Akkor válik kézzelfoghatóvá ha a tömeget I irracionális elvek lepik el, ekkor lesz tehát belőle közvélemény. Ez két dolgon alapszik: tényeken, adatokon, melyeknef közlése értesülés másodszor szempontokon, melyeknek közlése tájékozódás. Ma a harci jelszavaknak valóságos elvadulásában élünk és nem ís annvíra az értesütés, mint a tájékozódás hiányzik a tömegekből. A tömeg, a közvélemény nevelése igen fontos feladat azonban a közvélemény feletti gyámkodás helyett — amelynek eszköze a propaganda és az ellenőrzés —• szociális munkával kell emelni a közvélemény Jie. Íves vezetését, hogy bizonyos lelki higiéniát érjünk el. Előadásának további során vázolta a különböző beteges közhangulatokat és azoknak gvógvi. tását. Lénveges szempont n közvélemény tisztítása. a kritikai szeltem közkinccsé tétele, hogv ez „a contrario" befolvásolÍ3 a vélemények kialakulását. Példákkal illusztrálta a tételt, majd ahhoz a megáll 3nitáshoz itifotf, hogv a fietves vélemérvek alkotása, a releváns fénvek kiválogatása, tehát a tiszta egyéni véleménvhez való közeledés az, amelv a köz szemnontiából véleménvalnkulás? tekintetében a legnagyobb sulival esik számításba. A rendkívül érdekes előadást nagy figyelemmel hallgatta és hosszan tartó tapssal fogadta a közönség. "A tanfolyam első előadása Gelei Józset dr. köszönőszavaival ért véget. III •HlfHI IHI— H llll I I•!•!! Illlll •!!!• 11—IMII P— KOMÁROMI ISTVÁN angol uri szabóság mim i9. 2. készit divatos férfi ruhákat, felöltőket, féli kahátnknt stb.. a legújabb divat szerint.