Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-17 / 13. szám

Kedd, 1939.1.17. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 13. szám Tanyai központok Endre László, a pestmegye! alispán, akinek közigazgatási hivatottságát politikai ellenfelei is elismerik, a tanyai központok kidolgozott tervével lépett vármegyéje elé. Amig másutt a tanyai kérdés lapda az önkormányzat és á felügyeleti hatóság két kapuja között s közigazgatási csatárjelöltek ezen a kérdésen tanulmányozzák a különböző rugási technikát, addig a pestmegyei alispán nem ankétez, nem feliratoz, nem játszik bizottságosdit, hanem elkészíti a tanyai központok szervezetét s ezzel megadja a tanya népének annak a közigazgatási joghatóságnak minimumát, ami nemcsak a városhoz, de a faluhoz való tartozásnak a legkezdetlegesebb életformája. Valamikor az volt a jelszó, hogy a tanyát nem szabad hatóságokkal „megajándékozni", mert a tanya népe nem fog bejárni a városba. A város egykori vezetői attól féltek, hogy a tanya népe el fog szakadni a várostól, ha meg lesznek azok a hatóságai es intézményei, melyek önálló közigazgatási életre foeják képesíteni. Ez a szempont állott annak útjába, hogy a tanya megkapja akár a legkezdetlegesebb közigazgatási szervezetet, ezért nem kapott a tanya orvost, állatorvost, adóhivatali kirendeltséget s közigazgatási tisztviselőt, akinek akár a legcsekélyebb joghatósága van elintézni a tanya népének mindennapi dolgait. Ha egy tanyai magyarnak szegénységi bizonvitványra van szüksége, még ma is be kell iönnie Csengeléről a városba s vagy hatvanhetven kilométert kell sétálnia szélben, hóban, csatakos olvadásban, mert azt akarja bizonyítani, hogy szegény. Igy maradt meg ez a maradi, a mai korszellemmel, a mai politikai iránnyal már teljességgel összeegyeztethetetlen helyzet s ha valami történt is már annak látszata kedvéért, hogy a tanya népének is jut már egy morzsa a közvetlenül és gyorsan intézkedő közigazgatásból s ha ma már nem minden ügyben áll negyven-ötven kilométer a fél és a hatóság közé, a tanya népe még ma is teljesen ellátatlan ebben a vonatkozásban s még ma is sokkal inkább tárgya, mint alanya az egész önkormányzati közigazgatásnak. _ Milyen botor yolt ez a terhes örökségként ránkszálló felfogás! Mintha a tanya népét akkor kell féltenünk elszakadástól, ha törődünk vele s mintha akkor lehetnénk felőlük biztonságban, ha nem hallgatjuk meg kívánságait, nem orvosoljuk sérelmeit s nem törődünk legelsőrendübb életfeltételeivel. Minél közelebb hozzák az intézmények és hatóságok a tanyát a városhoz, annál szervesebb élet fűzi össze a tanyát és várost s minél inkább' hanyagoljuk el a tanyát és a tanyai népet, annál több okunk van félni attól, hogy egyszer majd valóban a maga életét akarja megkezdei a tanya népe. S miiven mérhetetlen önzés telitette ezt a felfogást, mintha azok a természetellenes parancsok, melvek a tanya népét minden életmegnyilvánulással a városba kényszeritették, segítettek volna valamit a városon. Segíteni nem segítettek, de mérhetetlen sokat ártottak, mert olyan életszínvonalra kényszeritették le a tanya néuét. amelven se kereskedőnek, se iparosnak, se szellemi munkásnak munkát, keresetet, kenyeret adni nem tudhatott. Régi követelésünk az, hogy a tanya népe számára legalább egy falusi jegyző hatáskörével felruházott közigazgatási kirendeltséget kell felállítani. Az nem lehet, hogy Szegvár, Sövényháza, vagy Tápé népe gyorsabban és kényelmesebben jusson közigazgatási hatósághoz, mint a szegedi tanyákon élő ötven-hatvanezer ember. A magyar föld népe ma már sokkal öntudatosabb, a saját kötelességei és jogai felől ma már sokkal tisztább fogalmai vannak s a népi politika ma már sokkal több önérzetet nevelt belé, semhogy továbbra is abban a j o gtalans.ágban lehessen tartani, amit számára a közigazgatási hatóságtól való olykor megközelíthetetlen távolság jelent. Ki kell épiteni azokat a tanyai közigazgatási központokat, melyeket mai formájukban és mai joghatóságukban csak kezdetleges kísérletezéseknek lehet tekinteni. Berlin, január 16. Hétfőn délelőtt Berlinge érkezett C s á k y István gróf külügyminiszter. A külügyminiszter a pályaudvaron Ribbentrop külügyminisztert és E r dmannsdorf budapesti német követ fogadta. Csáky gróf az üdvözlési; után fogadta az SS-század parancsnokának jelentkezését, ellépett a diszszázad előtt, majd Ribbentrop társaságában az Aldon-szállóban levő lakására hajtatott. Délben Harlen követségi tanácsos, a német külügyminiszter protokollfőnökének helyettese Csáky külügyminisztert átkisérte a Wilhelmstrassera, a külügyminisztériumba. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter igen szívélyesen fogadta Csáky Ltván grófot és visszavonult vele dolgozó szobájába megbeszélésre. A megbeszélésbe később S z t <5 j a y Döme magyar l.övetet is bevonták. Ezidő alatt Csáky külügyminiszter kíséretének tagjai udvariassági látogatásokat tettek a birodalmi külügyminisztérium vezető tisztviselőinél. Utána Csáky gróf és kiserete, valamint Ribbentrop külügyminiszter S z t ó j a y Döme berlini magyar követ villásreggelin vett részt a magyjir követségen. Hivatalos kösclés a tanácskossásról Berlin, január 16. A Német Távirati Iroda a következő hivatalos jelentést adta ki: Ribbentrop birodalmi külügyminiszter déli 12 órakor fogadta gróf Csáky István magyar külügyminisztert, valamint Sztójay magyar követet. A két óra hosszat tartó igen szivéMindeh központi jellegű s faluszerüen lakott hely számára meg kell szervezni a falusi jegyző jogkörében eljáró közigazgatási központot. A tanya népét nem lehet tovább is arra kényszeríteni, minden ügyes-batos dolgát csak a városban intézhesse, a közigazgatásnak kell kimenni a néphez s el kell tüntetni azt a távolságot, ami a tanya népe s a. támogatására és vezetésére hivatott hatóságok között meredezik. Fogjunk már egyszer hozzá ennek a kérdésnek nemcsak előkészítéséhez, hanem megoldásához is.' Ne azt nézzük újra, hogy a belügyminisztérium, — talán kellő helyi ismeretek nélkül, — hány tanyai központ felállítását taitja szükségesnek, fogjunk hozzá a tanyai kirendeltségek szaporításához s jogkörének törvényes kiterjesztéséhez. A tanyáról való gondoskodás első lépése az, hogy a tanya népe az őt megillető hatóságokat megkapja. Vegyék tudomásul az alsóbbfoku hatóságok is I m r é d y Béla igéretét: a reformpolitika tengelye a falu. Kövessék Endre László példáját Szegeden is: lyes és barátságos megbeszélés során megvitatták a német-magyar kapcsolatok kérdését, Villásreggeli a magyar követségen Sztójay Döme magyar követ villásreggelije egészen nagyszabású volt. Csáky külügyminiszter mellett jobbról F r i c k, balról R u s t miniszterek ültek, szemben pedig Ribbentrop külügyminiszter, akinek jobbján A 11 o 1 i c o berlini olasz nagykövet, balján Sztójay Döme magyar követ foglalt helyet. Csáky István gróf a villásreggeli után Ribbentrop külügyminiszterrel ujbó! hosszabb eszmecserét folytatott. A külügyminiszter a villásreggeli előtt és után a német birodalom többi vezető egyéniségeivel is. barátságos beszélgetést folytatott. Csáky István gróf külügyminiszter kiséretének tagjai is egy-egy vezető német személyiséggel beható eszmecserékbe bocsátkoztak. Á vendégek négy óráig maradtak együtt Csáky külügyminissster Hitlernél Berlin, január 16. Hitler kancellár délután Ribbentrop külügyminiszter jelenlétében fogadta Csáky István gróf külügyminisztert. Minthogy nemrégen avatták fel az uj birodalmi kancelláriát, Csáky István gróf az első külügyminiszter, aki meglátogatta a hatalmas uj építményt. M e i s s n e r államminiszter, az elnökségi iroda minisztere kisérte Csáky István grófot a kancellár dolgozó szobájába. Hitler kancellár dolgozó szobájában fo-^, Gróf Csáky litván külügyminiszter Berlinben Másfélórás kihallgatás Hitlernél, kétórás megbeszélés Ribbenlroppal