Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-14 / 60. szám

D í f MAGYA R ORSZÁG Kedd. IQ5Q. március 14. zottan geeractrlzált építészeti elgondolásai tna már túlhaladottak. Nagy előnyük, hogy jó benupozást é- átszellözést biztositottak az ujonuan megépült utcáknak. Erre az időszakra esik a Tisza medrének kiszélesítése, amely 800-000 forintot emésztett föl, Szeged feltöltési munkálatai következtek ezután. Uj védelmi vonalat építenek, 1 ngy egy hátulról jövő vízbetöréstől megóvják a jövöben i várost. A királybiztosság megkezdi a rendkívül fontos csatornázást, amely négy vizgyiijtő kerületre osztotta Szegedet. Az útburkolások ragy lendülettel indulnak meg ebben az időben és végre Feketeházy magyar mérnök terveí szerint Eiffel, a párisi Eiffel-torony alkotói). megépíti a szegedi közüli hidat. A századfordulóig számtalan középület emelkedett a yáros1nn; ekkor épül többek között a szinház, a börtnn, a dandérparancsnokság. a távbeszélő közte nt épülete és ekkor alakítják át a régi váro«i .izát is; az egykori reáltanodában — kellő átI ikitás után — az ítélőtábla nyer elhelyezést. A körúti vasutat ebben az idöbeD létesítik, t /velőre mint lóvonat tölti be hivatását 1857-bon fúrják az első ártézi kutat. Addig ugyanis Tisra-vizet ivott a lakosság, amelyet hordókbaa szállítottak házról-házra az utcai vizkereskedők. \ gyári építkezések is megindulnak; íz 1893-ban i' i ült villanygyár 27 városi ivlámpának szolcá'tat áramot. Az államfogház, a muzeum. a tiszai ingyenfürdő létesítése után 1898-ban kerül a Ka.ssv 4adó, majd 1900-ban a városi gőzfürdő fö'épiU sére. Eddig még magánfürdö sem volt — vagv •ak igenprímitiv állapotú a városban. 1901-ben énitik a felsőtiszaparti védvonalat, ekkor épül Pick-szalamigyár is. Ebben az évben emelik Bertalan Lajosnak, a nagy vizszakértőnek ujszedi emlékoszlopát. 1906-ban épült a zsinagóga, I '08-ban pedig elektrifikálják a lóvasutat. 1909ben fejeződnek be a szegedi fogadalmi templom énitésére vonatkozó tárgyalások. A világháború korszakában megakadnak az építkezések; az után i következő időre esik a különböző körtöltésen kivüli telepek keletkezése. Ma már 40-en fölül \ in a szegedi és szegedkörnyéki telepek száma. 1 kknr épiti a város a szükséglakásokat, majd 1925-ben kezdődnek az egyetemi építkezések, a Palánk lebontási munkálataival együtt. Egymásután következnek a tanyai vasút, 1927-ben a hő, u nrás, majd a hid uj faburkolatának létesítése. 1929-ben felépül a székesegyház. 1935-ben az lomstrandok helyét felváltja a városi strand. A legújabb időkben néhány gázvédelmi óvóhely lé• sitésével siet Szeged a korszerű követelmények ielégitésére. A város jövő haladásának útját icdig a bekövetkezendő politikai események — ulönösen a Délvidékre vonatkozó kilátások — -/abják meg A mindvégig nagy érdeklődéssel kisért előadásért Várady Imre dr. elnök mondott köszönetet. Háztartási papíráru Papirszőnyeg 100 cm széles 1 méter —.22 Szürke csomagoló papir 5 iv —24 Barna csomagoló papir 4 iv —24 Kenyércsomagoló papir 24 iv • —.24 Sziues falvédö papir 2 mcicr — 21 Szines állvány papir 7 drb —24 Papir tálca 0-ás 35 drb —24 Mignon hüvely l-es 130 drb —21 Lcvélpapir borítékkal 10 drb —24 Szines boríték 50 drb —24 Sima blokk 4 drb —24 Barna fedelij beirókönyv 5 drb — 24 Húsvéti képes levelezőlap 10 drb —24 Húsvéti képes üdvözlet borítékkal 10 drb —.24 Fogalmi papir 27 iv —.24 Fehér irópapir 15 iv —-.24 Vonalas, vagy kockás papir 12 iv —.24 Szines pénztári blokk 4 drb —24 Cakkos tortapapir 20 drb —.24 Papírzacskó 3 dekás 120 drb —24 Indigó kézíráshoz 4 iv —.24 Carbonpapir Írógéphez 5 Iv — Kék nyomású falvédő 2 drb — 24 il szabadság ünnepén adtak ál a klsknndorozsmaiak ajándékzászlóit a kei felvidéki kiskózsegnek Zászlószentelés! ünnep Kfskundorozsmán (A Délmagyarország munkatársától.') Az a határtalan ujongás, amelyet a Felvidék felszabadulása fölött érzett öröm váltott ki a nemzetből, a legszebb áldozatok meghozatalára késztette az ország lakosságának tehetősebb részét. A »Magyar a magyarérti -akció fényes sikere mellett megható módon nyilvánult meg ra felszabadult testvérek iránti szeretet, amikor a visszatért városokat magyar nemzeti lobogókkal ajándékozta meg az ország lakossága. A 'zászlóajándékok tömegét szinte számon sem lehet tartani, de kikívánkozik a zászlóajándékozások sorából a kiskundorozsmaiak ajándékozásának története, amely egyedülálló a maga nemében. Mert szép ós elismerésreméltó cselekedet volt az. amikor azok adtak és küldtek ajándékot, akiknek volt miből küldeniök, de mennyivel csodálatraméltóbb, amikor , azoknak szive és zsebe nyílt, ki, akik a mindennapi, kenyér árából vonták el az ajándékozásra szánt pár fillért. Ez történt Kiskundorozsmán. Vitéz Szabó Gyula állami elefni iskolai igazgatónak volt az ötlete, hogy Kiskundorozsma szegény földmunkásnapszámosokból, földhözragadt kubikosokból álló lakossága is küldjön zászlót a Felvidékre, de ne a nagyvárosok népének, hanem a legkisebb, legszegényebb falu szegény magyarjainak. Meg is indult a gyűjtési akció. Xégyfilléres jegyeket készítettek és a kiskundorozsmai nép. a kisemberek 4 filléreiből rövid három hónap alatt összegyűlt annyi, hogy futotta két nagy, diszes nemzeti szinü lobogó beszerzésére. A 4 filléres jegyeket a belterületi állami elemi iskola és a belterületi állami óvoda tanulói árulták, ők gyűjtötték össze az utolsó fillérig a zászlók árát- Igy vált valósággá az a szép elgondolás, hogy a kiskundorozsmai magyar fiatalság zászlói a Nagyszöllös közelében levő Tiszaujlak és Tiszakereszfur, 600 lakosú kis magyar községekben lii'-detik majd a magyar testvériséget. * Vasárnap szép és megható ünnepség keretében szentelték fel és bocsátották utjukra a kiskundorozsmaiak a két kis falunak szánt zászlókat. Délelőtt 10 órakor ünnepi szentmisére kiférte a zászlókat az iskolások serege és vitéz Szabó Gyula hires kisleventéinek csapata. (Élénken emlékszik még a szegedi közönség 1937 május 30-ra, amikor a Hősök Kapujának felavatásán ezek a kisleventék, 10—12 éves fiuk, teljes katonai felszerelésben, páncélsisakosan vágták a diszmenetet Horthy Miklós kormányzó előtt.) Sztrlcha Kálmán esperes-plébános szentelte fel és áldotta meg a zászlókat a nagymise végeztével, majd a Hősök-terére vonult az ünneplő közönség, ahol a hősök szobra előtt ünnepség játszódott le. Az ünnepségre kivonult a falu apraja-nagyja Mindenki ott volt, tanúságot téve arról, hogy mennyire szivbőljövö gesztus volt a kiskundorozsmaiak részéről a zászlóakció. A megjelentek sorában ott láttuk a zászlóanyákat: Eszes Imre malomtulajdonos és Seres Samu dr. főszolgabíró feleségét; Kiss Károly tanügyi és kormánytanácsos, kir. - tanfelügyelőt, Dózsa Endre főszolgabírót. Seres Samu dr. főszolgabírót, Sztricha Kálmán esperes-plébánost, Eszes Imre malomtulajdonost, Gábor Zoltán dr. tiszti orvost, a tantestület tagjait, a vitézeket, frontharcosokat, társadalmi egyesületeket zászlók alatt, a cserkészeket, leventéket. Vitéz Szabó Gyula bevezető beszédében rámutatott, hogy Kiskundorozsma kiskunmagyarjainak egybeforradását jelenti a két zászló a Felvidék falusi magyarjaival. A kiskundorozsmaiak a magyarság törzsét alkotó falusi földmüveslakosságának küldik zászlóikat, azoknak a szegény embereknek, akik az idegen uralom 20 éve alatt egy pillanatra sem tántorodtak meg magyarságukban. — Barátságot akarunk kötni -g- mondotta —, szorosra akarjuk kötni a magyar testvériség kötelékét kunkötéssel, amelynek az a tulajdonsága, hogy minél jobban húzzák széjjel, annál jobban rácsomózódik. Kiss Károly tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő ünnepi beszédében azokról a zászlókról beszelt, amelyek a magyar történelem folyamán diadalról-diadalra kisérték a magyarságot és amelyeknek c két Felvidékre induló zászló testvére. Az iskolások szavalókórusa vitéz Kávay Dezsöné tanítónő versét adta elő a zászlóról, a szerző vezetésével. Fényei Mihályné óvonó kisovodásai pedig ovónénijük erre az alkalomra irt dalait énekelték. Az iskolásfiuk nevében Varga István V. osztályú tanuló, a leányok nevében Lajkó Gizella VII.-es bocsátotta útjára a két lobogót. A programot Serfőző Etelka tanítónő énekkarának száma fejezte be. Az ünnepség végén az ifjúság diszmenetben vonult cl a zászlók előtt. A lobogókat vitéz Szabó Gyula igazgató, vitéz Kávay Dezső tanitó, Kávay Dezsőné és Fényei Mihályné küldöttségileg viszik fel Tiszaujlakra, Tiszakereszturra és március 15-én, a szabadság ünnepén ünnepség keretében adják át a két falu lakosainak. Ma és minden esle a r Raffay Étteremben CONSTANTIN PISTA és zenekara muzsikíl, KISZIN MIKLÓS énekel. Esti menü; étlap szerint 70 fillér A zsidókhoz irt evangélium Majlényi Béla hilianór előadása Szent Mátéról (A Délmagyarország munkatársitói.') Rendkívül érdekes előadás színhelye volt hétfőn este a Katolikus lláz. Majtényi Bcla hittanár a Kolping Akadémia nagyböjti előadássorozatában »A zsidókhoz irt evangélium:< cimmel Szent Máté evangéliumáról beszélt. Beható szellemtörténeti fejtegetéseken keresztül bemutatta a Krisztus-korabeli zsidóság eszmei fölfogását és fölvonultatta azokat az érveket, amelyek meggyőzően bizonyítják, hogy a zsidókérdés — ha látszólag más is volt abban az időben, mint a mai — lényegileg ugyanaz volt cs akkor is a megoldatlan Krisztus-probléma váltotta ki a zsidóság történelmének szerencsétlen alakulását. — Próbálkozhatunk a zsidókérdéssel — mondotta az előadó —, a megoldás mindig csak fölületes lesz, mert a zsidókérdést maguknak a zsidóknak kell megoldaniok és pedig ugy, hogy saját lelkükben oldják meg végre a Krisztus-problémát. Ezután héber nyelvtörténeti adatok alapján több-irodalmi érdekességet mutatott be Szent Máté evangéliumából. Az előadást zsúfolt terem hálás közönsége hallgatta végig és őszinte tetszésnyilvánításokkal köszönte meg. A legközelebbi előadást a következő hétfőn, ugyancsak a Katolikus Házban, este 8 órai kezdettel tarifa meg Majtényi Béla hittanár.