Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-14 / 60. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Kedd. T939. március 14. tenükkcl és vérünkkel is készek legyünk köte­lességünk teljesítésére. Ezután név szerint szólította a kitüntetete­ket, kézfogás mellett átadta a kitüntetéseket, majd törzskarával együtt a Hősök Kapuja elé vonult. A kivonult csapatok az ünnepség be­fejező aktusaként diszmenetben vonultak el előtte. Százezer pengős meg­takarítás az elmúlt évben Makó városánál A a hétfőn befejezte általános vitáját Csütörtökön szavaznak és megkezdik a részleíes vitáját Budapest, március 13. A képviselőház tekintet­tel a szerdai nemzeti ünnepre, hétfőn is ülést tar­tott, amelyen folytatták a zsidójavaslat általános vitáját. Az ülés elején Darányi Kálmán elnök bejelentette, hogy megjelent az apostoli nuncius­nál és kifejezte a képviselőház hódolatát Pacelli biborosnak pápává választása alkalmából. A zsidójavaslat folytatólagos vitájának első relszólulóju Cseh-Szombathy László volt. Nem hagyhatja szó nélkül — mondotta —, hogy a zsidókérdés kiélezése körül sulyos felelősség ter­heli az előző kormányokat. A Darányi-kor­mány sulyos hibája volt, hogy az első zsidójavas­latot nem kellő megfontolással vitte a Ház elé. Ki­fogásolta az Imrédy-korrnány eljárását is, hogy a javaslatot nem kcliö megfontolással hozta a Ház elé. Minden szabotázsra irányuló törekvés nélkül is _ mondotta —, teljesen érthetővé válik, hogy ezek :iz események a zsidóság részéről a vállal­kozási kedv megszűnésére vezettek, ami együtt Járt a termelés megbénulásával. Vannak a javas­latnak olyan intézkedései, melyek messze, tulmen­nek azon g határon, melyet n magyarság egyete­mes érdeke megkíván. Nemzetvédelmi szempont­ból aggályosak a törvényjavaslat intézkedései. A világháború tűzharcosainak minden téren teljes egyenjogúság jár, nem előnyök, nem kivételes bá­násmód, h»-icm egyenjogúság. Bróüy Ernő szólalt fel ezután. Kijelenti, •hogy a zsidójavaslat sarkaiból forditja kl a ma­gyar alkotmányt és el akarja tőrölni a jogegyen­lőséget. Felróják a zsidóknak a bevándorlást. Magyarország jogállam, amelynek van egy be­vándorlási törvénye, vannak és voltak hatóságai. Ezeknek a dolga volt a bevándorlás ellenőrzése. — A tűzharcosokra vonatkozó szakasz elfogad­hatatlan. Ez a népi politika, hogy a hadiárvát ki­dobják a bajtársak közösségéből? Itt búvik ki a demagógia — mondotta —, amely a nép védelmét hirdeti, ellenben a titkos tanácsosokat védelmezi, de a Iiudiárvákat letiporja. Vérforraló igazságta­lanság ez azokkal szemben, akik teljesítették kö­telességüket a háborúban és akiknek árváit most kirugdaljúk az emberi közösségből. — A javaslat közjogi szakasza lehetetlenné te­</i a zsidóknak a választójogban való részvételt. Hogyan képzelik cl a hetvenkét évi domicilium igazolását? Ez lehetetlen. Én harminchárom év­vel ezelőtt kerültem először a képviselőházba és most nem tudom kimutatni választójogomat. Terv­szerűen, tudatosan tönkre akarják tenni a becsü­letes, produktív zsidóvallásu magyarokat s ugyan­akkor ártanak a keresztény magyaroknak ls. Min­denkit megillet a jog, igazság, szabadság és ke­nyér. Nem fogadja cl a javaslatot. Hubay Kálmán beszélt ezután. Elfogadja a javaslatot, mert minden lépést helyesnek tart eb­ben az ügyben, A javaslat szerinte nem radikális, hanem rossz és ki nem elégítő. A zsidóság az el­ső zsidótörvényt szabotálta, vagyonát kislboita, általában arra törekszik, hogy megkontreminálj.a a zsidótörvényt. Amikor erről interpelláltam, ••'kkor a belügyminiszter ur igen akkurátusan ki­oktatott, liogy hagyjuk már nyugton a zsidótör­vényt s ugyanakkor mondotta azt, hogy a zsidók­nak is vannak idegeik. — A javaslat nem őszinte — folytatta —, csak egy kicsit akar ütni a zsidókon. Meg kell szüntetni a vegyesházasságokat, inert a szerencsétlen kor­isok nem tudják megtalálni helyO/ct a társadalom­ban, gondoskodni kell tehát, liogy c szerencsétlen korcsok szülelése megakadályoztassák. A vallás -zuluul gyakorlatáról szóló törvényt — mondotta cs más magyar törvényeket hozzá kell Idomíta­ni ehhez a törvényhez, különben egy igen vesze­dolmes kétértelműség támad. Rrisingrr Ferenc beszélt ezután, kijelen­tette. hocv « mnevar parasztságtól teljesen idegen a zsidókérdés. Egv törzsökös macvar volt mi­niszter azt mondotta, arra a gvülöletre. amelv a zsidójavaslntban megnyilatkozik, a tiszta magyar fajta nem képes. Aheivett. hogy gondoskodnának, Imgv nz, ország függetlensége a maffa erős gazda­sági rendszerében fennmnrndton. kizavarják' a kiszsidókat. Vájjon érdeke-e egy tízmilliós nép­nek, hogy amikor ónként alakülnok ki nemzeti­ségi csoportok, egymillió állampolgárt népcso­porttá nyilvánítsanak. Payr Hugó azzal kezdte felszólalását, hogy a javaslatot szerinte nem a Teleki-kormány, ha­nem Imrédy és az igazságügyminiszter képviseli a Házban. Az izgatásokról beszélt ezután, majd a javaslat keletkezéséről. A javaslat kimondja a halálos Ítéletet a magyar zsidóság fölött, nem le­het keresztülvinni a keresztények szempontjából. Névszerinti szavazást kér, félti az ország jövőjét, a javaslatot nem fogadja el. Ifjú Balogh István hangoztatta, hogy a ma­gyar arany nem lehet más, mint a magyar ka­lász, a magyar valuta nem lehet más, mint a ma­gyar munka. A javaslat születési előjogokat álla­pit meg, indokolatlan kivételeket tartalmaz, nem igazságos, nem fogadja el. • Sulyok Dezső hangsúlyozta, csak" az tagad­ja, hogy a zsidókérdés feszegetése nyomán a gaz­dasági életben baj van, aki nem mer a dolgok mélyérc nézni, vagy nem meri bevallani, hogy ott mit lát. A közvélemény valóban követeli a zsidó­kérdés megoldását, a kormány ma nem vállalhatná •azt a felelősséget, hogy ezt a javaslatot vissza­vonja, mert ez erős hangulathullámot idézne elő, de a javaslatot nem fogadja el. Propper Sándor szerint a javaslatot vissza kellene vonni. Szerinte nem zsidókérdés van, ha­nem nagy társadalmi kérdés, amelyet csak a jö­vedelem és vagyonelosztás arányosítása utján le­het megoldani. Andaházi Kasnya Béla kifogásolta, hogy a zsidótörvény mialj a földbirtokreform háttérbe kerül. Helyteleníti, ha valakit nem egész értéke, hanem ősei szerint Ítélnek meg. Ezután hangsú­lyozta, hogy a Felvidék zsidósága között akadtak jó hazafiak, nem lehet ezt tagadni a csonkahazai zsidóságról sem. A javaslatot nem fogadta el. Farkas István szerint a törvény nem illeszt­hető be a magyar alkotmányba. A zsidóság nem foglalta cl a helyeket <a keresztény középosztály­tól, hanem a magyar gentry helyezkedett el a hi­vatalokban. A javaslat rossz, helytelen cs ellen­tétben áll a demokrácia szellemével. Minthogy több szónak nem volt feliratkozva, az elnök az általános vitát bezárta. Javaslatot tett arra, hogy -a legközelebbi ülést csütörtökön dél­előtt tartsák ós folytassák a zsidójavaslat vitáját. Az ülés befejezése után jobboldali képviselők a teremben maradtak, hangosan kiáltozva az el­nöki emelvénvről távozó S z i n y e i-M e r s e Je­nő alalnök felé: „Szavazzunk, szavazzunk!*' Szinyei-Merse mosolvogva beszélgetett az eléje screglö képviselőkkel, majd a terem lassankint ki­ürült. Ui titkos fap?csosok Budapest, március 13. Magyarország kor­mányzója dr. Remény i-Schneller Lajos pénz­ügyminiszternek, vitéz Bartha Károly honvé­delmi miniszternek, vitéz Keresztes-Fischer La­jos altábornagynak, a kormányzó főhadsegé­dének, gróf Széchenyi Viktor, Székesfehérvár főispánjának és nagybányai Horthy Jenőnek a haza szolgálatában szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a tiikos tanácsosi méltóságot ado­mányozta. Az idő A Meteorológiai Intézet jelenti este IO órakor. Élénk északi, északnyugati szél, változó felhőzet, egyes helyeken kisebb eső, vagy havazás. Erős éjsza­kai fagy, a nappali hőmérséklet kissé emelkedik. (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Makó képviselőtestülete hétfőn délután tartotta márciusi közgyűlését. Napirend előtt Sztíllősi/ Jenő a vágóhid kérdésében aggodalmait fej­tette ki amiatt, hogy a város vezetősége kése­delmeskedik a szakértői tervek elkészítése dol­gában. Nikelszky polgármester hangsúlyozta, hogy a városi főmérnök még ezen a héten le­folytatja a szükséges tárgyalásokat. Váry Lajos számvevőségi főtanácsos a város 1938. évi zárszámadását mutatta be. Szöllősy Jenő és több felszólaló elismeréssel méltatta a pénzügyi ellenőr és a főszámvevő céltudatos munkájával előállott eredményt, amely szerinf a város háztartása az elmúlt évben 100.000 pen­gőt meghaladó megtakarítással zárult. A fel­szólalók egyrésze a függőkölcsönök gyors tem­pójú törlesztése helyett pótadócsökkcntésre kí­vánnák felhasználni a megtakarítást Tarnag Ivor ny. alispán arra mutatott rá, hogy a város eredményes gazdálkodása a pénzügyi ellenőr­zést véleménye szerint most már feleslegessé teszi. — Elhízott egyéneknél reggelenként éhgyomor­ra egy-két pohár természetes „Ferenc József' keserűvíz a bélmüködést hathatósan előmozdítja, az anyagcserét tetemesen fokozza, a zsirmenayi séget megfelelően leapasztja és a testet könnyed­dé teszi. Kérdezze meg orvosát. SajtAvacsorát rendezett a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár (A Délmagyarország munkatársátólJ A Sze­ged-Csongrádi Takarékpénztár Rt. igazgató­sága Kozma Ferenc kormányfőtanácsos, vezér­igazgató kezdeményezésére hétfőn este a Hun­gária-szálloda egyik termében sajtóvacsorát rendezett, amelyre a legelőkelőbb szegedi pénzintézet vezetőtisztviselöi és a szegedi uj­ságirótársadalom tagjai kaptak meghivást. A vacsorán Kozma Ferenc igazgató köszöntötte a vendégeket és rámutatott arra, hogy a sze­gedi közélet, kereskedelmi és gazdasági élet kell, hogy közvetlen kapcsolatokat keressen és találjon a nyilvánosságot jelentő, a gondola­tok testetöltését elösegitő sajtóval, mer igy lehet a város polgárságának érdekeit szolgáló elgondolásokat a gyakorlatban is megvalósítani. Hangoztatta, hogy egyetlen politikai irány arat­hat ma osztatlan diadalt és ez: a kenyér po­litikája, amelynek az a célja, hogy minden dol­gozó és munkaszerető polgár megtalálja a maga boldogulását. Ezt a kenyérpolitikát sze­retné szolgálni ez az összejövetel is, amely al­kalmat ad arra, hogy a városélet több életbe­vágó prpblémája kerülhet közvetlen, baráti és ezért őszinte légkörben megvitatásra. A nagy tapssal fogadott szavak után Ráez Antal, a szegedi sajtóélet nesztora szólalt föl és megköszönve örömmel a a köszöntést, üd­vözölte Kozma Ferenc vezérigazgató, az or­szágosan elismert közgazdasági szakember el­gondolásait, amelyek — amint mondotta — bizonyára meghozzák a maguk hasznos ered­ményét, hiszen a maga részéről még élő ta­nuja azoknak az időknek, amikor éppen az em­iitett kapcsolatok fönntartása és ápolása lendí­tette hatalmas ütemben előre az Alföld fővá­rosát. Nagy éljenzés fogadta Ráez Antal szavait, majd a jelenvoltak a későesti órákig marad­tak együtt a baráti eszmecsere közben. sieniíszlelet a zsinagógában a szabadságharc emléknapián, március 15-én déle.őtt 9 órakor. képviselőház zsidójavaslat

Next

/
Thumbnails
Contents