Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-22 / 43. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG Szerda. 1939. Február 22. A „DIVATOS" DEDANYAK Irta: CSERZY BÉLA Csajódni tplszik K,edves Olvasóm! Ezekben a sorokban-pcm azokról a bizonyos dédanyákról hsz szó, akik manapság,, dc t különösen a legutöbbi napokban annyira „divatbajöttek"; ezekben a sorokban, bármennyire is sujnáljúk, nem tnláln ik politikumot. Tudom, bogy csodálkoznak, inert napjainkban szinte elképzelhetetlen, hogy a dédanyákról politikai vonatkozás nélkül is lehessen beszélni. Dc minthogy a Jelen időben ugyancsak divutbajöllck a dédanyák, hűl nézzük meg kissé közelebbről is ezeket « dédanyákat. Hogy azonban a koi sablontól eltérjünk: bút ne u politikai szemüveggel, hanem azzal a békés, nyugodt szemlélettől tekintsünk vissza csckre a száz évvel rzelött élt mntrónákrn, amilyenben ők éltek. Minthogy pedig nőkről van szó (mert a nőben run cgv időtálló tulajdonság, amely átvonul az őskortól, a középkoron át u nuii korig és mindig ott tnlálhuló, mint atavisztikus jelenség: a hiúságból sarjadé) divatszerelet), hát a divat szemüvegén lessünk tehát vissza dédanyáink életébe: miképpen, hogyan éltek azok és vájjon a ma ugyancsak divatbafött dédanyáknak milyen is volt a „divatjuk"? Ha csak külsőben keresgélnénk a dédanyánkkori divatban, nem lenne hü, tökéletesen kifejező a fotográfia, még akkor sem, ha elsősorban u szá/.évclőlti divalfotografint kívánjuk elkészíteni; ellenben szükségszerű, hogy társadalmi vonatkozású társalgásuk és szokásuk ismeretéjnek birtokába kerüljünk. Az örökös női vonás, az idő múlásával összefüggi öregedés irtózalából leledző tulajdonság, mint női gyengeség: az évek számának letagadásn bizony már dédanyáinknak is szokása volt. íme a százesztendő elölt megjelent Regélő-böl vett ..bizonyíték", amelv közlemény, ha karikírozta is n korszokás, dc ténybeli magot is képez: „RAKJA!! VSU 1 Ilii. Bizonyos fiatal, dc szerfelett dáma születése napjára meghívott vendégeivel évei számát fgti viasz gyertyák által tudatta: de midőn hanninezra ment számuk, rákjáráshoz kezdtek: harmincegyedik születése napján esak ilO és harmineketediken már esak 2!) gyertyát gyújtatott meg. Egy elniénez ezt látván, igy szollt: „ha az idő rák módjára jár, nem sokára sötétben maradunk". Ugyracsnk a Regélő regélte a száz év elölt férjhezmeendö hajadonoknak a következő hirt: KEDVEZŐ KIEATASOK FÉRJHEZ MF.HJCTÉSItK. Párisban a' nősülés legújabb divathoz tartozik. lTgy látszik, hogy az ifjak nősülés iránti iszonyukat levetkezni kezdik, mert Katalinünnep előtti három héten több mrnyekző tartatott, mint különben egész éven At; e' carnevalra pedig 121x1 pár jegyeztefett-el előre". ízelítőül néhány tréfát szabadjon szervíroznom n dénnyakorabeli humorból, amely az akkori társalgás negédességét is racgizlelteti: ..SZÍNÉSZI BOSSZÚ. Bizonyos megrovott színész boszujában ezt irja egy cédulára „tökfilkó" 's azt egy reecn»rnsiiek, kit oda kívánt volna, hol'a borsterem, ajtójára ragasztó. Más nap a' rerensens e' látogatáson elszörnyedő színésznek o' szavakkal lépett szobájába; „ön tegnap nálam volt, de mivel honn neiu talált, nevével jrgyzete látogató jegyét ajtómra ragasztó, e' szerint látogatását viszonozni kötelességemnek tartóm " Igy szól egy másik', 100 év előtti tréfa: „Mult táborozáskor egy fiatal huszár ti=zthek n' szemlét tartó tábornagyság előtt kellett ellovagolni. midőn történetből földre hulla mentéje, •s azt kardjára szúrva adó föl pajtása. — Viktort — inoiulá erre az előbbi _ Inkább fillem islgé szúrtad volna kardodat, mint mentembe! V tábornagyoknak egyike nieghallé szsvaftnt. s' kérdé: ..miért?" — A/ért exrejjrncziád! felejt a kérdezett --. mert n'seborvosnál van hitelem, de a* szabónál nincsen1" Az akkori társalgást stílusban, témában a müvelődniakarás jellemzi. (A száz év előtti „lovagok" udvarlási nyelve is más volt s a Társasági téma ilyen gondolátok körül mozgott: „A4 nemzetek mivelödéséuek fő alapja a' nyelv mivelődcsc. Mind addig lassan halad bármely nemzet is, mig nyelve nem tiszta és mivelt. Példa erre uz angol, franczia és német nemzet. Lássunk egy bölcselkedést : „önbizottság . sok rosznak kútforrása. Tapasztalás szerint üuségöklírit azok szoktak Icgclbizakodottnbbak lenni, kikben alig van valami csudálni és követni való". Nos, dc a divatról sem feledkezzünk meg! Hiszen dédanyáink sem voltak mentesek a divatrabság alól. A divallovclek, amelyek a „Honművész" specialitásai volluk, pontosan visszatükrözik az egy évszázaddal ezelőtti divatot, hogy mlképen öltözködtek n dédanyáink: „Párisban a' bálruhákut virágok, a hajakat gyémántok, a karokat gyöngyök ékesítik. A múltkor adatott udvari bálban fehér, szürke és fekete szin volt kitűnő a ruhákon; tüll és krep, tunika, napi renden volt. Az Apponyi grófnál végbement esti mulatságon a nőnek nagy fényzéssef jolient-ineg pékln, Hiiinzott molre, fehér, rózsa, kék szinü s arany ezüst csipkével körzőtt ruhákban. A gyémánt és ékszerek nagy mennyiségben tiindöklöttek. Az angol nagykövetnél adatott mulatság is pompás és népes. Az arany és ezüst csipkék nagy számmal uralkodnak az idei farsangban. Pesten a nemzeti easino termében febr, 17-kéij adatott tánczniulatságban a fiatal nőszemélyek ruha ujjal étalján véve rövidek voltak; a keztyük fél hosszúságúak. Arany csipkés fekete hárson fejkötővel is jelcnt-meg egy asszonyság." Ezekből a divallevelekből informálódott azután az ország; a megyei, városi előkelő hölgyek hűen lemásolták a külföldi és fővárosi divatot. Igy alakult ki egy országosan egységes élet- és stilusdivat, amely az akkori uri osztályúak az egyöntetűségét megadta mindenféle relációban. Kedves Olvasónői Ugye milyen furcsa, hogy ezek a kedves, bűbájosán naiv dédanyák, akik tudat alatt ilyen irányított életközösségben éltek Magyarországon, ina, a dédunokájuk korában, százegynéhány esztendő uralva ismét „divatbajönnek", sőt, még politikai bonyodalmat is idézhetnek elő . . . UgyQ milyen furcsa? tr Ma kezdődnek a Katolikus Nővédö Egyesület nagyböjti előadásai. A szegcdi Katolikus Nővédö Egyesületben az első nagyböjti előadás ma, szerdán délután fél (i órakor kezdődik. Tárgya: Az evangélium tunitásu a földi javak élvezetéről s a lelki szegénységről. Előadja: Ivnébel Miklós dr. pápai kamarás budupcst—krisztinavárosi plébános. Az egyesület fölkéri katolikus testvéreit, hogy minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek az elő uláson. — Áthelyeztek Pozsonyból húrom vezetőhivutnlt. Pozsonyból jelentik: Most látott napvilágot az a rendelkezés, melynek értelmében barom vezetőhivatalt elköltöztetnek Pozsonyból. A pozsonyi vasutigazgatóságot Besztercebányára, a vezérpénzügyigazgatóságot Zsolnára, a postafőigazgatóságot pedig Trencsénbe helyezték. A polgári hivatalok elköltöztetésével párhuzamosan folyik a kaszárnyák kiürítése is, elvitték a városból az összes speciális csapatokat, a hiradóosztályt, az árkászokat, a könnyű és középnehéz tüzéséget. Az eddig ott állomásozó gyalogezrednek is csak két százada marad Pozsonyban a vizilaktanyában.— A hercegprímás scrlegbeszédét felolvassák a Corvin-vacsorán. Rudapcstről jelentik: A Corvin-láncosok és koszorúsok minden évben Mátyás napjának előestéjen serlegvacsorát rendeznek. Az idén a vacsorál csütörtökön tartják meg a serlegbeszéd tartósára az intézöség Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimást kérte fel. Mivel Időköziién elhunyt XI. Pius pápa és a magyar hercegprímásnak Rómába kellett utaznia, a serlegbeszéd elkészített szövegét eljuttatja a testület vezetőségéhez, amely ugy döntött, hogy a hercegprímás scrlegbeszédét a vacsora keretében •3 testület egyik tagja fogja felolvasni. Serédi hercegprímás az uj pápa megkoronázását is bevárja Rómában és esak annak megtörténte után érkezik vissza. -ANNA-ASVANYVIZ. «- Halálozás. Skrqinka Sárika, Skrainku Frigyes müsz. tanácsos leánya, 24 éves korában f. hó "JO-án hosszú szeuvedé.5 után elhunyt. Temetése 3 belvárosi temető k's ravatalozójából f. hó '22-éö délelőtt fél 11 (y akor'. — Ha niufos:, legyen Valódi Winla. — Túlságosan vérmes embereknél, kiváltköpi akiknél az igen nagy nedvdusság mindenféle kellemetlen tünete, niint gyos elfáradás, elbágyadás, a teltség érzete, gyakran jelentkezik, kitűnő hatással szokott járni, ha néhány hétig naponta reggel, éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" Ikescrüvizet isznak. Kérdezze meg orvosát. Kelefl és magyar su perzsaszőnyegek szakszerű javitása f jsctief BladámÉ szőnyegszövődéjóbon, Dugonics-utca 14. sz. — Rendelet az ügyvédi névjegyzékről. Budapestről jelentik: Az igazságügyminiszter rendeletet adott ki, amellyel kimondja, hogy az ügyvédek névjegyzékébe való felvétel tárgyában intézkedő bizottság a felvétel iránt az 1937. évi IV. tc. 46. szakaszánuk utolsó bekezdése alapján előterjesztett kérelem tárgyában a törvény hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 25.000-1937. I. M. szánra rendelet 49. szakaszának rendelkezése értelmében a felmerülő szükséghez képest az év folyamán bármikor tartott rendkívüli ülésben határoz; a felvétel joghatálya a felvételt elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával kezdődik. Ez a rendelkezés a folyamatban levő ügyekben is irányadó. — Megjelent a „Magyar Szárnyak". 'X Légügyi Hivalal irányításával szerkesztett „Magyar Szárnyak" aviatikai folyóirat februári száma kivételesen gazdag tartalommal, gyönyörűen illusztrálva jelent meg. Szegh'eö dr. százados „Tilos U rületek, határkapuik44 cimmel a repülés körébe vágó tudnivalók legérdekesebb problémáit tárgyalja, Bocsor Elemér főhadnagy, a 28-ik felderítő század háborús hőstetteiről számol be és ugyancsak az ő tollából „Mare Nostrum" cimmel érdekfeszítő regényvázlat jön a legújabb számban. A katonai rovatban Nagy Béla főhadnagy lí spanyol háború légieseuiényeit tárja elénk, rt sportrepülő rovatban Roller Lajos kiváló mérnök, pilótánk, -a Magyar Aero-Szövetség alelnöke számol be a vitorlázó repülés jövő feladatairól, Hllle Alfréd dr. aligazgató és Rubay József ffímér- . tiök-százados műszaki és tudományos beszámolói, Valamint „Az ifjú repülő'4 melléklet gazdagítja még az uj számot. A lap ára nagy terjedelme ellenére is csak 50 fillér. Kapható mindenütt.