Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-16 / 86. szám

Vasárnap, 1939. április 16. DÉLMAGYARORSZÁG' 7 A SZEGEDI IRODALOM (Mikszáth Kálmánfél Juhász Gyula szegedi lírájáig) Irta: PÁKU IMRE A múlt század utolsó fölére Szeged A múlt század utolsó felére Szeged Szesred a magyar irodalom egyik melegágya lett. A vidéki tehetségek mentsvára volt, akik előtt, a fővárosi érvényesülés útját elzárták. Minden valamire való írónk megfordult Szegeden. Többen a kezdet uehézségeiu e városban vergődtek át. Szárnyaikat a szegedi lapok hasábjain kezdték bontogatni. Legelsősorbau komoly és •rtékes hírlapirodalom fejlődött ki. A Szegeden eltöltött évek minden itt élt írónk művészetében nyomot hagyott. Gondoljunk csak Mikszáth Kálmán szegedi újságírói éveire. Mikszáth a szegedi hirlapirodalóm révén lett íróvá. A tót atyafiak és A jó palócok kis remekeit Szegeden írta és először ott adta közre a „Szegedi Híradó" tárcarovatában. Az árvíz után következő hatalmas fejlődés lendülete magával ragadta Mikszáthot. oly nagyszerű környezetbe került, amely szépirodalmi igényű 'újságírásra ösztönözte. Szeged levegője és pezsdülő élete a kezdő Mikszáth írásainak háttere. A jó palócok és a tót atyafiak arcvonásai között felbukkannak a jellegzetes szegedi parasztjegyek. A szklabonyai szülőföld emlékei elkeverednek a szegedi élmények életszerű jegyeivel. Mikszáth lelke Szegeden telt meg a nép és a vezető osztály érdekességeivel, de újonnan szerzett alákjainak egy részét csak később használta fel, amikor" írói virágkorát élte. Mikszáthot a szegedi olvasóközönség igénye szoktatta hozzá az élet Jerüs szemléletére és müfaülasr a kisterjedelmű csevegés és rövidebb lélekzetü tárca írására. Pár evvel később Mikszáth írtán, — az írói fnesterség inaséveit Gárdonyi, Géza is Szegeden töltötte. Gárdonyinak szintén Szeged adott olyan alkalmat, amely nz élet közelről való látására tanította. Alakábrázoló művészetének eleméit Szegeden szedegette föl: a nép változatos alakjai és egyedei között 'található különbség megismeréséhez Szeged volt Gárdán ni iskolája. Világnézete és életérzése a szegedi évek alatt higgadt és józan volt, A filozofáló, p"szszimista Gárdonyi a későbbi években, uem Szegeden. bontakozott ki. Mikszáth, és Gárdonyi szániára a szegedi 'vek a vidám derűből és állandóan mutatkozó kedélyből fakadó humornak a kiváltói voltak. Mikszáthot ez élete végéig elkísérte. Gárdonyi borongó sötétlé*ésánoV enyhítőiévé, művészetének egyik ízévé módosult. M'odketten Szegeden zamatos, tőről metszett níagynr nvelvet sa'iátít'ottak el. Az íz°s nép' Szólások a szegedi nép nyelvéből kerültek írói nyelvük megbecsült sajátságai közé. A szegedi népies írók hosszú ideig Mikszáth és Gárdonyi nvomdoVajn haladtak. írásműveikben talán több volt a szegedies jelleg, mint mestereikében. Nevük a feledés karjaiba zárva ma már elveszett a nyilvánosság számára. Művészetük jobbik része felszívódott az utódok kétségtelenül népszerűbb műve'be. Palotás Faosztin, Péketi, Antal. Cserzy Mihály, Kulinyi Zsigmond, Lipcse»/ 4 dám, és a többiek nevét csak az emlékező kegyelet őrzi, még Szegeden isA XX. század eleién a Dugonics-Társaság Vette kezébe a szegedi irodalmi élet irányítását, mellette a napilapok szerepe említhető. A lapok hasábjukra, a Dugón<c«-Társaság felolvasóüléseire az ország minden neves íróját meghívta. Szegeddel három nagy magyar művész neve forr össze. Ha Tömörkény, Móra és Juhász Gyula nevét enilítiük, mindig felidéződik nevük mellett Szeged neve. Kn-iilöi- egvedül Juhász Gyula szegedi születésű, Tömörkény és Móra jövevény volt a szegedi talajon, egyéniségük. és művészetük főként, teljesen átitatódott Szeged levegőiével, nyelvük a szegedi népnyelv zamatával. Művészetük autochton összetevő jegyeivel. A szegediesség és magyarság természetesen minden esetben azonos. A szegedvidéki magyarság és a szegedi parasztság leghűbb ábrázolója Tömörként/ István. Tgy élt a közönség irodalmi tudatában is. írásai Szegedről indultak el az ország meghódítására. X szegedi kispolgárság és parasztság Tömörkény fellépésének idején, az lKítO-es években. Vneglehotőseu zárt, magába vonuló életet élt. Erre a helyi adottságokból származó, lelki motívumok ösztönözték. A szegedi polgár és paraszt felsőbbség! érzése igényelt egy olyan irodalmat, amelyben saját, magát fedezhette fel. A szegedi lapok tárcarovata ezt az igényt a lehetőség szerint igyekezett kielégíteni. A Szegedre települt fiatal Tömörkény első pillanatra felismerte a szegediesség jellemvonásait, a társadalom' minden rétegében. Első írásai a szegedi típusok rajzai. Töniörkénv írói alkatának a szorosan leíró módszeren alapuló táreaírás mindig megfelelt. Öntudatlanul hívévé szegődött annak a vidéki önkifejező irodalmi megnyilatkozási formának, amely tudatosan az ország más helyein fellénett. Voltak vele egykorú írók, akiknek a székelység-adta művészi élmény megvalósítása elsődleges művészi céljuk volt. A szegediesség Tömörkény művészetének kizárólagos tartalmává és "céljává függetlenedett és önállósult minden más — esetleg hasonló — hatástól. Tömörkény előtt megkülönböztetett becsben állt a valóság észrevehető összes eleme. Valósa gór zékc a szegedi talajból táplálkozott, igy akaratlanul - művészi szándék nélkül — a Heimntkunst hívévé, szegődött «S» azt ta1á?> valamennyi szegedi iró közt, prózában, ,a legművészibb magaslatra emelte. Olykor kárbrztatásául emlegetik egyes leírásának etnograftkus pontosságát. Minden paraszti foglalkozásnak megfigyelte a legapróbb Csínját-bínját ''s a hozzájuk fűződő szólás mondásokat ismerve, mindig a helyén használta. Ugyanúgy a népszokásokat és babonákat jellemző rövidséggel tudta érzékeltetni. Mondanivalóját minden esetben a valósághoz kötötte, így a tárgyi néprajz elemeit is jól ismerte. A szegedi parasztéletet, lelket és kedélyvilágot, ezzel a valóságérzékkel is különálló voltában hangsúlyozni szándékozta. A vidéki irodalom önérvényesítési tendenciája Tömörkény írásművészetének vált önelvű feladatává, amelv a realista tárcát és az etnoeráfikus-jellegíí elbeszélést eredményezte műfajilag. / szegedi Tlrimatkuust művésze:- Tömörkény István. „Tömörkény művészein olyan, mint a nagy magyar Alföld: egyenletes' síkság, amelyen a dolgok látszólagos egyformasága a dolgok vég. telenségét és maradandóságát érezteti velünk" - írja róla Juhász Gyula, miközben .Tömörkény művészetének értékeit nz egyetemes magyarság értékrendszerén igyekszik megállapítani. A prózaiaknál maradva, Mára. Ferenc, a mai irodalom egyik kimagasló alakja, szintén Szegeden érett íróvá. Eályakeadetén hírlapírói robotmunkát végzett. Mikszáth—Gárdonyi—Tömörkény modorában dolgozott. A szépirodalom csak boldogabb perceit édesíthette. Sok külső küzdelem után-jutott el a sikerhez. A szegedi élet szemlélete csak kezdetben maradt meg a helyi érdekességeknél, azután már csak külső jegyekben jelentkezik nála. Az ásatási történetek és a kultúrpalota belső eletének idillje csak külső ismérvei a szegedi éleinek. A Móra Ferenc parasztjai, az „ő vérei", az aranyjánosi humor derűjében lehántanak magukról minden sze»rc«li jelleget, és n magyar R A Pl D Kenje fel ujjával vékonyan az arcra a HEZO.IJTK RAPID arcápoló, gyorsborotvakrémet és minden további várakozás' nélkül b irotválkozbat. — Nem kell az arcbőrét percekig dörzsölni, nem kell türelmetlenkednie, mert a HEZOLITE-RAPID arcápoló. gyoiborotvakrémmel víz, szappan és ecset nelkiil egy perc alatt megborotválkozhatik, utána nem pattan fel és nem ég az arcbőre, állandó használatnál megszűnik nz ercbőr száraz felkapartsága és n re a bársonyosan üde lesz. Probadoboz 24 fillér Eredeti tubus $8 fillér, óriási tubus ?.— P, eredeti doboz /' léd, óriási doboz P <?.— Kapható minden szaküzletben és y készítő: Dr. HOH'ZER vegyész illatszer tárában Hadam sl. I l.. Ti i é: Járé/I s. « v