Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-14 / 60. szám

Kedd, 1939. március 14. D f \. M A G y A R O R S 7. A 0 II szegedi gazdákat gazdaember képviselje a város parlamentjében (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt a Délmagyarország foglalkozott a szegedi gazdáknak azzal a mozgalmával, hogy a városi törvényhatósági bizottságban nagyobb képviseletet kaphassanak. A gazdák ugyanis évek óta sérelmezik, hogy a városi törvényhatósági bizottságban nincsennek számarányuknak megfelelően képviselve, mint például az ügyvédek, akik számarányukon fölül ülnek bent a törvényhatósági bizottságban. Amint ismeretes: március 22-én kerül sor a mezőgazdasági bizottság képviseletében beküldendő városi törvényhatósági bizottsági tag megválasztására s má is olyan hangok hallatszanak, hogy a gazdák képviseletében nem gazdálkodót akarnak bizottsági taggá választani. A Szegedi Mezőgazdasági Egyesület és a szegedi gazdák nagy felelősséget vesznek magukra, ha ezek a kombinációk tényleg igaznak bizonyulnak. Minden gazdának a legerélyesebben kell visszautasítani minden olyan törekvést, ami azt célozza, hogy ujabb egyetemet végzett doktriner kerüljön be a törvényhatósági bizottságba a gazdák képviseletében. Ezért a gazdatársadalom elsősorban a szakmai testületet, a Szegedi Mezőgazdasági Egyesületet teo. ' felelőssé. Nincs Magyarországon egyetlen város sem, ahol a jogászok tagsága annyira túltengene a városi parlamentben, mint éppen Szegeden, ahol a város lakossága nagyobb hányada gazdálkodó. Éppen ezért a gazdák érdekeinek szemelőtt tartásával már most tiltakozni kell az ellen, hogy a gazdákat a város törvényhatósági bizottságában más képviselje, mint gazda. A gyakorlat a múltban is azt mutatta, hogy a gazdaérdekeket csak gazdálkodók tudják megfelelően képviselni. —oOo— Miért halasztódik a rendőrségi palota építése (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi rendőrségi palota építése körül évek óta folyik a vita. A város a sorozatos felszólalásokra ugyanazon ellenérvvel válaszol: fizesse meg a belügyminisztérium a telek árát, akkor akár nyomban is megkezdhetik a rendőrségi palota épitését a Kossuth Lajos-sugáruton. Körülbelül 5300 négyzetméter a Kossuth Lajos-sugáruton az a telek, ahol a rendőrségi palota felépítését tervezik. A telken most a népjóléti ügyosztály irodája és raktára van. A telek árát a város száznyolcvanölezer pengőben szabta meg. Ezt az összeget a város levonná a rendőrségi hozzájárulási adósságából, ebbe pedig amlnisztérium nem akar beleegyezni. A rendőrségi palota felépitése nemcsak azért sürgős, mert a szegedi rendőrség mai elhelyezése nem megfelelő a kar munkásságához, hanem azért is, mert az építőiparban sulyos a munkanélküliség. A minisztérium és a város vitája egyfelől nem akadályozhatja meg a rendőrség hajlékhoz juttatását, másfelől éppen a városnak kellene még áldozatok árán is gondoskodnia az építőiparosok helyzetének megjavításán. Kerékpárosok! Elsőrendű kerékpárokat engedményes ár* ben részletre adom. Ganlkat és alkatrészeket árban kaDhat Szántó Sándor nál Szeged, iKiss D. palota) Kiss u. 2. —N Másodpercek alatt ' H omlik szét a vizben az Aspirintabletta. A finom porrá szétesett Aspirin gyorsabban és egyenletesebben oszlik el a szervezetben és fokozottabb hatást fejt ki meghűlés, fájdalmak és reuma ellen. ASPIRIN V I TABLETTÁK Minden As pi rin -1 a blettá n a kereszt (bayep^ látható, ez különbözteti meg az utánzatoktól. Betörtek a Zsurkó-cipőgyárba A Fodor-utcában pénzt és ékszereket lopott az álkuícsos betörő (A Délmagyarország munkatársától.) Két betörésről tettek jelentést hétfőn délelőtt a rendörségen. Prangl Ilugó dr. gúzgyá i tisztviselő előadta a följelentésében, hogy vasárnap délután 3 órától este 11 óráig terjedő időközben ismeretlen tettes behatolt Fodor-utc§ 35. szára alatti lakására és ellopott 220 pengő készpénzt, arany és ezüst ékszereket, egy alpakka evökészletet. A betörő álkulcs segítségével nyLtotta ki a lakás ajtaját, feldúlta a szobákat, földre szórta a szekrények tartalmát, az értékes ruha- és fehémemüek közül azonban semmit sem vitt el. Tgylátszik csak könnyen mozgatható értékek érdekelték. A kár összege öszszesen 720 pengő. A másik feljelentést Zsurkó János Kossuth Lajos-sugáruti cipökereskédö tette. Zsurkónak a Vadász-utca 2 b. szám alatt van saját cipőkészítő üzeme. A hétfőre virradó éjszakán ismeretlen tettes álkulcs segítségével betört a vadászutcai cipőüzem helyiségébe és ellopott 6 köteg bőrt; a kár: 1000 pengő. A rendőrség megindította a nyomozást és mindkét betörő kézrekeritése érdekében rádiókörözést adott ki. HOGYAN FEJLODOTT SZEGED AZ ÁRVÍZ UTÁN? A Dugonics-Társaság emlékülése fA DélmagyarorszáK munkatársától). Vasárnap délután tartotta felolvasó ülését a DugonicsTársaság a szegedi árviz hatvanadik évfordulója alkalmából. Várady Imre elnöki megnyitójában röviden vázolta a szörnyű katasztrófát. Ebben az egyetemes szerencsétlenségben két biztató gondolatot lát; az egvik az, hogy Szeged katasztrófája az emberi szolidaritás megnyilatkozására adott alkalmat, a második pedig az, högya Gond viselés segítségével kitartó munka árán — Ifercncz Józsefnek tulajdonított, valójában pedig Mikszáth Kálmántól eredő mondás szerint — „Szeged szebb lett, mint volt . . ." És a föltámadt város indította el a nemzeti újjászületés müvét a kommunizmus vérviharai után. Lúgos i Döme dr. előadása következett ezután a szegedi árviz irodalmáról. Az előadás étdekességét emelte az, hogy ez az első teljes bibliographiája a hatvanesztendős katasztrófának. Felsorakoztatta Lugosi mindazokat az Írókat, •aki a mai időkig tárgyat merítettek a város 1879es esztendejéből. A sort Bakay Nándor egykori követ nyitja meg, később Mikszáth Kálmán, Herrich Károly, Nóvák József, Reisne.r János, Balázs-Barna Mihály, Kovács János, Kulinyi Zsigmond, Lázár György, a későbbi .polgármester, Faragó Ödön budapesti főorvos. Pillich Kálmán szegedi ügyvéd, Újlaki Antal, Szaboni Mőzgai Erzsébet és még többen irták meg visszaemlékezésüket a szörnyű napokról. Végül 1029ben Tápai-Szabó László egy összefoglaló nagy munkát irt a szegedi veszedelemről. Ez talán ;»z egyetlen munka, mely nem esik a kortárs elfogult kritikákat tartalmazó hibájába, mint azok a müvek, amelyek "közvetlenül az események után, vagy csak néhánv év távlatában láttak napvilágot. Egy eddig ismeretlen naplót olvasott föl ezután Lugosi Döme dr. A naplót egy minorita alva: Páter Máté Jób Tgnácz piarista irta 187ötól. az első árvizvcszedelem idejétől jegyezte föl a szegedi eseményeket, sötét szinekkel festve meg nemcsak a napok történelmét, hanem a város jövőjét is. Jóslata bevált: 1879 január 1-én már azt irja, hogy elkerülhetetlen lesz a vész, mert nincs aki kellő hozzáértéssel, vagy lelkiismeretességgel nyúlna a végzetes kérdéshez. A folyók vize Európaszerte megdagadt — irja —r a Tisza jegét robbantással és „felázással'' vetik Széf. hogv megakadályozzák a viz torlódását és megnövekedését a város alatt. A robbantást földrengésnek hiszik a várlakók, nagy a pánik mindenfelé és az emherbarmositó tndoniány még mindig nem tesz semmit, hogy ruéltókép segítsen ott, ahol már majdnem késő segiteni . . .*' Az érdekes naplóból még az is kitűnik, hogy 1889-1 an rendelték el az árvízre emlékeztető hajnali harangozást. A nagy tapssal fogadott előadás után O 1 á K Ferenc szavalta el „A Tisza" cimü költeményt, majd Fálfy-Budinszky Endre főmérnök „Szeged műszaki fejlődése az árviz után" elmert tartott nagyfelkészültségü, érdekes előadást. A város feltámadásának történelmét négy fázisra! lehet osztani: a katasztrófa után négy évre. az ezt követő időre a századfordulóig, a század'ordulótól a világháború végéig és végül ettől ns időtől számítva napjainkig. Mindegyik korszaknak megvannak a jellemző alkotásai. Az első idők legfontosabb ténykedése a város újbóli felmérése 1879 ben. Ez a tervrajz ma is az egyedüli alapja a város műszaki kőzigazgőáiának. Lérbner Lajos hires városterve sok tekintetben ir.és ma sem vesztette el aktualitását, bár tul-