Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-06 / 5. szám

p é r m á Ci y A R O R S Z Á G Csecsemő kelengyét készen és rendelésre jól vehet cégünknél. Meri választékunk nagy. Kérje érleqyzékOnket. Kaiura?"1"ucca ® Péntek, 1959. ajnua'r 5. Pollák Testvéreknél. Széchenyi )ér 17. Unlo tag U3 KÖNYVEK —oOo— Saroglya (Bulla Sándor regénye) Lassan cltQnnck az uj könyvek élő világából a célnélküli, híg és sokszor értcleninélküli kötetek, amclyok csak arra születtek, ^iogy kicsinyes és sekélyes sujtalanságukkal „szórakoztassák" azokat, akik számára a nyomtatott betü nem Jelent mást, mint néhány unalmas, ásitó óra gondolatnélküli eltöltését, vagy éppen az „izgalmak" verejtékesen kínos felsorakoztatáséval a vak érzékek és szenvedélyek homályos kielégitésct. Lassan eltűnnek ezek a rikító fedelű kötetek az irók polcairól, — ha egyéb tanulsága nem is volt e nemzedék soks'zor kétségbeejtő, sokszor barbár, mégtöbbször reménytelen idejének, -arra mindenesetre jó volt, hogy tudatosan kiérlelte az iró és a művész felelősségérzetét, világosan megmutatta az utat, hogy a művésznek — irással( művel, gondolattal — az idők elején kell járnia, vállalnia kell a kor szenvedéseit és korbácsoló félreismerésit, mert az iró az idők előtt utazva, meghareolja és megszenvedi a gondolat . késői beteljesülését és a maga feláldozott életével a korok élén lovagolva kialakítja a jobb életet és a magára ismert embert. Ila az író valóban az, ugy évtizedekkel jár a polgárjogot nyert felfogások elén és éppen ezért szenvedélyesen • szép és szenvedve is szép az iró hivatásának teljesítése. A szegcdi fiatalok egyik fiatal tagjának uj <tönyvc fekszik elöltünk és ha B a 11 a Sándor regényéből az első megjelenésben még csak a hivatás átérzésc és teljesítésének vágya is csendül ki, a „Saroglya" azért tartozik a figyclemreméltóan szép iiói dokumentációk közé. mert irója egyetlen sorsával sem kiván feladatán kívül „sikert" dobolni, — az érdekesen olvastató regény köntösében arra akir rávilágítani, amelyből majdan xi kell hogy alakuljon az emberségesebb világ, iniclynck szatirikus kacagásából, meséjéből, buk— Menjünk a törvénybe — szólt Gyuri —-, Csak hadd, hogy a rátát törlcsszem. Majd rajtad követelik. — Hát bizony . , , — hagyta rá a banktisztviselő. — Te Józsi, vót-é valami károd? Megvettem a füdcdcl, egyplnzig kifizettem. Az adósságot is rendbe törlesztem. Hát aggyál a törvénybe . . « Kiirtván Józsi cgykicsit gondolkozott. — Üssön beléd a menykü, Gyuri! De'jszen károm nincs . . . hn a pátcnleddcl meg is csúfítottad n telekkönyvemet, csak éppen én nem kapok kölesönt. Most mit csináljak? — Egyszerű az egész — avatkozott bele a lisztviselő, — átírjuk a kölcsönmaradékot ennek .-:/. urnák a földjére — mutatott Prógli Gyurira — ön megkapja n kölesönt. — Mit szólsz Gyuri? — kérdezte a nagygazda. Gyuri megcsavarta bajuszát és fancsalian mosolygott. — Ila'szcn nc'm vagyok én rossz ember, Iiogy n károdat akarjam ... Itt a kezein . > i * Prógli Gyurin azonban belelt a „szatmáriátok": Elül szerzett szerdék elül vész el . . . Betegség, orvos, patika meg temetés elvitte a földet. Asszony nélkül ugy állt egymagában a \ ;lágbnn, mint a kisujjam, nem volt hová tekerednie. Egy szép napon beállított a nagynénémhcz. — Visszajönnék, tekentetes asszony . . . — mondotta rekedt izgalommal a hangjában. Az én jóságos Éilesnéném rávetette szemét n meglépett emberre és csendesen megszólalt: — Fogja be kend vén bolond a Bojtárt, megyünk a szőlőbe ... fenééiből és egyelőre még nem mindig egyenletes vonalából majdan adatok és állomások lesznek egy jobb korszak törtenetéhez. Azokról a jelenségekről, tünetekről és ambíciókról szól ez a könnyeden mosolygó, egy lélekzetbe való regény, amelyek immár eltűnt fiatalos évek elölt éppen Szegedről indultak el — a falu megismerésére és szociális felfedezésére. Helyesebben ennek az akkor még szerves mozgalomnak alig, inkább fiatalosan lelkes kirándulásoknak és „kiszállásoknak" nevezhető jelenségek szatírájáról, 'amelynek humora, mosolya, éle megmutatja neked szives Olvasó — aki majdan a jobb kor szabad polgára és emberséges tagja lész —, megmutatja ennek a romantikus, sőt szentimentális és olykor patetikus mozgalomnak diákos lelkesedését, öncélu elhatározásait, egyéni ambícióit is, de mindenesetre szép cs cliiulitó elhatározásait, amelyek egyszer majd csak mégis elvezetnek a falu valóságos megismeréséhez, szociális segítéséhez, kulturális kölelességlcljesitéséhez, a távoli és elbujtatott nép felismeréséhez és felemeléséhez. Nincs tauitóM) és tisztitóbb, mint éppen a szatíra gúnyos, egyéneket fricskázó, de az egészet győzelemhez segitő pajkos, sőt kegyetlen fintoránál Ballá Sándor könyvének legjobb értéke éppen ez a világosító rámutatás, — itt elsősorban nem a „megváltásról", az „apostolkodásról" van szó, hanem ennek a mozgalmat clindiló kezdeti és szertelen, diákos és lelkes kisérlctnek mosolyáról, fintoráról, alakjairól — és mégis tanitó és tisztító értékéről. A szatíra jellemző elemei mellett lehetetlen olykor meg nem találni a karikatúra vonalait, — Balla Sándor egy-egy jellemzésben együttesen szerepelteti a gunyolásnak és rámut Másnak e két fajtáját, de a műfaji torzó nem lép annyira az előtérbe, hogy a „homéri kacaj" túlharsogná n mesét cs a mondanivalót. Balla Sándor vérbeli szatirikus, mégha olykor a tempósabb és vontatottabb epikai ösvényekre is téved, — gúnyolódása könnyed, mögötte világosan látszik az, ami — a szatíra mögött van. Humora egészséges, jóizü és ezek a derűs színek grissitik meg könnyedén gördülő stílusát. A regénynek egyik legélesebben sikerült eleme az alakok, a szereplők világos és találó rajza, mint egy Doumier, vagy Georg Gross harsányan jellemző illusztráción. A vidáman patakzó mesében a kedvcsen szertelen alakok mosolygó rajza, akik a maguk lelkességükbcti és botlásaikban mégis elindítottak egy mozgilmat a föld, a falu, a nép felé. Az épitő és ácsoló szatíra eredménye ez a derűs, mégis taiiiló és tisztító regény — amelyhez Bordás Ferenc finoman szimbolikus, érdekes fametszetü címlapot készített —, amely mögött az Író szemlélete és állásfoglalása látszik, az a szemlélet, amellyel maga is részese kiván lenni a falut és a tanyai szegénységet felfedező és felemelő munkának, csak éppen botlások és hivságok nélkül, elhivatottan és emberien. Ez az első regény a maga szerkezeti kérdéseivel, inesélőkészségévcl. mai problémájával, világos eszközeivel és természetszerű mellékösvényeivel is hivatottá és iróvá avatja a ..Saroglya" fiatal szerzőjét Akinek a könyv életet jelent, akinek több egyszerű és semmittevő sekélyes szórakozásnál, ez kedvvel és az őszinte öröm érzésével köszönti a hivatását teljesítő irót. (vér.) RHEUMA, <öszvénv, csuz, ischias, izületi fájdalmai' gyógyíttassa Budapesten a HUNGÁRIA FÜRDŐ ilkoholos iörRölyfürdöJében. VII., Dohány u. 44. Orvosi felüsrvele 1 Jlcsó pausálé árak. Ellátás és szobákról gondoskodunk az épületben levő Contlnentál szállóban. Ismertetőt küldünk. Hatalmas mértékben föllendült a Német- . országba irányuló sertésexport (A Délmagyarország munkatársától.) A szejedi vágóhid vezetője csütörtökön dé'.elött telefonon érdeklődött Tóth Béla dr. helyettes polgármesternél, hogy Vizkereszt ünnepén a vágóhid dolgozhat-e? Ugyanis az a helyzet, hogy az utóbbi hetekben a vágóhid megfeszített erővel kénytelen dolgozni, hogy a nagymérvű németországi sertésexportot zökkenő nélkül lebonyolíthassa. December 1. óta hatvanhat vágón hasított sertést vittek ki Németországba a szegcdi vágóhidról. Naponta 7—800 darab sertést vágnak, de ez a szám korántsem fedezi azt a számot, amelyet a német export elbirna. Szegedről és környékéről minden mennyiségű sertést felvásárolnak s hozzávetőleges számítás szerint 120.000 pengőt fizetnek ki naponta a tulajdonosoknak. Egy sertésért átlagban 140 pengőt fizetnek s különösen Makón, Tótkomlóson és Hódmezővásárhelyen vásárolnak a szegedi husiparosok megbízásából, akik aztán a Külkereskedelmi Hivatal közvetítésével küldik kf a kettévágott sertéseket Németországba. Az e'mult évek pangása után rendkivüi örvendetes a német export fellendülése, mert ez egészségesebb gazdasági vérkeringést jelent a délvidéki városokban és falvakban. A sertésexporttal egyidejűleg a zsirolvasztás is megindult. örvendetes tény, hogy a nagymérvű exporttal az árak a belső fogyasztásban nem emelkedtek. A vizkereszti munkaszünet kérdésében Tóth Béla dr. he'yettes polgármester felhivta a vezetőség figye mét az ipari munkaszünetre vonatkozó miniszteri rendeletre. RácznaU van szive! H arácsonyl sxenxáctófa l Egy pár príma anyagból készüli, luxus Kivitelű tér fi cipő 24 pengő. Rácx cipősxaíon, ax elegáns uraK cipésze. Kölesei vcca 7. D bíróság előtt derít hí, hogy nem tudja, hol született (A Délmagyarország munkatársától.) Hoch Mór lakásügynök 1926-ban illetőségi bizonyítvány váltásához anyakönyvi kivonatot kért Szeged város anyakönyvi hivata.ától. A kivonatért reányát küldte el, aki apja születési helyéül Ungvárt diktá-ta be az okiratba. Az iratok beadásakor az egyik tisztviselő észrevette, hogy egy me.léklet régi halósági bizonyítványban a lengyelországi Komarnov van fetilnteve Hoch születtési helyéül. A hatóság megtévesztése miatt okirathamis"'táa cimén vizsgá.at indult Hoch Már és Livia nevű leánya ellen. A törvényszék elé került az ügy, ahol az elnök megkérdezte Hochot, hogy tulajdonképen hol is született? A vádlott álta.ános meglepetésre bejelentette, hogy tulajdonképen maya sem tudja, hol született. Csupán annyit tud bizonyosan, hogy még csecsemő volt, amikor szülei Ungvárra költöztek és őt ott anyakönyveztették. Szülei sohasem közölték vele születése helyét, aztán magukkal vitték ezt a »titkot« a sírba. A törvényszék elnapolta a tárgyalást és elrendelte az ungvári anyakönyvi hivatal megkeresését a,rra vonatkozólag, csakugyan ott anyakönyvezték-e Hoch Mórt és ha igen, milyen város vagy falu neve van beírva a sszületési helye« rovatba? ,