Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-16 / 86. szám

8 DÉLMAGYARORS2Á0 Vasárnap, 1939. áprilib (6. biitot-s^áiiitást^^soaraiicíamfiiifiiiiiaiiai csaiaszaiirsr^i pafaszt kiegyensúlyozott' iroclnlmi alakjai. Csak kevés, de annál mélyrehatóbb gyökér köti némelyikét a szegedi talajba. Móra köny-. nyed, csevegő stílusa nem illett a Tömörkényféle borongós kedélyek kivetítésére. A föld szeretete és az urak naiv megvetése és gúnyolása avatja Móra kisterjedelmű műveit <i magyar paraszt-ábrázolás remekeivé. A paraszté-létnek csak a derűs oldalát igyekezett meglátni, azért, liogy azzal fedezze az árnyakat. A boldogság felé törekedett, .liogy a boldogtalanságot elkerülje. Humora a mindent megbocsátó és megértő emelkedett egyéniségéből fakad: mindig mosolyra késztet az emberi esetlegességgel. Könnyezni nem akar. mert könnyeit elakasztotta a boldogtalanság tudata. Móra jelentősége a szegedi irodalomban kettős vonatkozásban érdemel említést. Egyfelől a szegedi élet lehetőségei avatták íróvá, másfelől pedig szegedi élményei. — főként a parasztok körében. — mély humanitást cs élethölesoséget váltottak ki belőle. Móra az egyetemes magyar irodalom szempontjából is a szegedi irodalmi hagyomány büszke letéteményesének bizonyult. Dugonics volt az első szegedi író, aki n magyar regényt világirodalmi távlatok felé fejlesztette az Etelka magyar barokkjával, a második ilyen szegedi iró Móra Ferenc volt, aki rövid betekintést tett a mai nagy regény világába: magyarsága szemszögéből, az Ének a búzamezőkről époszávnl. az européer iró pedig az Aranykoporsó monumentalitásában világirodalmi távlatot sejtet. „Minden irodalomnak lelke a líra; s ez különösen igaz minálunk, ahol a jó Tinódin kezdve Ad.vig a lírikusok ajkáról a nemzet beszélt, s a líra ütemei szinte e mythológikus lény lélekzésének érződnek." A magyar lélek legőszintébben. legmnvészibben a lírában jut kifejezésre. Irodalmunk akármelyik korszakában olyan lírikusaink vaunak, akik a magyarság lelki tartalmai európai viszonylatban is a legmílvészibben kifejezik. Nagy lírikusunk minden időben van. A magyar lélek tájjellegi különbsége seholsem oly nyilvánvaló, mint a lírában. Gondoljunk Arany és Vörösmarty költészetére, vagy Csokonai és Berzsenyi lírájának külön lelkiségét tekintsük. A szegedi lélek — ilyen kétségtelenül kialakult a művelődési'tényezők hatásaként, — a prózában csak itt-ott juthatott szóhoz, amint azt végigkísértük, teljesebben és differenteiálódottabban a lírában nyert művészi kifejeződést. Juhász Gyula költészetének értékei a szegedi lélek ismerete nélkül esak csökkcutjelentőségűek. A szegedi léleknek művészi formát .Tubász Gyula tudott adni. Hosszas formai és tartalmi öneszmélkedés után tért vissza Juhász a szegedi lélekhez. A Tart pour l'art-os, parnasszista elindulásnak a nyomai még később is. állandóan és bőven visszatérnek ugyan Juhász Gyula költészetében, de már csak külsőségekként. A szonettforma egyideig filozoplor tartalmát felváltja a szegedi táj felett borongó lélek magánya. A szegedi táj az élet és halál mély szavú poétájává avatja. A Tisza Juhász legfőbb ihletője. A táj impresszionista hangulata a szegedi lélek sajátos dullamát sugallja : TTálót főn az est, a nagy hamu pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Egyiken tárol harmonika szól. Tücsök felel rá Tsöndbcn, valahol. rAz érti rónán ballag már a Tioldl Fziistüsek a tiszai hajók. Tüzeket raknak az égi tanyák, Hallgatják halkan a harmonikát. Magam a parton egymagam vagyok, Tiszai hajók, néma társatok! Ma nem üzennek hivő távolok, Ma kikötöttünk itthon álmodók. A vers színe, ize és rétegezödéso elválaszthatatlan szálakkal kapcsolódik Szögűhez. Juhász Gyulában a szegedi föhl leggazdagabb röge szólalt meg. Ez a megszólalt szegedi rög, ez a csodás dallam egyetlenül örök kifejezője, összegezője ennek a sajátos arcú vidéknek. Ez az ősi kiilöu,ségíí arc mintegy emberi folytatása, megtalált szava, dallamba szabadult bánata ezeknek az ősi arcú földeknek, melyek dús- termésükkel nem tudnak a milliók élete: jövőjük biztonsága, bölcsőik kacagása, erői hite lenni. Hiába az izom lendülő akaratú, a munka ereje, hiába a nap boldog gazdagságú, a, csira fakadó bősége. Hiába a Tisza lassú termékeny álma s a beléje hajló füzek szélbe suhanó haja. Hiába az alkotás akarata, a szépség hívása, a szeretet kétségbeesett felsóliajtozásai. A Juhász Gyulában dallamba szökkent élet magának az életnek könnyes bánatát, vigasztalan panaszát, a szegedi tájnak magányát sóhájtozza bele a magyar líra kórusába, nem azért, hogy abban felolvadjon, hanoin, hogy új színt, izt vigyen bele. 7-t Tiszapartón halkan ballagok És hallgatom, mint sírnak a habok. E partok méla fordulóinál Alit egyszer gőgös 'Attila király. E tájon, hol a; két víz összeér, ÁldozolI egykor dús Ajtony vezér". Olt fenn, ahol most vén harang dalolf Dugonics András búsult valahol. Mert búsulásra volt itt mindig ok, Ugy-c bajtársak, úgy e magyarok? Itt Tömörkény, ott Gárdonyi lakolt. Petőfi Zoltán erre ballagott. Megállok felhős taraszeg alatt, S mf<7 megy a víz s az idő szalad. Érzem, hogy az öreg Tisza felett Az örök élet csillaga remeg. A hasonló hangok gyakori ismétlődése szegedi költővé avatja Juhászt, Szeged költőjévé, mely város így a magyar költészetbe bevonul. Gazdag és ősi magyar színekkel bővíti annak változatait. Ezt a költő tudatosan teszi, hiszen a vers minden elemével a szegediességet akarja szuggerálni: A Tisza porton balkon ballagok Ks hallgatom, mint sírnak a habok. Vagy: Csak a tücsök szol lomha, lomb alól. *A közel azonos magassága, színezetű magánhangzók ismétlése a szegedi lélek egyhangúságát, lassú borongását igyekszik zeneileg éreztetni, hogy az értelmi vonatkozás ezáltal nyilvánvalóbb legyen. A nyelvnek nemcsak zenei hatásával, hanem képalkotó eszközeivel is meglepően tudja a magyar tájat magyar ecsettel festeni { Kis sömlyrk szélin felien ej- legelnek, Fakó sárgák a lompos alkonyatban, A szürke fűzfák egyre komorabban Guggolnak a bús víz holt, ága melleit. A kép és a színek a nagy szegedi feslő, Nyilassy Sándor vásznára illők. Juhász tiszai tájai, a legmagyarabb tájak'- ő az, aki a táj jellegzetességeiből megalkotta a magyarság egyetemes tájszemléletét. Juhász a vidékből Indult, hogy megérkezzék a magyarsághoz. Részben az egészet megtalálta; a Tisza tükrén a mindenek felett kiterjedő ég kéksége mélázik és az öreg Tisza felett az örök élet csillaga re. meg. Juhász Gyula lírája Szeged lírája. ic A szegedi lélek, a magyar lélek, Hangot keresett magának mindfen időben. Hol az áhítatos zsoltár soraiban, hol a barokk regény mondatárjában lappangott, hol pedig kitárult a táj fölé és a tájból inélyzengésfi dallamba menekült, hol pedig a végtelenség magasába sóhajtozott, hol pedig elkülönült ós önállóan zengett. Mindig a valósághoz tapadt, n szegedi röghöz. A szegedi lélek hozzá méltó szegedi irodalmat alakított, amely nem méltatlan részo a magyar irodalomnak. Telefon : 25-50. PIA MTelefon : 25"50- 1 Mérnökök U I M 11 Vállalata 1 Unió és Nemzeti Takarékossági tag. Dugonics-tér ll.(cukrázda mellet)! Olcsó, megbízható, garanciaképes. I WOMÓ lovak ttikor nuilih meg a városi strand Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Engedje meg, hogy alábbi soraimnak nb. lapjában való leközlését kél jem: Egyszerű adófizető szegedi polgár vagyok, aki annyi más társammal együtt szeretem a Tiszát, a tiszta levegőt. Amikor csak egy óra szabadidőnk van, sietünk ki a szabadba, a viz hátára. Szomorúan tapasztaljuk, bogy ezt az egyetlen szegedi üdülési lehetőséget a városi partfüi'dőben nem tudjuk megtalálni, mert ott a nyarat a naptár után és nem az Idő után állapítják meg. Hiába van 25—30 fokos kánikulai meleg, a bürokrácia a naptárra néz cs talán még bosszú heteknek, esetleg hónapoknak kell elmúlni ahhoz, bogy a partfürdő megnyíljon a közönség előtt. Nemcsak a Balatonon ós a Dunán, de a Tisza szegedi oldalún a magántársaságok für* dőházaiban is élénk vízi élet folyik már, de a „fürdő-város Szeged" hivatalos és kizárólagosságot élvező partfürdője téli 'álmában talárt most fordul a másik oldalára. A Tisza áradása már visszahúzódott, a szegedi közönség máris későnek tartja a kapunyitást, kén-jük hát a városi urakat, szeressük egymást, kezdjék el ők Is velünk a nyarat. Fogadja Igentisztelt Szerkesztő Ur liúlás köszönetünket. szuperfoszfáf, péils*, kálisó. Mindenféle növényvédelmi szerek: Dorma»r' wasch, neodendrin, kénpor, hernyóenyv, gazdasági kenőcsők, olajok, mindenfajta festékáruk mogbizható ós ©lcsó beszerzési helye az 51 év óta fennálló kardos festékOzletben Szeged, Valérla-lér (husospiac)