Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

Vasárnap, 1939. február 12. D É r M A G y A R O R S Z Á G ara;//?/ , n hJHrf e r á/i'fa HÖLGYEIM ÉS URAIM, szép mozgalmas, pezsgő, sőt olykor forró volt az elmúlt hét, volt esemény, készülődés, várakozás, sőt közönség is volt, csak éppen a szinház csöndesedett el egy kicsit, persze csak átmenő! i tag. Mialatt ugyanis a »Csavargóherccg« igyekezett magának lakosztályt berendezni — nem sok kilátással — Szegeden, addig társulatunk másik fe'c Győrölt ülte örömének és sikerének Icg>;ebb napjait. A város valóban szeretettel, sőt telt házakkal köszöntötte nyári ismerőseit, ám vasárnap este mégis csak véget ér a kirándulás és a sok ünneplésben és darvadozásban kimerült társaság kedden visszatér Szegedre és ezzel véget érnek a csöndesség átmeneti napjai is. Közben pedig ujabb tervek születtek a n. é. szegedi közönség további meghódi.ására... A KÖZELJÖVŐBEN FOLYT ATÖDIK az eredeti beniulatósorozat, több ismert szerző várja már az ősbemutatót, a héten pedig egy érdeke- uj operettkönyv érkezett a színházhoz, amelyr.ck szerzői valamennyien szegediek. Az uj darab ideiglenes cime: »Álom«, zenéjét Szarka Lá-zló, a filharmonikusok első csellistája irta, akinek finom szeretettel készült egyik magyar szvitjét tavaly mutatták be i-.« eg sikerei a filharmonikusok, — a szövegkönyvvel uj író jelentkezik: Domonkos Margit, aki az egyik szegedi könyvkereskedés agilis tisztviselőnője és aki a könyvek áhila'.os környezetében irta meg első szinpadi müvél. A darabot me'eg érdeklőd rsset fogadták, bemutatójára valószínűleg még ebben a szezonban sor kerül.., AZ ELMÚLT HÉT MŰSORÁBAN kétségtelenül a zenei események állottak az első helyen. Vasárnap a filharmonikusok tartották egyik legszebb és legjobban sikerült matinéjukat, .•„ pénteken pedig az idei szezon egyik legnagyobb érdeklődéssel várt eseményére, \V ilheliri Backhaus zongoraestjére került sor. A vi'ágot járó világhírű pianásta budapsli - teljes Beethoven-sorozatai szakitotla meg a szegedi est kedvéért és nagy meglepetésre hatalmas csomaggal érkeze.t. — Számos művész maga után szokta küldetni játékához etvá'aszthatatlanui hozzánött zongoráját, Backhaus kü önlegczen- készített —: zongoraszékét hozta magával... és ígéretet tetl, ha legkö e'ebb Szegedre jön, zongorájával érkezik. — A jövő héten ujabb nagy koncerttel fo'yatódik a szépen fejlődő zenei szezon; 25-én Mercedes Ca/asir énekel a szegedi dobogón, a vi ágtirü olasz énekművésznő a kö . e'mullban jött vissza Amerikából, állandó és legelső vonalbeli tagja a római Theatro Reálénak és a milanói Scalanak, most néhány estén a pesti Operában énekel, az egyik szabad napjára sikerült meghívni a szegedi pódiumra, az olasz énekiroda'om remekeit énekeli... MELEGHANGÚ LEVÉL érkezett Szegedre az egyre jobban a világhir fényességébe érkező Svéd Sándortói. A kiváló baritonista az elmúlt napokban életének egyik legszebb énekével szerepelt az Operaházban, Luna gróf szerepében. A rádió zugó iapsaira a Harmónia figyelmes sorokban küldött gratulációt a szegedi pódium mindig szeretettel várt művészének, mire most Svéd Sándor többek között a kővetkezőket itta a Harmóniának: ..Márciusban ismét Olaszországba megyünk, ahol a Scalábán folytatom a decemberben megkezdett vendégszereplést. Onnan a firenzei ünnepi iáiékokra megyünk, a nyáron pedig áthajózunk D é 1 a in c r i k á b a. ahol a buenos-avresi kell használni, amelyet Ta legtöbben utánoznak, ha sikertelenül is. Biztos, enyhe, fáj* dalommentcs hatás jellemzi az ARTIN pici Hashajtó dragéekat. Este 2—3 szem Artirn aevéve, reggelre kellemes ürülést biztosit Colon színházban 21 estém van ... A legszívélyesebb üdvözletemet tolmácsolom minden szegedi barátomnak addig is, amig a tengerentúlról visszatérhetek . . ." Igy hát a dómtéri játékoknak az idén is le kell mondani Svéd Sándor baritonjáról . . . A FARSANG EGYIK LEGVIDÁMABB és legjobban sikerült bálját rendezték a közelmúlt napokban — Kiszomboron, A községben rendezték meg az Alföld reprezentáns Vöröskereszt-bálját, amelyre messze városokból — Szegedről és Makóról — is érkeztek farsangoló vendégseregek. A sok ötlettel és agilitással pántlikázott bálát zontbori Rónai Gyula valósította meg. A hangulat olyan békebelien bácskai volt, hogy a vöröskeresztes bálozókat reggel 9 felé vöröskeresztes segítséggel kellett útjukra bocsájtani . . . A SZEGEDI FIATALSÁG ŐSZINTE szeretette! gratulált egy visszavonhatatlan eljegyzéshez, amelyet az ifjúság egyik kemény elhatározása tagja kötött a villogóan feketeszemű hölggyel, aki nemcsak vidámságairól és elegáns kosztümkreációiról hires, de arról is, hogy a szegcdi futballpályák egvik leglelkesebb látogatója, aki lelkesedése mellett még a fútba! Ibi rój fórumok ellenére is Sík Sándor az egyetemen Aki belép az Universitas kapuján, különös áramkörbe kapcsolódik, amelyből soha iöbbé ram vonhatja ki magát. Mi, akik napról-napra leliikczütk ezzel az árammal, már nem is beszélünk róla. Mégis ezen a soha vissza nem térő ünnepen szólnunk kell róla, hiszen' az, aki a bölcsészeti karon szinte sugározza ezt a megnevezhetetlen erőt: most ünnepli ötvenedik születésnapját. Amikor S í k Sándorról, a professzorról szólunk, nem az ő didaktikáját, egyetemi oktatásának módszereit ismertetjük, csupán apró dokumentumokat szeretnénk összehordani, — rövid helyszíni közvetítést adni a Szukoválhy-tcri palotából . . . Péntek délután öt óra van. A magyar irodalomtörténeti szemináriumba egymás után futnak be a fiatal tanárjelöltek; fiuk, leányok vegyesen. Aki messziről jött. lvizony néhányszor összeüli tenyerét, vagy a füléhez kap; hja, szigorú a tél. Egykettőre, kisebb-nagyobb csoportok verődnek össze, sok szó esik egy-egy uj könyvről és ez a szelid vita csak akkor szakad meg, amikor a lift búgó hangja valósággal végigszalad az épületen. — Ilt a prof! — mondják egyszerre hárman is, mindenki a fiókjához siet, jegyzetért. írószerszámért és már indulnak is lefelé a harmadikról a második emeletre. A félköralaku nagy előadóterem: az auditórium maximum már zsong. A polgáriskolai tanárképzősök százfőnyi serege elfoglalta már helyét és várja, bogy nz akadémiai negyedóra leteltével, 5 óra 20 perckor megkezdődjék az előadás. Ma különösen nehéz ez a várakozás, hiszen Adyról lesz szó. Adyról, aki n< jósolta, hogy ifin szivekben fogja cini a- maga I virágzó örök éleiét . . , j Ha jól körülnéz az ember a teremben, rögtön föllütiik, hogy nemcsak egyetemi és főiskolai haligalók ülnek ebben a hatalmas karéjban. Az egyik sorban 8—10 gimnazistalány is szorong, a jobbszélen pedig, Xvilassy Sár.dor hires tápéi körképe nlalt a" szegedi irodalomrajongók nagyobb csoportja. De hirtceln csend támad;, megjelenik nz ajtóban: Sik Sándor. A hallgatóság néma fölállással köszönti és amig helyet foglal és megindul ajkáról a szó. a hangversenytermek élményszerű csöndje suhan át a termen és valami szuggesztív hatás lesz úrrá mindenkin, külön-külön. A szemek arra a gyorsmozdulalu papi emberre szegeződnek ezekben a pillanatokban, aki ennek a kupolateremnek a mélyén Hirtelen elrendezi könyveit és elhelyezi kockás fedelű jegyzclét azon a kis állvánvon, amely az egyetemi előadóasztalok elmaradhatatlan tartozéka. Azután fölnéz és egv meleg, mosolygós pillantással mindenkit számbavesz, jobbkezével végigszántja a baját és egyszerűen. minden póz és hivalkodó hangsúly nélkül beszélni kezd: ..Ady költői kialakulásának bárom döntő élménye van: Várad, Léva. Jfávis". Ebben nz első mondatban-már benne van Ady éleiének és költészetének hármas összetévesztője és most erre a szűkszavú vázra az irodalomtörténész objeklivitásává}, de a vérbeli költő lelkességével színeket, megelevenítő tartalmat és belső életet varázsol. A váradi ..holnaposok" messziről jött irodalmi vágyainak magyar gyökereit hámozza elő. Ady és Iteda szerelmi viharát idézi és néhány plasztikus szóval elénkállítja Párisi, amint ..Ady és Várad érzésvilágában szimbólummá nőit". És most rövid magyar korkép következik, a fin de siécle és az u j száz id szellemének egymásbaolvadása, majd csöppnyi szünet után Ady költészetének elemzése kezdődik. \. módszer uira az előbbi: , két vezérszót mond és erre óni ti a-maca teóriáiét.- A hallgatók feszülten figyelik ezt az izgalmas boncolást, csak néha üzennek egymásnak egy-egy szempillantással : — Igen. igy van, igy élt bennem is. csak nem tudtam szavakba fogni! ..Dekadencia és őserő" — hangzik ez a végleteket átfogó szempont és ennek a kőt fogalomnak az utján elindulunk Ady világába Minden szóban a ludós felelőssége él és a költő lendülete lobog, a keltő csodálatos módon megfér egymással és olyan mély, élményszerű és niégis tárgyilagos vizsgálódást hoz, amely egyetemi katedrán a legritkább és csak a legnagyobbak'különös tulajdona. Mindenkit elragad ez a kivételes mód szer és csak fokozza azt az állandó vonzást, amely Sík Sándorból, nz emberből árad. Azután ez a magyarázat és ez az intuitív elemzés váratlanul végetér: Ady összes verseiből boszorkányos gyorsasággal kikeresi azt a versszakok amely igazolja eddigi fejtegetéseit és fölöslegessé tesz minden további magyarázatot. Az ..Tlj vizeken járok" két utolsó strófáját olvassa Töl: ..Röpülj hajóm, én nem leszek a szürkék hegedőse" Ugy él ez a prófécia Sík Sándor ajkén, mintha maga irta volna és maga kiáltotta volna világgá Cég és Magóg fián ak. költői forradalmát. Sfk Sándor, amikor verseket olvas: külön tanulmány és külön titok. Ismeretlen versek sornit ugy életre tudja ébreszteni, hogy valóságos fizikai nyugtalanságot okoz egy-egy ilyen fölfedezés. Egyszerű, látszólag üres szavak V'önös ragyogást kapnak az ő olvasásában és nz egész vers tartalmi és hangulati egysege maradéktalanul kitárul, akár a középkori versek biregü rlmclésü sorai kerülünk elő. akár Petőfi dalit akár Babits szigorú formai kötöttségei. Sik Sándorban. a költőben annyira személyes élménnyé válik minden igazi költészet, bogy ónunk a pá.. ratP'in átélésn"l< már könnvü és rövid az ulia t továbbadásig. De nemcsak vcrsoívnyásánnk van I