Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-19 / 65. szám

Vasarnap. 1939. március 19, DÉLMAGYARORSZÁG s Nevnam köszöntések fukats Sándor tfr. főispánnál, Pálfy József dr. polgármesternél és Raskó Sándor belvárosi plébánosnál (A Délmagyarország munkatársától.) Bensőséges névnapi ünneplésben részesítette szombaton délelőtt Tuk'ifs Sándor dr. főispánt a városi tisztviselői kar, élén Pálfy József dr. polgármester és Tóth Béla dr. helyettes polgármesterrel. A barátok és tisztelök soraiban megjelentek még Simkó Elemér dr. hódmezővásárhelyi főispán, Buócz Béla dr. főkapitányhelyettes és a gazdatársadalom népes küldöttsége. A város tisztviselőkara melegen ünnepelte Pálfy József dr. polgármestert név- és születésnapja alkalmából. A városi kertészet valóságcs virágerdövé varázsolta a polgármester szobá'át, majd a tanácsnoki és a tisztviselői kar élén Tóth Béla dr. helyettes polgármester mondott lendületes felköszöntö beszédet.-,A polgármester meghatódva köszönte meg az ünneplést. A Szegedi Polgári Dalárda és a Szent László Levente-Egyesület zenekara szombaton este szerenádot adott a polgármester tiszteleté-e. UJ MAGYARNEVü de a régi és felülmúlhatatlan Modianominőségü a most forgalomba kerülő SZIVARKA SZI VARK PAPIR és A H ü V E L Y fíaskó Sándor belvárosi plébánost a barátok és tisztelők egész sora kereste föl névnapi jókívánságával. A hivek és az egyházi alakulatok meleg szeretettel ünnepelték s az egyesületek vezetői köszöntötték a népszerű főpapot. TAVASZRA Szép női, férfi fehérneműt, harisnyát, keztyüt gyermek- és babaruhácskát az EXCELSIOR harlsnyaltfizböl vásároljon. A Nemzeti Takarékosságra kiszolgál. Lázas okmány keresés a szegedi plébániahivataSokban nagyapák, dédapák és tikapák születési után Rengetegen kérik az őseik születési adaía'i Németországból — A Hordátok, Kovácsok és Feketeföldiek, akik már nem tudnak magyarul (A Délmagyarország munkatársától), A szegedi plébániahivatalokban mostanában nagy a forgalom. A felek úgyszólván egymásnak adják a kilincset és az egyházi anyakönyvekben keresik, kutatják az ősök szülelésérc .vonatkozó bejegyzéseket. Egyesek nem elégszenek meg azzal, hogy száz év előtti időkből felkutatják az őseik anyakönyvi adatait, még ennél is messzebbre mennek a kutatásokban cs a XVIII.-ik századból is előkeresik az ősök származását. A szegedi plébániahivatalokban napról-napra olyan sok ruultkutató jelentkezik, hogy mar alig győzik a nagy munkát, segéderőket kellett alkalmazni. A százevelötti anyakönyvek megsárgult lapjait sokat forgatják mostanában és Százával készülnek a hivatalos anyakönyvi másolatok nagyapák, nagyanyák, dédapák és ükapák születési adatairól. • Anyakönyvi hivatal mindössze 1895. év óta v3n és a szülők, valamint a nagyszülők -anyakönyvi bejegyzéseit az egyházaknál őrzik. Sok száz esztendőre visszamenőleg megvannak az anyakönyvek a szegedi plébániákon is, a legrégibb anyakönyveket azonban a belvárosi plébánián őrzik. Szeged mostani belvárosa, a régi Palánk volt évszázadokkal ezelőtt is a központ és itt Jaktak a legtöbben, denikve itt születet és itt halt meg a legtöbb szegedi polgár. Nap-nap után jelentkeznek felek a belvárosi pléhániahivatalbau és rendszerint a nagyapa és nagyanya anyakönyvi adatairól kémek másolatot Az ilyen személyesen jelentkező felekkel még aránylag könnyebb dolog van, dr nagyon sokan vidékről, sőt a külföldről jelentkeznek levélben az sőeik születési adataiért. — Németországból napjában 4—5 levél is érkezik a belvárosi plcbániabivatal címére — mondották Dckünk a plébánián. A levelekben kivétel nélkül az ősök anyakönyvi bejegyzéseiről kérnek hivatalos másolatokat. Száz, százötven évre kell felkutatnunk az anyakönyvekben a kivánt adatokat és igyekszünk sürgősen elküldcui a választ. Sokau a német, vagy a magyar követség •utján leveleznek, a legtöbben azonban maguk Írják meg nekünk a levelüket. Bizony, ezekből a levelekből többnyire ige« szomorú tanulságot kell levonnunk. Azt kell ugyanis látnunk, bogy meglepő jó magyar nevü emberek, akik künn élnek hosszabb idojo Németországban, már nem tudnak magyarul. Nagyon sok »lyan levelet kaptunk mostanában is Németországból, amelyeken ilyesféle volt az aláírás; Horvát, Kovács, Feketeföldi, Kemény, Kiss stb. és a Icvélirók németül Írnak, mert mint egynémelyike bevallja, már nem tud jól magyarul. Elnémetesedett magyarok ezek. Legutóbb egy fiatalember irt Németországból nekünk; azt irja, hogy 1911-ben született Újszegeden és a Szülei anyakönyvi kivonatát kérte. Ez a fiatalember a lráboru idején került ki Németországba és egy szót sem tud magyarul, ellenben hibátlan németséggel irta meg a szülei adatait kérő levelet.-. A plébániahivatal a levélbeli megkereséseket is késlekedés nélkül teljesiti. Sokszor pedig hibás adatokat közölnek és hosszas munkába kerül a kért bejegyzések felkutatása a régi, 100 év előtti anyakönyvekben. Érdekes, bogy a legtöbb kérelmezőnek sürgős a dolog; van, aki expressz kéri az adatokat. A s/udétavidékről és a régi Ausztriából is rengetegen fordulnak a szegedi belvárosi plébániához az őseik anyakönyvi adataiért; ujabban pedig a Felvidékről, majd Romániából és Jugoszláviából kértek adatokat, de uiár Amerikából is érkezett megkeresés Szegedre. A Németországból érkező megkeresések legtöbbjével baj van. A kérelmezők ugyanis gyakran nem küldik cl az anyakönyvi kivonatokra maqyar -földön-ttmeU- ciforL<ib<k tázúl• wiaejyar eméemek árt — • macji/ar kenyeire-h a fremek MripótféK éí a Kne'pp imíaMáve.