Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-24 / 19. szám

7 DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, TTQ5+). január 24. vnslat eredeti szövegén helyesnek tartotl összes vúltozásokat be h'en Isiván gróf szólalt fel' utána. Hangsúlyozta, hogy gyakorlati politika a gazdasági élet szempontjából kiván a javaslathoz szólni és nem fejtegeti a kérdést a jogegyenlőség elve szempontjából. — Németország és Olaszország — mondotta — messzemenő zsidótörvényeket hozott, Európa többi országában azonban ilyen értelemben beszélni nem lehet. A javaslat sokkal messzebb megy a Darányi-féle javaslatnál, egyes vonatkozásaiban még a német törvényekén is túlmegy és ennek következtében összlakosságunknak majdnem 10 százalékát érinti. — A javaslut reménytelen helyzetbe jut* tatja az egész magyar zsidóságot, mert jóllehet, hogy vagyonát nem veszti el, de minden életlehetőségét elvágja. A magyar zsidókon mély lelki megrendülés vesz erőt és ugy fogja fel a dolgot, hogy szómára nincs más ut, mint vagyonának fokozatos likvidálása és a kivándorlás, ha arra lehetőséget nyújtanak. Ha a zsidók likvidálni kezdik vagyonukat és ha ez gyors folyamatban történik, olyan gazdasági válság áll be, amellyel megküzdeni nem lesz egyszerű és könnyű feladat. A falun is súlyos bajok fognak keletkezni, mert nz állatkereskedelem és bizonyos teurielvényekkel való kereskedelem a kiszsidók kezében van. Ez a jelenség egyik, vagy másik vidéken már mutatkozik is. Ne gondolja senki, hogy nem fog bojkott jelentkezni velünk szemben a külföldön, mert az máris jelentkezett. A javaslattal gyakran nélkülözhetetlen embereket szorítunk kivándorlásra, okik külföldön is ismerősök és könnyen elhelyezkednek. — Ha elfogadja a javaslatnak azt a céiját — folytatta, hogy a kereszténység vezető szerepét a gazdasági életben és a szellemi foglalkozások bizonyos ágaiban visszaszerezzék és bizonyos idegen szellemiséget háttérbe szorítsunk, akkor erre három eszköz áll rendelkezésre. — - Az egyik, bogy a keresztény ifjúság nevelésével ezt az ifjúságot fokozatosan átvigyük a gazdasági területre. A második az, hogy gazdasági téren, ahol a zsidóság az iparban és a kereskedelemben megteremtette a maga pozícióját, oda a keresztény ifjúság azzal az összetartási szellemmel szemben is behatolhasson, amely a zsidóság körében ezen a téren kétségtelenül mutatkozik. A javaslat ebből a célból intézkedéseket is tartalmaz, amiket nem ellenez. — A zsidókérdés megoldása abban áll, Kogy a beolvadási folyamatokat elősegítsük és erősítsük. Meggyőződése szerint is visszás volt, Kogy a múltban teljes jogegyenlőséget adtunk az első jöttment bevándorlónak, de a jogegyenlőség megtagadása sem megoldása a kérdésnek, hanem a jogegyenlőség fokozatos megadása abban az ütemben és olyan formában, ahogy olyan tények és körülmények merülnék fel, amelyek a beolvadást valószínűsítik. — Ezek egyike a hosszú ittlakás, a másik a kereszténység felvétele. Ilyen jel az összeházasodás és n gyermekek keresztény hitben való nevelése. Mindezeknek a szempontoknak a figyelembevételével a következő megfontolásokat ajánlja a kormánynak. — Mondják ki, hogv teljesen egyenjogú m n zsidó, akinek családja T848 előtt itt volt, vagy 1866 óta itt van és bármilyen időpontban kikeresztelkedett. Egyenjogú legyen az is, akik 1014 előtt kert .'tolkodtek ki. azok nedic. akik nem keresztelkedtek ki, de régebbi idő óta, mondjuk második generációban élnek itt, bizonyos előnyben részesüljenek gazdasági téren azzal a százalékos aránnyal szemben, amelyet a javaslat nagyon szűken szab meg. Egyenjogúsítani kell azokat is, akik vegyes házasságból származtak és akár királytól, akár a kormányzótól kitüntetésben részesültek, akik a Tudományos Akadémiának, Petőfi-Társaságnak, vagy más irodalmi társaságnak a tagja, aki egyetemi tanár, vagy az egyetem díszdoktora, aki külföldi magas kitüntetést kapott Magyarországon kifejtett működéséért, akit. a Tudományos. Akadémia, valamely művészeti akadémia, a Petőfi-Társaság, vagy a műegyetem tanári kara arra érdemesnek itél. . , — Ha a javaslatot simábban akarjuk keresztülvinni az életben, akkor gazdasági téren meg kell maradni a 20 százaléknál, - _ ebből 15 százalékot kell adni azoKnaK, akik legalább 1868 óta itt vannak, 3 százalékot a katonai kitüntetetteknek és 2 százalékot a többieknek. — Közjogi vonatkozásban legfeljebb két intézkedést fogadna el. Az egyik az, hogy a közvetlenül bevándoroltnak ne legyen választójoga, hanem csak az utána következett generációnak, amely már itt nevelkedett és magyar iskolába járt, a másik, hogy a vármegyékben cs városokban a zsidó virilizmust szüntessük meg olyan értelemben, hogv ne legyenek nagyobb számban a virilisták között annál a százaléknál, amelyben az illető város területén élnek. Szeder Jfinos az első zsidótörvény eredményei szempontjából hivatkozott azoknak az eseteknek a százaira, amikor az első törvényt nem voltak hajlandók betartani. Hogy gazdasági, szellemi, politikai szempontból szükséges a zsidók visszaszorítása — mondotta —, az kétségtelen a háború előtti és háború utáni események alapján. Egytemes emberszeretete éppúgy áthatja őt, mint Bethlen Istvánt, de ezzel szemben áll a zsidó erkölcsiség, amely nemesebb emberbaráti törvényekre elsősorban csak a saját fajtájával szemben kötelez. A magyar ipart védelmezni olyan mértékben, mint Bethlen István tette. Ahhoz, hogy a zsidóság olyan pozíciót foglalt el a gazdasági életben, amilyeneket betölt, hozzájárult a keresztényitől különböző erkölcsisége. — Bojkott a belföldön is bekövetkezett — folytatta —, hogy nyomást gyakoroljon a kormányzatra, ezzel szemben a kormánynak mielőbb meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket. A nemzetnek mindennél előbbre való érdeke a nemzeti jövedelem fokozása. Zichy János gróf Helyesli a javaslat célját, 44 év óta küzd a zsidók térfoglalása ellen. A nemzeti és keresztényi szempontnak bizonyos megsértését látja a javaslatban. A keresztény elvet sérti az a megállapítás, hogy a megkeresztelrek közül kit kell zsidónak tekinteni. A nemzeti elvet viszont az az intézkedés sérti, amely a zsidóságnak mint népcsoportnak külön helyzetet teremt. Mindaddig, amig ennek a két elvnek sérelmét meg nem szüntetik, a javaslatot nem fogadja el. Krüger Aladár szerint a zsidóság olyan mértékben özönlött We az országba, amit a keresztény magyarság nem tudott asszimilálni. Husz év óta neveljük a keresztény ifjúságot a gazdasági pályákra, nem kell tehát attól félni, hogy megfelelő számú keresztény értelmiség nem áll rendelkezésre. Farkas Elemér szükségesnek tartja a zsidókérdés megoMását ép pen keresztényi szempontból. A javaslatot azonban még a tárgya'ás alapjául sem fogadja el, . Benárd Ágoston szerint, ha 40 évvel ezelőtt hoztak volna ilyen törvényt, nem értük volna meg a kettős forradalmat és az ország feldarabolását. Makray Lajos az egyház, a ka to'icizmus álláspontját kívánja a leghatározottabban leszögezni azoknak a tárgyalásoknak alapjául, amelyeket a legilletékesebb tényezőkkel folytatott. A javaslatnak az a rendelkezése, amely szellemi és gazdasági téren vissza akarja szorítani a zsidóságot, teljesen elfogadható. A javaslat nem vitatja a keresztség érvényességét és ebből a szempontból nem jelent támadást a ka-. toÜkus dogmák ellen. A törvény lényegével szemben tehát nincs kifogása, de szeretné, ha mód és lehetőség adódnék a lelki összeütközések elkerülésére, ha o'yan módosítások történnének, amelyek! után a javaslatot mindenki, minden lelkiismeretben aggály nélkül elfogadhatná. A bizottság a javaslat tárgyalását kedden dél-v után folytatja. Nehéz problémák Prágában Prchala tábornok visszatérése Prága, január 23. Prchala tábornok vasárnap este visszatért Prágába. Megérkezése után megbeszélést folytatott Beran miniszterelnökkel, akit részletesen tájékoztatott Volosinnal folytatott tanácskozásairól. Prchala résztvesz a szerdai minisztertanácson, amelyen Ch walko vszky külügyminiszter beszámol berlini útjáról. Ctj tvalKovsszKy berlini uíjánaK KöveiKeszményei London, január 23. Chwalkovszky cseh külügyminiszter berlini tárgyalásaival kapcsolatosan a Daily Telegraph ugy tudja, hogy a cseh külügyminiszterrel meglehetősen határozott természetű kívánságokat közöltek. Szemére vetik a cseh-szlovák kormánynak, hogy titokban az ellenzéket nártolja és ezért nem tudja azt kordában tartani. Ribbentrop kész tervet nyújtott át Chwalkovszkynak a két ország jövendő gazdasági kapcsolatára vonatkozóan. A Daily Express szerint a cseh külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai során Hitlel kancellár azt követelte, hogy a legközelebbi napokban Cseh-Szlovákia mondja fel Franciaországgal és Oroszországgal szemben fennálló szerződéseit. —oOo—> Csáky külügyminiszter Belgrádba utazik London, január 23. Azokról a tárgyalásokról, amelyeket Ciano gróf olasz külügyminiszter és Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök között lefolyt, a Daily Telegraph belgrádi tudósítást közöl. A lap szerint elsősorban Magyarország körül forgott a megbeszélés, még pedig azokról a kívánságokról, amelyekkel Magyarország a bécsi döntőbírósági ítélet után jogosan fellép. Sztojadinovics mindenesetre hajlandónak mutatkozott arra, hogy p jugoszláviai magyar kisebbségeknek kulturális téren megadjon minden engedményt és arra is késznele mutatkozott, hogy a jugoszláv-magyar közeledés kérdésében felvegye az érintkezés fonalát. A lap ügy tudja, Csáky István gróf külügyminiszter a legközelebbi hetekben Belgrádba utazik, hogy ott Sztojadinovics miniszterelnökkel letárgyalja a jugoszláv-ma^ gyar közeledés módozatait.