Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-29 / 24. szám

Vasárnap, 1939.1. 29. KERESZTEnV POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 24. szám fl szabadító igazság . EsrvKor ur vílásot teremtett a meeváltó szeressétek egymást, — ma, mintha a világ végét jelentené egy . másik jZ<5: gyűlöljétek egymást s Hogy ez jól sikerüljön, hazudjatok és rágalmazzatok." A katolikus írók és hirlapirók Pázmány Egyesületének közgyűlésén a megyéspüspö]<'ünk által elmondott iránytjelző és utmutató beszédéből ragadjuk ki ezt a mondatot s mint hü katona a vezéri zászlót, magasra lobogtatjuk, hogy necsak nekünk mutassa az utat, hanem azoknak is, akik számára mi szolgáltatjuk a betű fényét s az igehirdetés világosságát: Mennyi bölcsesség, mennyi tisztánlátás, a Ihaotikus jelenségeken és zűrzavaros összefüggéseken mennyi diadallal győzedelmeskedő világosság árad ki ebből a beszédből. Az ihletett főpásztor szava ez, aki látja, hogy n rábízott nyájat kísértés kerülgeti s látja, hogy a megkísértett ember mennyire esendő. S amikor a legnagyobb szükségünk van az igazság fényére és eligazítására, amikor a lesjobban szomjúhozzuk a bit vigasztalását, felemeli szavát s egyszerre világosan látjuk a tévelygést, ami fenyeget s az utat, amelyre lépve szolgálni tudjuk ránkbizott szent kötelességeinket. A gyűlölet "árja már-már árvízzé 'duzzad s elnyeléssel fenveget kulturát, civilizációt és humanizmust. A gyűlölet, mint elszabadult vadállat, betört a nyájba s a megfélemlített ember hódolással védekezik az ellen a veszedelem ellen, amit le kellene és le tudna győzni. Ez a nagyszabású beszéd n legünnepélyesebb figyelmeztetés orra. amit vállalnun k és vallanunk _kell, ha méltóak akarunk maradni a t o 11 h o z, ami kezünket disziti s a gondolathoz, melvnek életünk dicsősége, hogy ministránsai lehetünk. Ennek a gyűlöletnek is van szálláscsinálója: a hazugság és a rágalom. S a megyéspüspök ur az üldözött és megtagadott igazság védelmében és tiszteletében emeli fel hittérítő, hitetujitö, szavát. A hatalom megelőzi a jogot. — idézi a bismarki szavakat, — a gyűlöletet megelőzi a Hazugság és rágalom. Csak rágalmazni bátran, valami mindig tnnad, — a klasszikusok" nyelvén is ostorozták már a fertőző, romboló szándékot.. A gyűlöletnek nincs Hatalmasabb szövetségese, mint a rágalom. Szólr igazat, betörik a fejed, széli Hazugat és a mások fejét törik be. Hazugsággal könvnyebb betörni a mások fejét, mint fejszével, vagy Parittyával. A legalattomosabb. a legfryávább, a Wszennvesehb támadási eszköz a hazugság. Kiállni karddal a közélet fórunkra, fegvvert ragadni és seláeket osztogatni- — az ilven kiállásban lehet bátorság^ ez a kiállás lehet lovagias és hűséges teljesítése a vállalt feladatnak', aki sebeket oszt, kannát maga is sebet s a mérkőzés minden nezöíp összevetheti a birkózó erőket, a viaskodó érveket s legalább a lehetősége megvan annak. Kogv igazsápot is tudión tenni a 1 j'jdő fplph és harcoló törekvések között. He f,ki rágalmaz, aki megbújva lopja el ember);,maí becsületét, aki hazugsággal eíti tévef n be a Jóhiszemű nézőt, aki sötétség Henkungjából lövi ki a rágalom nvilait. aki Pyalazva szennyez be mind°n utiába Verülatot, akinek csak a homály ad bátorságot s aki cselekedni csak a névtelenség védelmében mer, az ne mondja, ne írja s legfőképpen ne h i g y j e magáról, hogy az ő „harcát" keresztény és magyar kötelességteljesitésnek lehet nevezni. Csak az igazságot szabad szolgálni a tollnak és szónak erejével. Nem mondjuk, van könnyebb szolgálat is s ha valaki a romboló szenvedélyekkel igyekszik szövetségi szerződést kötni, könnyebben, simábban és biztosabban jut célhoz, ha gyűlöletet kelt s hazugsággal bénitja meg ellenfe. lét, mintha az igazság mérlegébe veti érveinek súlyát. A hazugság italával könnyű tömegeket elbódítani, de ne higyje senki, hogy maga felelőtlen marad, ha mást megfoszt öntudatától. S ma, amikor örvénylő világunk játékszereivé váltak hatalmas államok, tündöklő népek, amikor légnemüvé vált minden, amit eddig szilárd fundamentumnak tartottunk, nem a járásbíróság, de a történelem Ítélőszéke előtt kell felelni mindenkinek", aki a maga gyűlölködő kedvtelését, vagy haszonlesését népe akarata gyanánt, fajának parancsaként emeli fel pogány oltárára. Az államhatalom szilárdan állhat őrt a rend és biztonság felett, a lelkeket fórra dalmasitotta már a gyűlölködés. A lélek mélységeiben már polgárháború folyik, mindenki a maga meggyőződésének barrikádján áll s a gyűlölködés olvasztó gázával támad rá azokra, akiket ellenfeleinek nevezett ki. S nem tudjuk, nem a végső veszély emelte-e fel szavát a mi nagy püspökünknek, amikor az igazság szolgálatára hív mindenkit a bit és haza oltára elé, hogy talán az utolsó órák előtt szálljunk hadba a hazugság és gyűlölködés mílic i á j a ellen s váltsuk valóra a főpásztori szóban zengő isteni igazságot, győzzük le a hazugság és rágalom romboló szövetségét s „meg fog bennünket szabadítani az igaz. n * sag . lát, embert, törekvést, szándékot és gendo-t Chamberlain birminghami beszéde tntnín az erösiahon alapuló világuralom esetleges követelésének ' - „COlnnK továOOra is a beké, űe lel kell készülni az ország, a nep es a szabadság elveinek védelmére" London, január 28. Chamberlain miniszterelnök szombaton este Binninghamban az ékszerész szövetség lakomáján hoszszabb beszédet mondott, amelyet feszült érdeklődéssel várt a nemzetközi közvélemény. Beszédének külpolitikai részében kifejtette, hogy a nemzetközi ügyekben észlelhető politikai feszültség súlyosan nehezedik az üzleti életre. Ez már egymagában indokolja a kormány erőfeszítéseit, amelyek e feszültség enyhítését, a nemzetek közötti jobb megértés létrehozását célozzák. — Sok bírálat érte a müncheni egyezményt — mondotta — és az a meggyőződésem, hogy eljárásomban visszatekintve az eseményekre, nem látok semmi sajnálni valót. — Nincs okom feltenni, hogy másként kellett volna cselekednem. A háború olyan borzalmas veszélyeket és szenvedéseket okozott volna, hogy sohasem szabad engedni, hogy kitörjön. —- Nemrégen — folytatta — a külügyminiszteriéi Rómába látogattam el es ezért is szigorúan róttak meg azok, akik akadályozni kívánják mindkét ország békeóhajának megvalósítását. Meglehet, a népek mindig osztoznak kormányaik felfogásában és belátom, hogy a kormányokkal és nem a népekkel van dolgom, mindazonáltal ápoljuk a népek barátságát, amit ők éppúgy tehetnek, mint hivatalos képviselői — folytatta. Csak ilyen módon küszöbölhetjük ki a nemzetközi légkört mérgező örökös bizalmatlanságot, szerezhetjük vissza a biztonságot és azt a bizalmat, amely ennek létfeltétele. — Angliában a munkások, munkaa:lók, férfiak és nők hálásak lehetnek az itteni viszonyokért — folytatta. Őszintén örülnék, ha más országok viszonyai is javulnának, készséggel tanácskoznék ennek megvalósulása érdekében más országok képviselőivel, de a nép létszinvonalának javítására csak békés időben lehet figyelmet fordítani, ezért remélem, hogy minden országban valamennyi józan eszű ember osztani fogja azt a kívánalmat, hogy elkerülhessük a háborút, hogy mi és azok egyaránt élvezhessük a magas munkabéreket, a rövidebb munkaidőt, a jobb élelmezés, stb. előnyeit, a tudomány és ipar haladásának általános áldásait.. . Chamberlain hangoztatta ezután, hogy mig nem létesülnek olyan megállapodások, amelyek elsöpörnek minden feszültséget, addig Angliának fel kell készülnie a védelemre bármely támadás ellen, érje ez magát az országot, a népet, vagy a szabadság elveit, amellyel a demokrácia léte van összefüggésben. Fegyverkezésünk célja csak a védelem és nem a támadás. Ezután ismertette a légi és szárazföldi hadserég, a légelhárító haderők és a polgári védelem felépítésének eddigi eredményeit. — Azt hiszem, most itt az idő — folytatta —, hogy egyesek is hozzájáruljanak eredmény eléréséhez. A levegő tele van híresztelésekkel és gyanusitgatásokkal, amit nem volna szabad megtűrni. A békét csak olyan kihívás veszélyezteti, amely az Egyesült-Államok