Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-06 / 5. szám

Péntek, 1959. január 6. DÉLMAG7ARORSZAG 5 Ki kell irni a versenytárgyalási a fehértói halgazdaságra Három ajánlat érkezett a halastó bérletére — A város továbbra Is iennakaría tartani házikezelést? (A Délmagyarország munkatársától.) Négy héttel ezelőtt a város a legnagyobb titokban tárgyalta a Magyar Tógazdaságok Rt. ajánlatát a fehértói balgazdaság bérbevételére vonatkozóan cs befejezett tények elé állította a nyilvánosságot. Az ajánlat ínég nem kerülhetett a kisgyűlés elé, mert a jogügyi bizottság ülésén több oldalról aggodalmaskodások hangzottak te!: nem csinál-e a város rossz tíz elet a halgazdaság bérbeadásával? ' Azóta a halgazdaság bérbeadásának kérdése — láthatólag — lekerült a napirendről a városházán. Nem sürgős most már a bérbeadás, pedig a köiC'i napokban a harmadik aján'at is a polgármester asztalán lesz s igy akarva-nemakarva, kénytelen lesz a város kiírni a szabályszerű versenytárgyalást. Antalffy György ajánlatának kiegészítésére kapott ugyanis Pálfy József dr. polgármestertől felszólítást néhány olyan kérdés konkreiízáiására, amely az Antalffyék ajánlatában meglehetősen homályos volt. Legelsősorban tisztázniok kellett: mennyi befektetés szükséges a halgazddasüg mai — kilencszáz ho'das — területének kibővitéséhep 2200 holdra, ami lényeges összeggel szerepel a Magyar Tógazdaságok Rt. ajánlatában. Antalffyék is'mé'.é!ten megállapítják, hogy lia a két halgazdasági területet egy sikba fogják össze, mintahogy cz a Magyar Tógazdaságok Rt. ajánlatában szerepel, nincs szükség a háromszázezer pengős beruházásra, mert nincs hova elkölteni ezt a nagy összeget. Tökéletesen elegendő tehát az eredeti ajánlatukban említett 60—70 ezer pengős befektetés. Mindenesetre megdrágítja a befektetéshez szükséges építkezést az, ha a halgazdaságot két, esetleg három tóra bontják. A töltésépítés költségei fe'duzzasztják ugyan a befektetéshez szükséges őszszeget, de semmiesetre sem 300 ezer pengőre. A második kérdés, aminek tisztázását a polgármester december 31-ig bekérte, az adminisztráció kérdése volt. Hogyan akarja majd megalakítani a: Antalffy-cég a fehértói halgazdaság központi igazgató ágát? Hogyan akarják keresztülvinni a város ellenőrzési lehetőségét? Végül szerepelt még a felvilágosítást kérő kérdések kö.ött az eddigi befektetések sorsát körülhatároló dolgok js. Mit irnak le amortizáció Ciliién és kamat fejében mit számítanak fel? Anfa'ffyék a két utolsó kérdést személyes tárgya'á-ok utján kívánják tisztázni, tc'jeseu a város intenciói szerint. Nyitva nézradt azonban néhány o'ya i közérdekű dohig, ami sem az ajánlatokban, sem a felvi ügositást ké[rö polgármesteri felhívásban nem szerepelt, ! Nagyon fontos volna tudni: mit adna át a város Aula ffyéknak és mit a Magyar Tógazdaságok Rt.-mik? Mennyi a ha'állómány? Hogyan biztosítaná a város saját lakosságát méltányos halárakról? Az eredeti terv szerint december 31-én volt a legvégső terminus. Az utolsó percben azonban befutott a budapesti Korhus Zoltán-cég sürgönye, amelyben január 15-ig haladékot kérnek, hogy ajánlatukat megtehessék. A haladékot Pálfy József dr. polgármester megadta. Most már nem lehet kitérni a versenytárgyalás megtartása elöl és a város közönsége egyben meggyőződést • szerezhet afelől is: mennyi befektetés keli a városi halgazdaság racionalizálásához? Itegérdekesebben akkor alakulna a helyzet, ha a város maga csir.á'ná meg a hatvanezer pengőt meg nem ha'adó befektetést és maga értékesítené a halgazda ágot. Ha már mindenáron le akar mondani a bé.r"ct fejében valamennyi haszonról, nem lehelne ezt az összeget rekonpenzani Inkább Szegeden a ha'árak leszállításával? Mindenesetre tn /jgondolandó volna olyan lehetőség, amelyről egyébként már hetek óta suttog is a fáma, hogy a város házikezelésben akarja megtartani és tovább is kezelni a fehértói halgazdaságot. ÖRÖM AZ EMBER ELETE. HA RENDES AZ EMÉSZTÉSE Csupán arról lehet szó, ugy kezeljék, hogy ne tcherléte', hanem hasznothozó üzeme legyen a városnak a halfazdaság. Hiszen, ha érdeklődés mutatkozik a bérbevétel körül, tehát a bérbevevőknek üzletet je'ent, miért ne tudhatná ezt a lehetőséget maga a város kihasználni? • Gumiharisnya fájós, dagadt és viszeres lábakra, •

kószeD és mérték után H o F l E Klauzál-tér 3 sz. — Gyógyhaskötők, sérvkötők, suspenzorok raktára'. Ismét működtek az álkulcsos betörök (A Dólmagyarország munkatársától.) Az elmúlt év utolsó heteiben sürün fordultak dő Szegeden álkulcsos belörések. A rendőrség nagy lendülettel fogott hozzá a tettesek kinyomozásához, sikerült is kézrekeriteni néhány veszedelmes gonosztevőt és egyszeriben szünet állott be a betörési fronton. Most ugy látszik újrakezdődnek az álkulcsos betörések, mert csütörtökön reggel is két ilyen betörésről érkezett jelentés a rendörségre. Friedmann Sándor Takaréktár-utca 2. szám alatti lakos jelentette, hogy ismeretlen tettesek álkulcs segítségével felnyitották lakását cs 160 pe.igő készpénzt, 2 öltöny férfiruhát, egy kabátot vittek magukkal. Az összes kár körülbelül 500 pengő. Szabó András Móra-utca 28. szám alatti házához ugyancsak álkulcs segítségével hatoltak be a bciörök, női- és gyermekruhanemüeket zsákmá. nyoltak. Az okozott kár 150 pengö körül van. A rendőrség erélyes nyomozást indított a tettesek kézrekcrítésérc. Prógli Gyuri földet vesz írta: BEREY GÉZA Prógli Gyuri nagynéném legidősebb bérese volt, négy pár ökörnek és két tehénnek vigyázta gondját. Emellett az ő véleménye döntő fontossággal birt, hu arról volt szóbeszéd: a Filcfarkarét kcll-e jövőre a takarmányozás miatt, vagy jó lenne már eket akasztani belé. Meghogy: öszszeJ mcssük-c meg a szőlőt, amikor úgyis lehányjuk róla a karikát, vagy tavasszal, amikor crösebb fát lehet hagyni. Ilyen potentát volt l-rógli Gyuri és ínég az a hir is járta felőle, hogy élctébeu nem ivott vizet cs hogy a napot csigerrel kezdte. Prógli egy. szer beállított a nagynéiiémhez, akit mi — hat gyerek — az egyszerűség kedvéért edesnénémnek hívtunk. —• Tekcutctcs asszon — kezdte a mondókáját —, kilépek a szolgálatból, fődet veszek . . . — Elment neked a szépeszed Gyuri ... — Így i nagynéném, aki ebben a pillanatban erősen hitte, hogy Prógli megint megneszelte a piucekulcsot. — Pedig hiába gyaláz a tekentetes asszon. Megyek. Elment, öt perc múlva beállított a szomszédba, Kurtyáu Józsihoz, a Hajduváros legmödosabb gazdájához. — Tc Józsi — kezdte —, én eddig ojan esclédember voltam, a más kutyája. A kezem, meg az eszein után éltem. Most fődet szeretnék, ami eltart. Halloui, liogy neked vóna eladó. Négy köblös 'a Szentháromság-dűlőben. Megvenném. A nagygazda akkorát kacagott, hogy a kör.ynyei is potyogtak belé. — Eriggy a segedelembe Gyuri. Mert szentigaz, hogy van eladó födém- Dc csak annak, aki lepengeti köblöséért u négyezer lejt. Kódis vagy tepedig, mint a rühes malac . . . Prógli Gyuri erre a hegyes beszédre felfuj'a lilacres ábrázatát. — Tán azt hiszed, hogy én nem tudom lepengetni? Csak azt mondd meg: adod azt a négy köblöst és mikor hozzam a pénzt? — Hát, — mondta Kurtyán Józsi —, ba ,rasáinap a szagosmiséig ide az asztalomra leolvasod a pénzt, tied a négy köblös föd a Szcntháremság-dülőbcu. Ne mondd, hogy rossz emberei va • gyok. Itt a kezem. — Aztán agyon ne verd a gazdádat miatta . . • — kiáltotta utána, amikor Prógli Gyuri kifordult a kiskapun. Szombaton este Prógli . Gyuri tizenhat ropogós ezrest számolt lo Kurtyáp Józsi asztalára. Megcsinálták az összes Írásokat, utána áldomást ittak. Az utolsó pohárnál Prógli titokzatos erccal fordult a nagvgazdúboz: — Mert hidd el Józsi, patentem van . . . — Nekem nem árunád cl a titkot? — Nem én. De ha Isten akarja, egyszer te is rájössz a pátenlre . . » * Fordult az esztendő és Prógli Gyuri szépen tollasodott. A Hajduváros szeme rajta volt. Mindenki látta, hogy lovat, tehenet meg disznót szerzett. Kisgazda lett belőle. Kurtyán Józsira rosszidő járt, cgycseppct pusztult. Eladta a házát a Híjduvároson és a Somos mellé ment lakni. Pár ezret pótolni kellett nz uj házba. Bement a bankba. Itt azt mondták, hogy kölcsönt csak tehermentes ingatlanra adnak. — Nocsak — pöffeszkedett Józsi —, ez az év r.cm sikerült az szentigaz. Dc negyvenhat hold finom fődem van csak szántóba, hogy a szőlőt ne is említsem. A guta környékezte, amikor megtudta, hogy a Imiik tizenhatezer, meg lizczcr lejt folyósított kö!csönképpen a birtokára, az elsőből már nyolcezret lctörlcsztott . . . — Megölöm, kiontom a belét, a törvényre adom, a bőrtönben fog elrothadni! ... — ordítozott Kurtyán József. A banktisztviselő csak i Vállát vonogatta. — Be van kebelezve. A kamatot meg a tökét pontosan fizeti . . . Ha valami baj lesz, i bank önt pereli a hátralékért. Jobb lesz, ha holnap jön és tisztázza a helyzetet a csalóval, éppen le járat van . . < * 'Másnap Prógli Gyuri a pénztárnál éppen tőketörlesztés részletet és az esedékes kamatot számolgatta, amikor két kérges marok szorult, a nyakára. — Tc akasztauivaló gazember, utolsó csirke fogó! Ilát ez volt a te patented? Most börtönbe kerülsz és ottrothadsz el gyilkos esaló. Megvetted a főelemet azon a pénzen, unit az én födémre vettél fel. ráírtad a nevemet a váltóra. Na megállj . . . ! Erősen kékült a Prógli Gyuri arca, amikor a bankszolJák kivették Kurtyán Józsi vasmarkabél. — Elcsúfítottad a telekkönyvemet, apagyilkos ... — rikácsolta a nagygazda —: ezért meglakolsz . . .