Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-24 / 19. szám

Kgdd, 1959. január 24. DÉEMAG7AROR SZTCV 3 „Szeged hü maradi a nemzeti újjászületés mozgalmához és szelleméhez" Vitéz Pátz Jenő beszéde a Magyar Élet Mozgalom vasárnapi nagyszabású zászlóbonió gyűlésén - A város társadalma csatlakozott Imrédy miniszterelnök mozgalmához (A Délmagyarország munkatársától). A Magyar Élet Mozgalom zászlóbontó gyűlésére — mint jelentettük — már szombaton este Szegedre érkezett vitéz R á t z Jenő nyug. honvédelmi miniszter. Törs Tibor, a NEP ügyvezető-alelnöke, Szeder János és Krúdy Ferenc országgyűlési képviselők. A vendégeket az állomáson vitéz dr. Im ecs György főispán várta. Vasárnap délelőtt egymásután érkeztek a környező városokból és falvakból a küldöttségek, hogy tanúi legyeuek a Magya Élet Mozgalom szegedi nagygyűlésének. Vasárnap ünnepi díszben várta a Városi Szinbáz a gyűlés résztvevőit. A színpadot hatalmas nemzetiszínű zászló takarta be, középen a csodaszarvas emblémával, két oldalt Budapestről érViiéx Rátx .— Háromkirályok napján vitéz Imrédy Béla miniszterelnök — mondotta — a budapesti Vigadóban kibontotta a Magyar Élet Mozgalom zászlaját. Magyar földön magyar életet akarunk élni Gsi magyar földön uj magyar életet — mondotta. Ez a két mondat rövid összefoglalása és ve térgondolata annak a mozgalomnak, amelynek a Zászlója alá hivők én itt, ebben a ma még végvárban, minden jó magyar embert, korra és nemre, rangra és vagyoni állásra és foglalko zásra való tekintet nélkül, aki akarja azokat a reformokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy boldogabb, gazdagabb, hatalmasabb népi egységben összeforrt Magyarországot teremthessünk ennek a trianoni csonknak a helyén. És van-e olyan magyar ember, aki ezt nem akarnáf örömmel és büszkeséggel vállaltam a zászlóbontás feladatát éppen itt Szegeden, örömmel és büszkeséggel, mert egy országveszejtő, (pacifista, marxista internacionale uralom vörös lobogója után itt szárnyalt először megint az égnek a magyar trikolor és innen indult el, az a diadalmas ellenforradalom, amelynek jelszava a nacionalista gondolat, a fajvédelem és a keresztény erkölcs volt. (Éljenzés.) Innen indult el az ellenforradalom nemzeti hadserege élén az akkori fővezérrel mai Kormányzó Urunkkal, vitéz nagybányai Horthy Miklóssal. (A közönség helyéről felállva percekig lelkesen ünnepli a kormányzót.) — Innen indult cl, hogy felszabadító útjában Budapesten a bűnös várost, megleckéztesse és Belvárosi Mozi 5, 7, 9 Kedd utoljára AZ ARANYBORJÚ Izgalmas filmregény >a californiai aranyásók életéből. — Rendezte: KERTÉSZ MIHÁLY A főszerepekben: OLYVIA de HAWILAND és GEORG BRENDT Korzó Mozi Kedd utoljára Ida regénye A MUNKÁCSI CSEH BETÖRÉS A HÍRADÓBAN kezett bat-bat magyarrubás zászlótartó állott, középen nemzeti színekkel leterített emelvény, előtte mikrofon és az emelvény körül mindenütt virág. A rendezőség nem tudta a színházban elhelyezni az érdeklődők több ezres tömegét, a kivülrekcdtekDek hangszórón közvetítették a beszédet. A gyűlés az egyetemi hallgatók énekével kezdődött. A magyar Hiszekegyet -a közönség állva hallgatta végig. A színpadra lépő vitéz Rátz Jenő ny. honvédelmi minisztert éljenzéssel és lelkes tapssal fogadták, az éljenzés megszűntével Rátz Jenő szivére tett kézzel köszöntötte a megjelenteket, majd megkezdte beszédét: irányt szabjon arra nézve, hogy az igazi, valódi magyar feltámadás alapja, nem lehet más, mint a vidék és falu becsületes, romlatlan, tisztalelkü népe. (Éljenzés). — Könnyű lesz itt hirdetni eszméket és igéket — folytatta Rátz Jenő —, amelyeknek itt ringott a bölcsőjük. (Ugy van), amelynek első hirdetői is hitvallói innen indultak cl. — De ha ez igy van, joggal kérdezhetik, miért kell akkor uj eszméket hirdetni, olyan eszméket, amelyek itt sarjadtak, miért kell hiveket toborozni, ba innen indultak cl az igehirdetők. Kedves magyar testvéreim. Azt hiszem, nem kell egymás mellé sorakoztatnom a tényeket, mindnyájan tudjuk és érezzük, hogy ez a mai magyar élet, nem <az a magyar élet, amelyről mi 1920ban álmodtunk. Ez a mai magyar világ nem az a világ, amelynek megvalósítását az ellenforradalom célul tűzte ki magának. Nem akarom keresni az okokat, nem akarok hibáztatni senkit, azért, hogy ma újra küzdenünk kell ezért a gondolatért. Embereken és körülményeken múlott, férfiakon, akik nem vették észre, hogy az uj virágzásba szökkent magyar élet hajója, „Sem barátainkat, sem ellen feleinket nem érdekli, fiogy milyen a mi belső politikai berendezkedésünk" — "A magyar nemzetnek itt a Kárpátok medencéjében történelmi hivatása és feladata van. Az isteni gondviselés azért hozott bennünket az ázsiai emberbölcsőből ide, mint társtalan és rokontalan népet, hogy ezt a földrajzilag és gazdaságilag egységes területet egyetlenegy egységes politikai gondolattal töltsük ki, egyetlenegy állameszmével telítsük', hogy itt Kelet és Nyugat találkozó helyén, biztonságot, nyugalmat és állandóságot biztosítsunk. Ez volt a mi kötelességünk ezer éven keresztül és ennek becsületesen meg is feleltünk. — De ma is cz a történelmi hivatásunk és mert ma is ez, a Gondviselés adta hivatásunk, azért jussunk van arra, ezer esztendő küzdelmei árán- kivívott történelmi iocunk van arra, liogy RÉZTÁBLA A KAPU ALATT Cronin óriási sikerű regénije Ilimen. lön a Belvárosiba! A METRÓ gyár vllágfUmj* vezető szerepet követelhessünk magunknak itt a Kárpátok medencéjében. (Éljenzés). Ezer év történelmével bizonyíthatjuk azt, hogy amit a magyar nemzet géniusza végzett itt ezer esztendőn keresztül, uzt nálunknál népesebb, hatalmasabb nemzetek egy pár emberöltőre sem tudták teljesíteni, sem Árpád honfoglalása előtt, sem -azután-a történelmi időkben. Tudják ezt Európa nagy nemzetei is. Tudják jól a mi nagy barátaink és hangoztatják is, hogy a Kárpátok medence kérdéseit nélkülünk, vagy ellenünk elintézni és rendbe hozni nem lehet. (Ugy van). — Csak közöltünk vannak olyanok, kishitűek, vagy inkább konkolyhintők, -akik ezt nem akarják tudni, vagy ha tudják is, nem egészen világos politikai célok érdekében szeretnék a magyar néppel elhitetni azt, hogy itt kurucok és labancok vannak, hogy a függetlenségüket, van okunk félteni. Kedves magyar testvéreim, sem barátainkat, sem ellenfeleinket nem érdekli -az, hogy milyen a mi belső politikai berendezkedésünk. A' nemzetközi életben az ilyen nem számit, csak két kérdés van, ami őket érdekli. Egységesek, erősek, megbízhatók •— Ez a két kérdés pedig az: hogy egységesik vagyunk-e és erősek vagyunk-e? (Taps.) Másodszor, hogy megbízhatók vagyunk-e? Az erősét és egységedet a barát megbecsüli, a semleges tiszteletben tartja, az ellenség pedig fél tőle. Az erősének és egységesnek alkalomadtán, a semleges, sőt volt ellenfeleink is szívesen nyújtanak kezet; de kész prédája az ellenségnek, semlegesnek és a volt jóbarátnak is az a nép, amelynek fiai széthúznak, amely nép ezáltal gyengévé válik. (Ugy van.) — A megbízhatóság pedig — folytatta Rátz Jenő — a nemzetközi é'elben meghatványozza az erőt és az értéket. Az egység az erő és megbízhatóság érdekében keressük és akarjuk kimunkálni a Magyar Éiet Mozgalomban a népi, nacionalista társadalmat, a katonás szellemet, a tettrekész fegyelmet, a faji öntudatot és az igazi fajvédelmet, mert mi magyarok történelmi hivatásunkat a Kárpátok medencéjében az idők végezetéig mindenkitől függetlenül akarjuk végrehajtani és betölteni. Ezt a feladatot teljesíteni is fogjuk, teljesíteni fogjjuk azért, mert akarjuk teljesíteni. Ehhez azonban magyar terstvéreim — erő kell. ' — A nemzet erejét mindig a hadserege jelentette. (Lelkes taps.) De ma, amikor a háború mái három dimenzióban folyik, amikor a háború nemcsak a frontokon dul, hanem messze hátul a legelrejtettebb tanyáig is elér és katonát és otthon békésen dolgozó polgárt egyformán veszélyeztet, ta'.án a legfcgyolmezettebb és legjobban felszerelt hadsereg sem ér semmit, ha annak a nemzetnek a e lee beteg, vagy annak a nemzetnek nincsen te ke. A korszerű nemzeti lelket a fajtájára és annak hivatására való büszke örttudat, a szociális kiegyenliteltség és a katonás szellem jellemzi elsősorban. Fajtájára pedig büszke csak az a nemzet lehet, amely nemzedékről nemzedékre hamisítatlanul és idegen fajták behatásától mentesen adja tovább fajtája kiváló tulajdonságait. A maVI nagy magyar siker a Széchenyi Moziban Kedden, szerdán 5, 7, 9 Hz ember néha téved TŐKÉS ANNA, DAYKA MARGIT, CSORTOS, PAGER, MALY, GÓZON. — Irta: VÁRADY LÁSZLÓ, zene: BUDAY DÉNES. Telt házak! Jegyelővétel: telefon 26-33.