Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-24 / 19. szám

4 D E L M A" GYÁR ORSZÁG Kedd.T939.ia n uár 24. Fűzői gyógy fiasRöíöí a legíöRéleíesebb szabással uj modeleR szerint speciálisan Részit Höfíe fűzős Klauzál tér 3. gyar büszkeségtől távol áll a lapuló meghunyászkodó , a magyar ember becsülete és igazságérzete nem töri a paragrafusok rejtekeibon való bujkálást. Uri tempójával ellenkezik a mások megrövidítése és a profit, az egyenes észjárása nem Ismeri az ugyneiezett hátsó ajtó mentalitást. Katonás miuoita nem veszi be a pacifista gondolkodást. Az ősi rög szeretete pedig tudatosította benne azt, hogy itt ezen a földön ke l élnie és meghalnia. (Viharos helyeslés.) Virtusa sokszor ragadtatta meggondolatlan cso'ekcdetekre, de arra sohasem vetemedett, hogy ellenfelét hátulról terítse le, azt a rágalom hínárjává', vagy gyilkos guny nyálával mncskolia be. (Ugy van.) Keresztény erRölcs — Tudnám még folytatni szépségeiben az ősi magyar lelkek jc!lemraj|zo'áiát, de talán ennyi elég Is ebből és tegyük kezünket a szivünkre és tartsunk egy kis le kiismeret vizsgálatot. Valljuk oe őszintén, hogy milyen messze esett az alma a fájától. Mennyi idegen vonás van már a magyar lelküle.ben? Mennyire romlott az ősi magyar faajla? k — Ezért van szükség lelki reformra, a keresztény erköloshöz va'ó maradéktalan visszatérésre, s keresztény összetartásra, fajvéde'emre és faj.erőíitésre. — A libarális kor egyénieskedő emberfajtájia helyeit uj embertípusra van szükségünk, — folytatta, Az egyéni érvényesülés mindenhatósága helyéb- a nemzetközösség alázatos szolgálatának kell lépnie. (Taps.) Nem lehet többé a társadalom értékmérője és rangadója í.o.n a szü'etés jogán való előjog (taps), som az egyéni boldogulás érdekében c ért siker, som a meddő, csak az önmagáért élő tehetség, hanem csak az, hogy ki milyen és mennyire hasznos szolgálatot tud tenni a nemzet ö-szességér.ek. (Éljenzés.) Nem akarunk mi teljes nivellálódást, kiegyenlítődést a Magyar Élet Mozgalomban. Az uf magyar világban is lesz fokozatosság gazdasági és szellemi téren. De minden fokozatban e'sö lesz a közösség érdeke és ahol öbb lesz akár anyagi, akár szellemi tekintetben a jog, ott több lesz a közzel szemben a szolgáét és a köteléig. — Az igazi nemei lelki megujhódás érdekében akarjuk — folytatta —, hogy a fajvédelemmel, helyerebben a fajerősités szellemével megoldjuk a tua már internacionállssá vált zsidókérdést Is. Ennek a kérdésnek nemzetközi o'dila kevéssé érdekel bennünket. Nyugodtan és szenvedély nélkül akarok e kérdéssel foglalkozni. Még azt scin akarom érvelésül felhozni, amit pedig a világ összes népeinek történetírói vallani szoktak századokon keresztül, hogy a zsidóság valamennyi fajta között az, amely egyáltalán, vagy csak igen kis mértékben tud asszimilálódni, ugy, hogy alig volt még a történelemben olyan nemzet és olyan nép, amely ettől a népcsoporttól egyszer, vagy többször nem akart volna szabadulni és nem akart tőle elkülönülni. Más módon igyekszem bebizonyitani, hogy fajvédelem és fajtaerősités cimén jogunk van e kérdéshez hozzányúlni. SzázaáoRon át veliinR élö venáégnépeR >— Vallom és azt hiszem, hogy vc'em együtt mindenki, aki földrajzi elemeknek az emberre való behatá ával valaha is foglalkozott, vallja azt, bogy egy bizonyos zárt területen földrajzi elemek behatása a'att hosszú időn át, századokon keresztül egy egészen különös, speciális emberfajta keletkezik, amely összenő azzal a földdel, amelyen él, amelynek — ha különböző volt is — lassanként ugyanaz lesz a gondolkodásmódja, 'lelkiviága, örömé, bánata, egy lesz nótájának ritmusa és dallama, ugyanaz lesz a testhordozása és ruházata is lényegl'eg. Ha más is marad talán a nyelve, Jelleme, egészen biztosan összehasonul. — Ezen az alapon fogadhattuk be nyugodt lélekkel és fajtánk veszélyeztetése nélkül a nemzet testébe a~okat a más nyc'ven mcgstó'aló, de már századokon át velünk élő vendégnépeket, amelyeket a párirkörnyéki békék a »nemzeti kisebbség* cimével tiszteltek meg. Ezeket testvéreinknek éreztük és ugy is bántunk veük a múltban (ugy van) és ereket a »nenizotiségeket« íes!véreinknek akarjuk érezni a jövőben és ugy is akarunk velük bánni a jövőben is. De ezek a tostvérnépek századok óta keresztények is, és a közös hit, a közös krisztusi erkölcs megkönnyítette, meggyorsította az összehasonu'-ást, a magyar föld lelkének megértését és magába szívását. — Hisszük és valljuk — folytatta — a keresztség lélekformáló és álaiakitó hatását is. De tudjuk azt is, mert látjuk, hogy a keresztség szentségének felvétele után a kinai csak kinai maradt és a zu'ukcfferből sem lesz, ha megkeresztelkedik, magyar ember. Azt is tudjuk, mert mi tanuljjuk az egyház történetében is, hogy a léleknek a keresztség szentsége által való átformálódása csak Isten kü'önös kegyeltjeinél és csak egészen kivételes egyéniségeknél hajtódik végre már az e'Iső generációban. A történelem tanítja azt, hogy a népek zöménél századokig tartott ez az étformá'ódás. HarmaáiR generáció <— Ml senkit som akarunk zsidónak nyilvánítani —- mondotta ezután — és minősíteni, akinél a földrajzi elemek és a keresztség hatása már századokon keresztül érvényesült. De igen előzékenyek vajyunk, mert már a harmadik generációban is feltételezzük azt, hogy ez az athasonulás megtörténhetett. Ezt azt hiszem olyan méltányosság, hogy mindenkinek le kellene •tennie a fegyvert. Sokkal rosszabbul járnának a zsidók, ha a zsidóság kérdését a vérképieteken keresztül óhajtanék megoldani. — Még egyet akarok mondani, — folytatta ezután. A zsidókérdés megoldása a magyar fajta faji, szellemi és gazdasági érdekeiért vívott harc. Minden háborúnak és harcnak vannak sebesültjei. Es minden harcnak vannak ártatlan sebesültjei. Tudom, hogy a zsidótörvény következtében sok lesz az egyéni tragédia és emberileg sajnálom ts azokat, akiket érint. De ha nemzetünkért és népünkért vivott harcban, fizikai fegyve. ékkel vívott harcban nem lehetünk és nem szabad szentimentá Isnak lennünk, akkor ebben a harcban nem lehet és nem szabad az érzelmekre hallgatni. Ezért nein tudom megérteni a keresztény magyarok részéről azt a részvétet és feljajdu'ást sem, amely a zsidók mellett, különösen azok kivándorlásával kapcsolatban megnyilatkozik, amikor senki részvétet és fájdalmat nem mutatott akkor, amikos másfélmillió magyar testvérünk vándorolt ki Amerikába azzal a vándorbottal, amelyet szűkkeblű mammulblrtokosok erdeiből lopva kellett magának vágnia. De mindezektől eltekintve, szent meggyőződésem, hogy minél radikálisabb losz az operáció a zsidókérdésben, annál gyorsabban fog gyógyulni a seb, annál áldásosabb lesz a műtét hatása. Szociális Rlegyenliteiiség •— Azt mondottam az előbb — folytatta —, magyar testvéreim, hogy a modern nemzeti lelket a szociá is kiegyCnli.elttég jellemzi. A szociális kiegyenlítettség abban jelentkezik, ha a nemzet minden tagja megtalálja a maga és családja részére a becsületes megélhetést munkája révén. De ha nemcsak a mindennapi testi szükségleteit tudja ebből a munkaváltságból kielégíteni, hanem ha jut a lélek számára is annyi, amennyit az ő lelke tanultsága, civilizációja és tudása folytán megkíván. — Hol vagyunk mi még ettől kedves magyar testvéreim! Nem akarok szives türelmetekkel viszszaélni, ezért nem akarom szélesre taposni a tényeke^ bár ez volna talán a leghálásabb téma. A tünetek helyett az orvosszereket fogom felsorolni. •— Magyarnak a magyar földet) harc a szegénység ellen, munkaalkalom és a munka mégbecsü'ése, közéleti tisztaság, a profitéhség lalörése, a gazdasági életben mutatkozó visszaélések kttrtá a és még egyszer: munka, munka és munka. (Lelkes éljenzés.) Szorgalmas, ernyedetlen, becsületes munka és több termelés minden vonatkozásban, hogy a nemzet jövedelmét minél magasabbra emelhessük, hogy ebből a nemzeti összjövedelemből a mai évi átlagnak legalább a kétszerese Jusson a nemzet becsületes, dolgozó minden egyes tagjának. (Helyeslés.) A Ratonás szellem Ha igy megrostáltuk és a salaktól megtisztítottuk a nemzet lelkét és gazdasági reformjainkkal a mrimzet testét is egészségessé és teherbíróvá .tettük, még az egész nemzeti életet dl kell Itatni a katonás szellemmel. (Ugy van.) Mit jelent ez a szellem? Jielentl a lelkiismeretességet és becsületes kö'.elességteljesitést a legkisebb és legnagyobb jelentőségű dologban egyaránt, álljunk bár a legszerényebb nemzeti őrhelyen, vagy a legnagyobb állásban. (Helyeslés.) Jelenti az önzetlen bajtársiasságot és áldozatkészséget, a tudatos és a legcéltudatosabb egymás megsegítését. Jelenti a saját akaratnak és érdeknek tudatos alárendelését a köz akarata és érdeke alá. Jelenti a tettre kész fegyelmet, a tudatos teljes odaadást a szent célok érdekében. Egyszóval jelenti a xmindenki az egyért és egy a mindenkiért* elvnek tökéletes, teljes, maaradéktalan uralmát és végrehajtását az egyén magas piedesztá'on tartott, tisztán megőrzött családi és nemzeti közösség mindent körülölelő életében. — Kedves magyar testvéreim, beszédem végére értem, — mondotta. Az ősi földön keresett uj magyar élet utja nem lesz könnyű, nem lesz csupa napfény és nem lesz mindig tiszta viigaszság. Lesz itt útközben kemény harc és küzdelem. Lesz zivatar menydörgéssel és villámlással. (Imrédyt követjük, hangzik egymás után.) Lesz bánat, lesz lemondás és talán ideig-óráig nélkülözés ls. A1 marxista Internaeionale, amelynek poklát egyszer már megkóstoltuk, azt hangoztatja, hogy népi egység lehetetlen, mert osztályharc nélkül életet elképzelni nem tud. (Rágalom.) — A Gellértfürdő langymeleg márványtermében vacsorázgató pártpolitikai bajnokok — mondotta — függet'enségi és szabadságharcot hirdetnek ellenünk és féltik tőlünk az alkotmányt, mert csali a maguk régi életformáját tartják egyedül üdvözitönek. A mai gazdasági é'et jellegzetes vámszedői és a nekik anyagilag lekötelezett munkanélküli munkatársaik a gazdasági tönk és a gazdasági lehetetlenülés rémét festik a falra, ha kevesebb lesz az egyéni profit és kevesebb lesz a kizsákmányolás lehetősége. És valamennyien az olcsó guny és könnyű szellemesség szavával és rajzával akarják nevetségessé és ezáltal lehetetlenné tenmi ezt a mozgalmat és azokat az eszméket, amelyeket lelkes fiatalok hirdettek először az országban, talán sokszor a fiatalságukkal járó szertelenséggel és túlzással, de mindig becsületes magyar lélekkel, azokat az eszméket, amelyeket az én érzésem szerint ma a nemzet nagy többsége magáévá tett. (A közönség hosszasan élteti Imrédy Bélát.) — A imosoly, a tréfa, a guny és az ijesztgetni, minket nem fognak eltéríteni az uj magyar élet keresésétől és az uj magyar élet megvalósításétól mert hisszük, fanatikusan hisszük és a hitvallók mártirkészségével va'ijuk, hogy az uj magyar élet utja az egyedüli ut a magyar feltámadáshoz éí az örök magyar élethez. (Éljenzés és taps.) — Ezért hivők minden jó magyar embert 9 kibontott zászló alá, a kezdeményezőket, a hivő* fcet, a megtérni készülőket és a ma még tamáskodókat. Jöjjetek mind valamennyien, hogy meg legyen a mindent lenyűgöző egységes magyar akarat, hogy megteremthessük az uj örök piagyai. életei, -— fejezte be beszédét. Rátz Jenő zászlóbontó beszédét" a színházat zsúfolásig megtöltő közönség tapssal és lelkese*