Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-19 / 65. szám

10 DÉL MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1959. március 19. Tavasai rufjaqondjaií megoldja* ha „Unió-könyvecskére" vásárol! 0-7 havi teljosen költségmentes hitel, készpénzá rákon vásárol 100 legelső szegedi cSgnől és 1 helyen, az irodában fizet! Kérjen díjmentesen könyvecskét as 1/JVlÚ-lroddiöl: KIanztf]-/«r 3. « tnmérgcs hirét. Külföldön már n háború előtti években keresett és jólfizeleít cikk volt a pusztamérgesi bor, ekkor Magyarországon még hírből sem ismerték. A A dicsőséges mult ulán a jelenre terelődik a szó. Erről is tud beszélni Sanghy László és nem a legnagyobb elragadtatás hangján. Itt van például a hegyközségi törvény! Eltekintve attól, hogy óriási megterhelést jelent a gazdákra, megakasztja a s/.öllöknltura további fejlődését, azzal, hogy há rom esztendőre megtiltja a borszöllötclepck létesítését és csemegeszöllő termelését irja elő. — Érthetetlen, hogy miért erőszakolja a korn ónvhatóság Pusztamérgesen a csemegeszöllő termelését — mondja. Az elmúlt három évtized alatt bebizonyosodott, hogy talajunk elsősorban az eddigi kísérletek során bevált borszöllő termelésére alkalmas. Borunk hire túljutott az országhatárokon is. kivitelünkkei hasznára vagyunk a nemzetgazdaságnak, mért akarják, hogy aj kísérletezésekkel leromboljuk nzt, amit eddig termi tettünk? Nem mondom a csemegeszöllő is megterem itt, de az elszállítása ép állapotbun a környező városok nagy távolsága és közlekedési Itt aztán elérkeztünk' a pusztamérgesi bortermelők másik nagy problémájához: az értékesítés kérdéséhez. Erről Tölgyesi Béla taniló beszél. Tölgyesi Bélának nagy része van abban, hogy a termés értékesítésének biztosítására szövetkezet alakult Pusztamérgesen. G a szövetkeezt pénztárnoka. — Körülbelül egy évvel ezelőtt megalakult a Pusztamérges! Kisgazdák Borértékesitő Szövetkezete a Gazdakör kezdeményezésére — mondja. Ma már 80 tagja van a szövetkezetnek, sajnos töke hiányában csak kisebb forgalmat tudunk lebonyoVan azlán a pusztamérgesi borvidéknek másik égető problémája, bár már ez is sokat közeledett utóbb a megoldáshoz: ez a munkás és munkaadó viszonya. Pusztamérges szöliővel betelepített területének majdnem felét két nagybirtok teszi ki. 300 és 150 holdnyi területen a Schwarcz és Sebestyén budapesti bortermelő cég, illetve "Grüner Fülöp dr. magyarkanizsai földbirtokos gazdálkodik. A többi földterület 15-20 holdas 1 isbirtokosok között oszlik meg. Vannak aztán nincstelenek, akik a nagybirtokokon és középbirtokokon mint szakmánymunkások és' napszámosok keresik meg kenyerüket. Elmennek napszámosháború után, amikor a külföldi vámhatárok lezárultak, nem lehetett kivinni és a termelők belföldi piacok ulán néztek, kezdték nálunk is megismerni a pusztamérgesi piros veltelinit, rizlinget, kövidinkát, meg a kadarkát. eszközök hiányossága miatt úgyszólván lehetetlen. „Nincs szuhséa heguKözsfríre!" A hegyközségi problémáról beszélgetünk Szabó Imre községi bíróval is, aki egyben a nemrég megalakult hegyközség elnöke is. — Megalakítottuk a hegyközséget — mondja —, mert a törvény előírja a megalakítását, mi pedig mindenekelőtt törvénytisztelők vagyunk. Kimondom azonban nyíltan: fölösleges volt. Nincs szükségünk a hegyközségre! A hegyközség tudniillik főleg azért van, hogy a hegyközségi b'ró felügyeijen rá, ki mit, hogyan és milyen menynyiségben termel. Meg bogy megtanítsa a termelöt, hogyan kell szőllejét, gyümölcsösét kezelnie. Ezt pedig itt mindenki ludja. Az idevaló ember gyermekkorától kezdve ebben nő fel és elsajátítja a szöllőtermelés minden fogását. Éppen ezért most kérelemmel fordultunk a földmivelésügyi miniszter úrhoz, engedje meg, bogy a pusztamérgesiek eltekinthessenek hegybíró szerződtetésétől. Havi 250—300 pengő terhet róna ez a hegyközségre, ezt pedig nem lehetne birni olyan borárak mellett, amilyenek az utóbbi években voltak. litani. Azonban még igy is nagyon szép eredményeket értünk el. A tagok bortermését a napi árnál jóval magasabb áron vette át a szövetkezet. Most is 30-40 fillért fizetünk egy liter borért, minőség szerint. Tőkeszegénysége ellenére rövid fönnállása alatt máris nyereséget tud fölmutatni a szövetkezet. A további cél: állandó lerakat létesítése Szegeden, bogy a termelöket ki tudjuk vonni a kereskedelem kihasználásra törekvő üzletpolitikája köréből. Most államsegélyért folyamodtunk a földmű velésügyi kormányzathoz, hogy minél jobb áron és minél nagyobb mennyiségben tudjuk átvenni a bort a termelőktől. . nak a törpebirtokosok is, mert pár holdDyl-földjükből nem tudnak megélni- Tavaly az alacsony borárak miatt a termelők nem tudtak rendes napszámot fizetni. Egypengő husz, egypengő negyven fillér volt a legmagasabb napszám. A közszükségleti cikkek árának állandó emelkedése folytán ilyen napszámbérek mellett a munkásság helyzete rendkívül nehéz volt. Feszültté is vált a viszony munkás és munkaadó között. Tölgyesi tanító a Katolikus Legényegyletbe beszervezett földműves fiatalság és a szegedi Hivatásszervezet utján bérharcot kezdeményezett. sikerült is kivivniok általánosságban 25 százalékos béremelést, úgyhogy ma már 2 pengő, 2 pengő 50 fillér napszámot fizetnek a termelök, Tölgyesi tanitót azonban följelentették fölöttes hatóságánál, hogy lázítja a munkásságot és hogy a tanítási idő alatt a munkásgyüléseket látogatja. A megindított vizsgálat tisztázta a vádak alól Tölgyesi Bélát és a legfényesebb elégtételt szolgáltatta neki. Beszéltünk a rokonszenves fiatal tanitőval, aki állandó hasznos tevékenységet fejt ki a falu társadalmának érdekében és sikerre vitte a munkásság bérmozgalmát — A tárgyilagosság kedvéért meg kell állapítanunk — mondotta Tölgyesi Béla —, hogy akadtak földbirtokosok, akik önként emelték a napszámbérí. Jó példát mutatott a helybeli szöllöbirtokosoli nesztora; Saághy László önként emelte munkásai bérét B0 százalékkal, önként emeltek Kerscli József és Bene Gusztáv kiskunmajsa-kigyóspusztai földbirtokos ls, akikről a legnagyobb tisztelet és szeretet hangján emlékezik meg a munkásság. — Annál elitélendöbb a Grüner-féle kistelep) gazdaság álláspontja, ahova éppen most hozattak Mezőkövesdről munkásokat, hogy az itteni bérmozgalom sikerét megsemmisítsék. A pusztamérgesi munkásság nem érdemelte ezt, mert jószándéku, tisztességes, becsületes népség és kitűnő munkaerő is. negáltad! a templomépítés Nem hagyhatja el az újságíró Pusztamérgest anélkül, hogy föl ne keresse D e 1 i a Istvánt, a község fiatal lelkészét, aki nemcsak lelki atyja a túlnyomórészt római katolikus vallású lakosságnak, de minden megmozdulásában, társadalmi tevékenységében bölcs vezére és irányitója. íme a falu kiváló plébánosa hozzászól a hegyközségi problémához is és van bátorsága hozzá, hogy szembehelyezkedjék,-az általános véleménnyel. — A hegyközségre szükség van — mondja —, még akkor is, ha a szöllősgazdák ma nem látják szükségét. Igaz, hogy néhány évig nehéz lesz a terhek elviselése, de aztán rájönnek majd, hogy az előnyök: a termelés egységesítése, a gyümölcsösökben az uj metszési módok bevezetése, bőségesen kárpótolnak a terhekért, mert jobbata tudjuk jobb minőségű terményeinket értékesíteni. A templomépitésro terelődik ezután a szó. 1937-ben kezdődött a hatalmas, szép templom épitése, 22.000 pengőbe került eddig Már állott a templom csonkatornyával, amikor elfogyott a pénz. A plébános azonban nem esett kétségbe. Ujabb gyűjtési akciót inditott, össze is gvüjtött 3000 pengőt, még 4000 pengő hiánvzik, hogy a templom belső berendezésétől egcsinálhassák. Bízik azonban, hogy ez az összeg is összejön ds júniusra felszentelésre kerülhet a templom és boldog, erős, megelégedett pusztamérgesi nép dicsérheti benne az Istent. Síísj Ferenc. O'csó keré'tnár árak Bel- és külföldi kerékpárok, legújabb homokfutó sebességváltóval. Standard gépek egyedüli képviseleté. Kedvező részletfizetés. Nagy javítóműhely. FARRAGI VINCE műszerész, Mikszáth K u. 7. kelmefestő, vegyliszlifó, Szeqed Rákócv-lér (az adóhlvafil és a fözottő laVfanya kőzőli) FlókUzlelek : Kcziisczy-ucza 14, (az evangélikus femnlomnál) Gizella fér 5 Telefon 20—75. 135 Kifogástalan munka, o'.csó árak ASSZONYOM! ha szépségéi, arcbőre fldeségét, frlsseségét mesr akarja őrizni agy kezel- V^W^WT* A kozmellkal szalonfában (Deák F.-u. 22. */• e.) tcsse magát • A-/*^. é-m. Csalódni nem fog! 1*1 Nemzeti Takarékosság lagla. Tanitvánvok szakszeri! kiképzése (átképzések) esti órákban is. Dalok a hegyközségi (örvény körifi M értékesítés problémája Munkás és munkaadó