Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-09 / 32. szám

rrrr iMAttr AkomAAn Csütörtök, Í959. február 9: köztársasági miniszterelnök most már vég­leg spanyol területre menekült. A N=»grín-kormány Perthusban Perthus, február 8. A spanyol köztársasá­gi kormány és a központi vezérkar megér­kezése nagy feltűnést okozott a lakosság kö­rében. A biztonsági intézkedéseket megszi­gorították és külön őrségot állítottak fel akörül a két ház körül, ahol a miniszterek és a katonatisztek laknak. tsv Meglepő olcsón vásárolhat — Karácsonyinál Egyes pár cipőket Jő anyagból P 5.90-töl TIszaL. körút 40 és Modell cinőház .Klauzá!-lér 3 szám Az állampolgársági, közjogi és tisztviselő-szakasz a zsidóiavaslat szerdai bizottsági tárgyalásán Budapest, február 8. A képviselőház egye­sitett bizottságai szerdán délután folytatták n zsidó javaslat részletes tárgyalását. A har­madik szakasznál, amely a zsidó vállalatok fogalmat határozza meg, M a k k a i János előadó indítványozza, hogy a szakaszt ké­sőbb iktassák be és akkor tárgyalják. A bi­zottság hozzájárult ehhez. Az állampolgárságról intézkedő szakasznál M a k k a i János előadó uj bekezdés beiktatását kérte. Eszerint a ho­nosítás, a visszahonositás hatálytalanítása kiterjed a honosított, visszahonositott sze­mélynek vele együtt élő feleségére és atyai hatalma alatt álló kiskorú gyermekese is, ha a határozat eltérően nem rendelkezik. Alföldi Béla olyan módosítást kivánt, amely hatálytalanítja az 1914. julius 1. után bevándorolt zsidók honosítását, tekintet nél­kül arra, hogy megkeresztelkedtek-e, vagy sem. Károlyi Viktor gróf csatlakozott az indítványhoz. Meizler Károly két indítványt terjesz­tett be. Az első szerint mindazok n zsidók, akik magyar állampolgárságukat 1914. julius elseje után szerezték, államDolgárságukot elveszítik, azok a zsidók, akik államnolgársá­gukat 1914. julius l-e előtt szerezték, elve­szítik honosításukat, ha a honosítás előfelté­telei nem állottak fenn. A második indítvány a zsidók számára engedélyezett névváltozta­tások hatálytalanítását kérte. Rupert Rezső a szakasz törlését kérte. T a K y László kifogásolta a szakasz, ren­delkezéseit, amely felhatalmazza a minisz­tert, hogy hatálytalanítsa az olyan zsidók honositasát, akiket életviszonyaik nem utal­nak arra, hogy az ország területén maradja­nak.' K é t h 1 y Anna szinten kérte a szakasz törlését. Ezután Tasnádi Nugy András igazságügy­miniszter helyesnek és kívánatosnak mondotta. Kegy a zsidóknak az állampolgársága, akik art töryénvesen szerezték meg, egyenkénti el­bírálásban részesüljenek és épp ezéit helyes a szakasz ama szövegezése, amelv felhatal­mazza a belügyminisztert, hogy hatálytala­nítsa olyan zsidók honosítását, akiket élet­viszonyaik nem utalnak arra, hogv az ország területér maradjanak. Kifogásolták a javas­latnak azt az intézkedését, hogy házasságkö­tés, vagv törvényesités által zsidó nem sze­íezhet állampolgárságot. A jogi élet teién rom ujkeletü a rendelkezés, különösen szük­ség van erre a rendelkezésre azért, mert máris elterjedt az a szokás, hogy főleg német állampolgárok, akik ott zsidó voltuk miatt kellemetlen helyzetbe kerültek, hirdetés ut­ján magyar férjet szereztek. Az igazságügyminiszter felszólalása után a bizottság a szakaszt az előadó által java­eolt uj szövegezőben fogadta el. A negyedik közjogi szakasznál M a k k a i János előadó uj szövegezést ja­vasolt, amely szerint „zsidó nem lehet vá­lasztás alapján tagja a felsőháznak, kivéve az izraelita hitfelekezet képviseletére hiva­tott lelkészeket. Zsidónak csak akkor van választójoga és zsidót csak akkor lehet or­szággyűlési képviselőnek, törvényhatósági tagnak megválasztani, ha a törvényben meg­határozott előfeltételeken felül magyar ható­ság részéről kiállított okirattal igazolja azt is, hogy felmenői 1867. december 31. napja óla állandóan Magyarország területén laktak. Zsidó mint legtöbb adófizető nem lehet a töt vényhatósági testület tagja. Zsidót a tör­vényhatósági és községi legtöbb adót fize­tők névjegyzékébe nem lehet bevenni. Az, okit az országgyűlési képviselő választók rév­jegyzékébe felvettek és őt a jelen törvény értelmében zsidónak kell tekinteni, köteles azt bejelenteni. Zsidó csak akkor gyakorol­hatja választói iogát, ha igazolja, hogy őt a jog a II. bekezdés értelmében megilleti." B r ó d y Ernő felszólalásában kijelentette, teljesíthetetlen feltétel, amely a magyar ha­tóságok általi igazolást kiván. Az eredeti ja­vaslat mint népcsoportot kezeli a zsidóságot, amit nem fogadhat el. A szakasz törlését kéite. Rupert Rezső ugyancsak a szakasz tör­lését kérte. Ha ezt nem fogadnák el, akkor az 1867. év helyett az 1880. év beiktatását kéri. D u 1 i n Jenő végrehajthatatlannak tartja a szakaszt.' Z s i t v a y Tibor indítványozta, Kogy az egyéb feltételen felül zsidónak csak azt kell igazolni választójoga gyakorlása érdekében, hogy maga, vagy apai felmenője 1868. ja­nuár 1. előtt Magyarország akkori területén született, vagv legalább már ott lakott. Rassay Károly kifogásolta, hogv az elő­adó, vagy az igazságügyminiszter a módo­sított szakasz indokolását nem ismertette. Tasnádi Nagy András igazságügy­miniszter válaszában rámutatott arra, hogy az uj szö­vegezés helyet ad annak a felfogásnak, hogy a zsidóság bizonyos részéről feltehető a be­olvadás. Az „állandóan Magyarország terü­letén laktak" meghatározás akként értendő, hogy 1867—1918. között Nagymagynrot sza­gon, 1918-tól pedig a megkisebbedett Ma­gyarország területén. A bizottság ezután a szakaszt az előadó által javasolt szövegezésben fogadta el. Az ötödik szakasznál, amely arról szól, hogy köztisztviselő zsidó nem lehet, Károlyi Viktor azt javasolta, Kogy a szakasz rendelkezéeit nyomban alkalmazni kell, legalább is a főtisztviselőknél. M e g a y-M e i s s n e r Károly javasolta, hogy a zisdó tisztviselőket tegyék B.-listára: Rupert Rezső a szakasz teljes törlését kérte. D u 1 i n Jenő oly értelmű módosítást nyúj­tott be, hogy közintézménynél tisztviselő­ként működő zsidók száma a zsidó lakosság számarányát ne léphesse tul. K 6 t h 1 y Anna feleslegesnek tartja a sza­kaszt. Rassay Károly szerint nincs szükség » szakaszra, hiszen évek óta sehová sem ne­veztek ki zsidó tisztviselőt. Tasnádi Nagy András igazságügymi­niszter válaszában kijelentette, a szakasz természetes folyamánya a javaslat elvi alap­jának. A bizottság a szakaszt az előadó által be­jelentett uj szövegezésben fogadta el, A bizottság csütörtökön délelőtt folytatja tárgyalásait. Adjuk Inkább a magyaroknak I Érdekes felszólalás az angol alsóházban a cseh kölcsffnjavalaíról London, február 8. A. Cseh-Szlovákiának nyúj­tandó segé'y tárgyalása során az alsóházban Sir Róbert Taibend konzervatív képvise'ö szigorú el­itélő birá'atot mondott a cseh kölcsönjavaslatról. >— Ha már többmillió fontot elajándékozunk, adjuk inkább a magyaroknak, mint a csshekn "k. Csehorsdg nem néprajzi, sem földrajzi, sem tör­ténelmi cgysér, hanem fizikai egységné'küii állam, ' amely legkevésbé sem homogén és legkevésbé sem összeiar.ozó terű etil d hm. A szlovákok ezer éven át Magyarország alkotó részei voltak. —ooo^ Japán képviseli Moszkvában Magyarországot London, február 8. A Reuter Iroda je'entl To­kióból: Tokiói mérvadó forrásból jelentik, hogy a moszkvai japán nagykövetség véseti a jövőben ideig'enesen Magyarország ügyeit Szovjeíoroszor­szágban, Magyarország és Szovjetoroszország kö­zötti közvet'en diplomáciai összeköttetés megsza­kítása következtében. —oOo— , Chamberlain beszéde a Palesztina-konferencián London, február 8. Chamberlain miniszterelnök a Palesztina-konferencia megnyitásán nagyobb be­szédet mondott. — Mindenki tudja — mondta —, hogy az angol kormány minden körülmények között fenn akarja tartani a békét nemcsak Európában, hanem mind­azokon a terüe eken, amelyeknek közigazgatásáért Anglia felelősséggel tartozik. A zsidó delegátusok üdvözlésekor Chamberlain annak az örömének adott kifejezést, hogy a deegá­tusok között láthatja dr. Weitzmanl, aki a világ­háború alatt fontos szerepet töttött be Angliában, mint a manchesteri egyetem magántanára, ő szer­vezte meg az angol vegyiipar hadimunkáját, l.'d­vözlőbaszéde során kiemelte a miniszterelnök, hogy Angliának a Palesztina-kérdésben mind a zsidók­ka', mind az arabokkal szemben kötelezettségei vannak, de felelősséggel tartozik a Népszövetség­nek és az Egyesült Államoknak is. A zsidó delegáció nevében dr. WeitZmann vá­laszolt és kijelentette, hogy a zsidóság mindenek­felett békét akar. Sötét történelmi órában —i mondta — gyültünk itt össze és azt hiszem, nem túlzok, ha megállapítom, hogy ebben a pillanat­ban óz egész viiágon millió és millió zsidónak re­ménye és imája fordul megrendithetetien hittel Anglia felé. FRIT/ GERGELY műköszörűs, Mérel-u. 2. (Püspökbazár) acéláruk. /•-••• isy - Fqdrászcikkek /

Next

/
Thumbnails
Contents