Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-17 / 39. szám

Péntek, 1939. február 17. DÉl. MAGYARORSZÁG 3 CsuiörlöKön végei éri a Kétnapos Közgyűlés Magánvállalatba adjáK a szabadtéri jáiéKoK meg­rendezését — Klebelsberg-íér lesz a Givella-iér — Pap Póberi dr. napirendelötti felszólalása a szer­dai bizottsági tagválasztásról (a Délmagyarország munkatársától.) A törvény­ható, ági kő'gyűlés csütörtöki második napján vi­téz Imecs György dr. főispán távollétében Pálfg József dr. polgármester elnökölt. Az érdeklődés jelentékenyen megcsappant a tárgyalás iránt. Napirend előli Az ülés megnyitása után Pap Róbert dr, je­lentkezett napirendelötti felszállásra. — Ugy érzem — mondotta —, hogy a tegnapi bízottsági tagválasztások fölött nem térhetünk szó nélkül napirendre. Nem az történt, hogy egyes érdemes bizottsági tagok kimaradtak az albizottsá­gokbői, itt olyan elveknek a város és kW önösen a közgyűlés falai közé bevonulásáról van szó, ame­lyek eddig itt ismeretlenek voltak. — Megállapítható a választásból, hogy o.z egy­részt a totális egypártrendsaer legmesszebb menő érvényesítésével, másrészt biologiai fajvédelmi alapon eszközölt szelekció alapján történt. Ezen elveknek a város vezetésébe való importálása ellen óvást emelünk. — Ez a terem sok politikai vihart látott — mondotta —, de soha nem jutott eszében senki­nek,ho gy ellenzéki álláspontja miatt kirekesszen egye eket a város ügyeinek intézéséből. — Ha végignézzük azt a névsort, amely a teg­nap megválasztott bizottsági tagok jegyzékén sze­repel, megállapíthatjuk, hogy a kormánypárti többség egyetlen egy embert sem talált méltó­nak és megfelelőnek az ellenzék tagjai közül arra, hogy a maga tehetségével cs hozzáértésével a város ügyeinek intézésében résztvegyen. A ko­rábbi többségi pártok átérezték annak a jelentő­ségét, hogy az ellenzéki képviselők mögött ellen­zéki polgárok ezrei állanak, akiket megillet az, bogy érdekeik képviselve legyenek a törvényha­tóságban. De éppen ilyen súlyos elbirálás alá esik a faji a'apon történt szelekció. •— A városházi többség már életbcléptctte a Zsidó'örvényjavas'a lot, saját h2szr.á atra azonban a saját elgondolása szerinti- átdolgozásban. A tör­vényjavaslat nem veszi el az 1867 óta itlélö zsi­dóktól sem az akliv, sem a passzív választójogot és nem fosztja meg őket a törvényhatósági élet­ben va ó részvételtől. Már pedig a szegcdi zsidó­ságnak csak je eatéktelcn százaléka nem felel meg ezen kövcte'ményeknek. — Ezt a várast — folytatta — 1879-ben ke­resztények és zsidók vállvetve emelték ki hul­lámsír jából és tették virágzó, nagy várossá, azokat a palotasorokat és gyárkéményeket, melyek itt sorakoznak,-keresztények és zsidók tehetsége, szor­galma és városszei e.ete létesítette. És most olya­nok, akik rövid pár éve élnek ebben a városban, leszorítják a város törzsökös lakosságát a munka BELVÁROSI MOZI Ma és mindennap ZARAH LEANDER WILLY BIRGEL és HöRBIGER PÁL Kék róka 5, 7, 9 A legnagyobb film és zenei esemény Alexander'; Ragtime Barid (Ui világ hajnalán) Irving Berlin 20 gyönyörű slágerével. A fő szerepekben Amerika ünnepelt művészeivel: ALICE FAY, TYRONE POVER és DON AMECHE — mától hétfőig a 5, 7, 9 Korzó teréről és minden pozíciót birtokukba vesznek a maguk részére. És ha már a kormánypárt vérségi alapra helyezkedett, ezt saját tagjaival szemben nem alkalmazza következetesen. Már pedig — fe­jezte be Pap Róbert dr. — egy szép napon meg­történhetik, hogy feléjük is elhangzik a felhívás: e!ő az okmányokká!, magukra vessenek, ha ebből Szegeden is tragikomédia lesz. Páfy József dr. polgármester azzal válaszolt, hogy a tegnapi választáson az uj törvény szelle­me és az országos hangulat, valamint a többség óhaja érvényesült alkotmányos formák között. Vila a szabadiéri játékokról •Pá'fy György dr. kulturtanácsos előterjesztett© ezután a szabadtéri játékok multévi jelentését. 190 ezer pengő az eddigi deficit, a két év előtti és a tavalyi együttesen, emiatt a város házikezc­lé ben többé a szabadtéri játékokat nem rendez­heti meg. A jelentéshez vitéz Meskó Zoltán nv. orvos-tábornok szólt hozzá elsőnek. — Az egész országban fe'burjánzott a szabad­téri játékok divatja. Ez tette azt — mondotta —, hogy ná'unk ilyen nagy a deficit. A nemzeti kulturát mellőzték — folytatta — Idegen művé­szetekért, mint a Turandot és a Parasztbecsület. Itt kezdődött 1935-ben a baj, amikor a Paraszt­becsü'et is helyet kapott a műsoron. Meg kell rendezni a további játékokat, dc korlátozott kere­tek között. Ki kell adni magánkezdésbe a jdté­koka', a város szigorú ellenőrzése mellett. Az előadá ok ideié szerinte nem haladhatja meg a tiz napot. Ezután Meákó Zoltán Pap Róbert szavaira vála­szolva azt mondotta, hogy idegenből jött ide, mert hazáját elveszítette. Szeged azonban második szü­lővárosa lett és érte dolgozni életcélja. Ernycy István dr. szerint szükség van a játé­kokra, de nem házikczelésben. Könnyelműségnek tartja, hogy a közigazgatás rendezzen szabadtéri játékokat. Kevés a 10.000 pengős állami hozzá­járu'ás. A városnak a magánvállalkozást támo­gatnia keli, az inségalapból összeget kiszakítani nem szabad. A Dóm-téren csak magyar szónak szabad hangzani, akármilyen szép és gazdag volt a Turandot előadása — mondotta —, ha valaki igazi ilyen cőadá-t akar, az menjen cl Milánóba. A Felvidék idegenforgalmára szerinte most nein lehet számítani, mert ott a lakosság sokkal szegé­nyebb, minthogy a szegedi szabadtéri játékokra való utazásra teljék. Bodnár Géza dr. felszólalásában hivatkozott ar­ra, hogy a kritika az ellenzék joga. Szeged ma­gára van utalva és nagy bűn volna elhatározni, hogy nem rendezi meg a szabadtéri játékokat. Ezért nem he'gesli a kisgyűlés előterjesztését. Deák János gróf Klébelsiberg Kunó emlékét idézte és a szabadtéri játékok történelét ismer-* tette. Ehhez a szellemhez kell hü maradni. A kisf­gyülési javaslatot elfogadta. Vinklcr Elemér dr. indítványozta, vegyék tu­dómé -ul a multévi elszámolást és azt r.c bolygas­sák. Akiket a hibáért felelősségre keliene vonni, azt nem érdemes, akiket dicsérni kell: az Pálfy polgármester és vitéz Szabó tanácsnok. Meg kell rendezni a játékokat a jövőben is. Felhatalmazást kell adni a polgármesternek a tárgyaiások lefolyta­tására. Ha nem sikerül a polgármesternek, össze lehet hivni egy rendkivüli közgyűlést további hatá­rozatra. Peretzk Péter dr. szerint ne rendezzen a város többé házikeze'ésbcn szabadtéri játékokat. Szerinte nem lehet külföldi érdeklődésre számítani csak magyar vonatkozású műsor legyen. Rácz Antal felszólalásában hivatkozott arra, hogy 1935-ben 4000 külföldi látogató volt Szegeden. 1935-ben olyan előadások voltak, mint sem az­előtt, sem azután. A pénzeket nem ingyen kap­ták, a rendczöbizottságnak egy fillcr sem jutott. Nem lehet megszakítani a játékokat. Máriaföldy Márton kérte, ne adjanak elő olyan darabokat a Dóm-téren, amelyek a keresztény világfelfogással ellenkeznek. A színpadot — mon­dotta — vigyék át a tér másik o'daldra, mert Igy az istentiszteleteket nem zavarják az előadások. Több felszó'aló nem jelentkezett, Pálfy József dr. polgármester a vitát lezárta. Hangsúlyozta vá­laszában, hogy költségvetési túllépés nem történt, tehát a csalódás néni igy áll elő, hanem kül- és bel po'itikai ténye: ökkel nem lehetett előre szti­mo'ni. Azért szerepelt a Turandot, mert magyar operaban nincs vá aszték. A produkció világhírre tett szeri. Ne kicsinyítsük ezt, amikor a külföld is elismerte, Nem szabad ugy beállilani, bogy a? Ínségesek fog'alkoztatása káros célt szolgálna, jc helyre kerül akár nyáron, akár télen a felhasz­nált 20.000 pengő. — Ha csak lehet, megbízható magánvállalkozó ujján akarom megrendeztetni a szabadtéri játéko­kat, — fejezte be szavait Pálfy polgármester. A közgyűlés ezután a kisgyülési javaslatot elfo­gadta, vagyis felhatalmazta a polgármestert, hogy magánvállalkozásba adja az 1939. évi szabadtéri jatckoi.at. Klebelsberc-tér Ezután a közgyűlés rátért a tárgysorozat többi pontjainak tárgya á-ára. A bábasegcdolemröt szóló szabá'yrendelet ügyéhez Ernycy István dr. szólt hozzá. Köszönetet mond a szabályrendelet meg­alkotóinak és kérte a közgyűlést, hogy ezt jegyző­könyviteg örökitsék meg. A Párisi-kö ut 41. számú ház cme'cli részének a gazdák részére való átengedését a közgyűlés éljen­zéssel vette tudomásul. Ezért Peták Nándor mon­dott köszönetet. A közgyü'és ezután egyhangúlag elfogadta a Gizella-térnek gróf Klébelsbergről való elnevezését. A gyámtári tőkék 1939. évre való elhelyezését a közgyü'és névszerinti szavazással egyhangúlag el­fogadta. Hozzájárult a közgyűlés a tápéi templom építé­séhez 13.000 pe.igőve', a Somogyi-telepi iskola új­jáépítéséhez 36 ezer pengővel. Interpellációk, indilványok Ezután Dáni János az építőipari munkák pan­gd a miatt interpellált. A polgármester válasza szerint a mostani tárgysorozaton is több építkezés szerepe', e'követ mindent, hogy a munkanélküli­séget enyhítse. Az önálló indítványok során viléz Csányi János a város ingatlanai és a közúti hid tatarozási mun­ká'atainak elrendelésére tett indítványt. Ernycy István dr. indítványozta, hogy a csehszlovákiai Magyar Házak építéséhez a város járuljon hozzá. A város 1000 pengőt ad o.-re a célra. A szegedi ipartestület indítványozta, hogy a Tisza Lajos-köruton építendő házakra 25 éves rend­kivüi ideiglenes há.adómentességet engedélyezze­nek. Hozzájárul a közgyűlés a szegedi kereskedelmi és iparkamara indítványához is, hogy a tatarozási rendc'et hatályát 1939. évre is kiterjesszék. Végül vitéz Gárgyán Imre három indítványát tárgyalta a közgyűlés és javaslattétel végett kiadta az ille­tékes ügyosztálynak. A közgyü'ést Pálfy polgármester negyednyoic­kor zárta be. Széchenyi Mozi Péntektől mindennap 5, 7, 9 A széttört trianoni bilincsek forrón magyar filmje 20 év szenvedésétől a felszabadulás győzelméig. Magyar feltámadás írták: Babay József és Ujbázy György. Zene: Buday Dénes. Kiss Ferenc Csortos Gyula Bilicsi Tivadar Kovács Károly Kürtby József Premier pénteken a SZÉCHENYI MOZIBAN. Uj Paramount Híradó. XI. PIUS PAPA A RAVATALON, a csilléi földrengés, Kataló­nia kiürítése. Tőkés Anna Ottrubay Melinda Kiss Mapyi Palló Imre

Next

/
Thumbnails
Contents