Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-09 / 32. szám

Csütörtök, 1939. február 9. DEfMAGyARORSZÁG 3 Minél előbb meg kell kezdeni az egyetemi elmeklinika építését A tatarozősi adOkedvezménu meghosszabbítását es hi­terieszieset Kéri a város a szegedi építőipar érdekében niiTftn o|csö h KIMÉIN ésió 1 M V H yil Szendrényi Géza és Isai üszíalosmeslerek Bútorcsarnoka Tőle ion 19—82. 84 Szöged, Dugonics-tér 11 Kf (A Délmagvarország munkatársától.) R a i­n e r Ferenc kamarai elnök és T o n e 11 i Sándor dr. főtitkár szerdán délelőtt megje­lentek Pálfy József dr. polgármester előtt és feltárták a szegedi iparosság, különösen az építő szakmával összefüggő iparosok sú­lyos helyzetét. Az iparosságnak niost reménysége az egyetemi építkezések folytatása. Erre kilencvenezer pengő az egyetem kasszájában van összegyűlve, a kor­mány erre az évre ötszázezer, a jövő évre szintén ötszázezer pengőt irányzott elő. El­sősorban az ideg- és elmeklinikát építenék fel ebből az összegből, még pedig még eb­ben az évben. A kereskedelmi és iparkamara beadvánnyal fordult a kultuszminisztérium­hoz, bogy az építkezés előkészítését a lehe­tőség szerint sürgessék, nehogy az építke­zés eltolódjon. M i s k o 1 c z y Dezső dr. egyetemi professzor kívánságai szerint minél előbb irják ki a tervpályázatot és hirdessék mer1 a versenytárgya­lást. Tonelli Sándor dr. közölte Pálfy polgár­mesterrel, hogy a kamara átiratot intézett a pénzügyminisztériumba és az átiratot meg­(A Délmagyarország munka', ársátál.) A fehértói ha'gazda ág bé.rbeadárának kérd .Ve a jövőheti köz­gyűlésen eldől. Az utóbbi hetekben számos véle­mény látott ezzel kapcsolatban napvilágot, — mikor jár jobban a város, ha bérbeadja a halgaz­da ágo1-, vagy akkor, ha házikeze ésben tartja meg? A sok vélemény után fe kerestük a szakembert, H. Papp István főmérnököt, a Szeged' Ármentesitő és Belvizszabá'yozó Társulat igazgatóiát, aki a kö­vetkezőket mondotta: •— Végre a szal.ember is szóhoz jut a fehértói halga 'a ág körüli kérdésekben. Mindenesetre meg­állapítom, hogy ennek az ügynek két része van. Műszaki és gzzdasági. Csak a műszaki kérdéshez szólhatok hozzá. Tudott dolog, hogy a fehértói hal­gazdaság nem egészen négysázezer pengőbe került. Ehhez hozzájött még a belső berendezések tetemes összege, mint há'ók, kádak, ladikok és szerszá­mok. A mai terü'ct nem egészen ezer hold. Az Ma és mindennap Petöfl Sándor diadalmas J inos vitéz-e Dayka Margit, Csortos, Góson, Simor Erzsi, Palló Imre, Kiss Ferenc főszereplésével a BELVÁROSI MOZ'BRN. 5, 7, b Soha ilyen édes még nem volt üANltLLE DARMEUX mint most a szeretem ügyvédjeben 5, 7, 9 KORZÓ MOZI. Péntektől Ködös utak JAN GABIN bűnügyi filmje. Csak felnőtteknek! küldte a polgármesterhez is. Ebben a kama­ra kéri, hogy az 1938-ban lejárt tatarozási adó­kedvezményt I939-re is hosszabbít­sák meg. Remény van arra ugyanis, hogy legalább ta­tarozási munkálatokat végeztetnek a tulaj­donosok, ha ezt a kedvezményt megkapják. Pálfy polgármester ígéretet tett, hogy a kereskedelem- és iparkamara kezdeménye­zéseit a legintenzívebben támogatja. Egy­ben bejelentette, hogy a tatarozási adóked­vezményre vonatkozó kérelmet beviszi a közgyűlésbe, bogy a közgyűlési határozattá emelve, nagyobb súllyal kérjék a kedvez­ményt a minisztertől. Sző esett arról is, hogy a Tisza Lajos-kör­utra kétemeletes házat építenének, beleesne a körut huszonötéves adókedvezménybe. Szegeden például a Boldogasszony-sugáruton huszonötéves a kedvezmény, míg a Tisza Lajos-köruton csak tizenöt esztendő. Tekin­tettel a szegedi építkezések pangására, nagy erővel megindul az intervenció, hogy a Ti­sza Lajos-körutat kedvezmény szempontjá­ból esetleg kicseréljék egy másik utcával. Igy legalább egy magónépitkezés volna az első tavaszi hónapban. épített müvek ugy üzembiztonság, mint hajlékony­ság tekintetében a iegteljoscbb mértékben meg­fe'c'nek, amint azt külső szakértők is többizben el­ismerték. Felesleges luxusépítkezés nem történt. Ezt azért tartom szükségesnek hangsúlyozni, mert ha a tógazdaságot további ezerkétszáz holddal akarjuk fejleszteni, el keli készülnünk nagyobb beruházásra. Elörebocsájtom, hogy a vízgazdálko­dás szempontjából, tekintettel a nehéz vízszerzési viszonyokra, egyetlen nagy tavat létescteni már eleve elhibázott elgondolás lenne. — Elképze'é em szerint legalább három uj tavat kell létesíteni, amelyek szerves kapcsolatba kerülnének a már meglévő halgazdasággal. — A terü'et megosztása a racionális halászati üzem szempontjából is szükséges. A kiépítendő töltérek hossza tizenöt kilométer, ennek megépítése száztízezer köbméter föld mozgósítását igényli.l Tekintettel a töltérek szikes anyagára, szükséges ezeket hullámverés ellen kü'ön költséges védőmü­vei biztosítani. Szükséges továbbá mintegy tiz zsi­lip-hid és egyéb műtárgy létesítése is, valamint több tóorlaká- megépítése. Elengedhetetlen, hogy az egész mü az á fa ónos vízrendezés rendszerébe megfelelőképpen beilleszkedjék. Ennek teljesítése szintén több költséges mü létesítését vonja maga után. Az uj tavak vízellátása hasonlóképpen törté­nik a már megevő halgazdaság vízellátásához. Ne­vezetesen közvetlen vízbevezetést kell létesíteni töltérek közé fogott csatorna utján Szatymaz fe­löl. Az itt leérkező fe re-leges viz elvezetésére kü­lön cra'ornát kell lefektetni, mely a tervbevett tógazdaságot északon övcsatornaként megkc.-üli és a fehértói szivattyútelep a'att külön építendő zsi­lipen át csatlakozik az algyői főcsatornához. — Az Alföld száraz klímáin mellett gyakran előfordul, hogy kellő mennyiségű vizet felülről, az úgynevezett vadvízből nem kapunk. Ily esetben a tavaszi áradáskor a Tisza vizét kell szivattyúzás utján felhasználni, miért is szükséges megfelelő szivattyuberendezés­ről is gondoskodni. A vízzel vu'ó takarékosság na­gyon fontos követe'mény alföldi tógazdaságaink üzentének bizto-Kásánál. Amint Debrecenben is ta­pasztalhattuk, a kellő vízmennyiség minden körül­mények közötti biztosítását az által le'jct e.érni, ha az őszi lehalászáskor a tó vizét ne.n engedjük elfolyni, har.em egyik tőből a má ikba átvezetjük és ott télen át tárol juh. Tehát oly szivafclyubcren­dezést kell létesíteni, amely ez utóbbi müve'etet is gazdaságosan és a. célnak megfelelően szolgálja. — Mindezeknek a felsorolt müveknek kö'tsége hozzávetőlegesen kétszázötvenezer pengőt igényel. Annak ellenére, hogy ezek a müvek az. eredeti ha'gazdaság területénél nagyobb területet ölelitek fc', a bővítés költsége mégis jóval alatta marad az eredeti halgazdaság beruházásának költ­ségreiné1. Enr.ek a magyaru/ata abban rejlik, hogy eredetileg több o'yan építményt készítetlek, ame­lyek most az uj tógazdaságnál felhasználhatók. — Tudomásom szerint a kő endö szerződésben a város az általam felsorolt müvek létesítését ki-1 köti. Csak természetes, hogy az üzembizottságon kivül vízvédelmi szempontokból is lcga'ább olyan massziv kivite.ben kell ezeket a müveket meg­építeni, mint azt a társulat a már meglevőnél eszközölte. Ugyanis elhamarkodott, nem kellő mé­rettel és megfelelő kivitelben épített müveknél,' nemku önben a védelem hanyag kezeié re esetén, a többmillió köbméter viz tárolása, a vidéken könnyen árvízzel veszélyez­tetheti. •— A városnak tehát ne.n mindegy, hogy a tó­gazdaság leendő bérlője tartós, vádképes és gaz­daságos üzemet biztosító müveket léte.i!-e, vagy csak rögtönzés kkel igyekszik remélt hasznát biz­tosítani. Szerintem a városnak nemcsak ahhoz fűződik fontos érdekes, hogy a tógazdaság minden körülmények között a maga hasznát évröí-évre biztosan meghozza, hanem majdan, ha a tógazda­ság visszaszáll a városra, értéket jelentő müvek­hez jusson hozzá a város polgársága. — Ez a terület silány, szikes talaja miatt — folytatta H. Papp igazgató —, véleményem szarint haszon tekintetében kizárólag tógazdaságra cirkal­mas. A város akkor jár el helyesen, ha ezt a tc­rü'ete', amely évente alig hoz néhány száz pengő hasznot, az említett cél szolgálatába állítja. Ez nemcsak városi, hanem nemzeti érdek is, mert a tógazdaság létesítése, mint üzemerő, nagyszámú munka ilka'mat biztosit, r.em is szólva arró!, hogy egy ily mü a szó szoros értc'mében ui'ibb honfog­a'ást is jelent. Eddig tart H. Papp István igazgató-főmérnök nyfatkozata, amely körülbeiül el is dönti a vitát. Nem beszélve arról, hogy a belügyi kormányzat­nak kifejeiett óhaj,a, hogy a város lehetőleg sem­miféle üzemet ne tartson kazikezeiésben. TI/ZAVIRAG BOLVARY GÉZA SZEGEBEN KÉSZÜLT első magyar nagy alkotása rt Széchenyi Moziban. Premier: csütörtökön 5, 7, 9 Szegedi levegőben európai produkció TOLNAY KLÁRI, LEHOTAY ÁRPÁD, RÓZSAHEGYI, Simon Margit, ölvedy Zsóka, Juhász. * TI/ZAVIRAG SZÉCHENYI MOZI. Jegyelővétel: 26-33. Nagij befektetéseket kell eszkózólnf, tartós es gazdaságos müveket építeni a fehértói halgazdaság kibővítésére n. Papp István igazgató főmérnök nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents