Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-17 / 13. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, TQ3Q". ianunr 17. ífndta Csáky István gróf külügyminisztert Ribbentrop jelenlétében. Csáky István gráf másfélórés kihallgatásról a legjobb benyo­másokkal távozott. Dörhberg báró pro­tokollfőnök a kancellári palotából ismét visz­szakisérte szállására a külügyminisztert. Csáky külügyminisztert és kíséretét német hivatalos helyen mindenütt, de Bedin la­kossága is a legnagyobb rokonszenvvel vet­te körül. Hétfőn este kilenc órakov á Kniserhof sárgatermében Ribbentrop német külügyminiszter estebédet adott. Az estebeden elhangzott felköszöntők a politi­kát nem érintik, miután a magyar külügymi­niszter látogatása nem úgynevezett állami látogatás, hanem baráti jellegű és igy a fel­köszöntők is baráti üdvözlésekre szorítkoz­tak. Kedden délelőtt Csáky István gróf megkoszorúzza a KÖso'fc emlékmüvét, majd félegy órakor G ö r i n g vezértdbornagynál tesz látogatást, délután 2 órakor Ribbentrop külügyminiszter villásreg­gelit ad dabelmi viliójában Csáky gróf tisz­teletére. Imrédy miniszterelnök beszéde Pécsett: Hirdetem az uj Magyarországot, a magyar megújhodást, a nacionalista társadalmat Pécs, január 16. Vitéz Imrédy Béla mi­niszterelnök vasárnap zószlóbohtó beszédet mondott a Magyar Élet Mozgalom pécsi gyű­lésén. A színház szinpadán díszruhás test­őrök álltak sorfalat. A miniszterelnök beszé­dében a következőket mondotta: — Magyar földön magyar életét akarunk élni, ősi földön üj magyar életet. Az uj ma­gyar élethez a magyar lélek tudatos ápolása kell. Fanatikus hittel hiszem, hogy az uz ut. amelyen haladok, az egye­düli helyes ut. De nerrttsak hinni kell a vezetőnek", Hanem engedelmeskedni is. Ebben az országban egy vezér van; a főméltóságu kormányzó ur. (Hosszasan, lelkesen ünnepelték a kormány­zót.) A zsidókérdésről beszélt ezután a minisz­terelnök. — A zsidó szellemiség ellen — mondotta —, a küzdelmet hem lehet feladni akkor, ha átmenetileg a szellemiség terjesztése szüne­tel is. A harcot azonban törvényes fegyve­rekkel kell vívnunk. Elég erős a keresztény társadalom és nem szorul sihederek husáng­jaira. — Katonai áldozatosság és fegyelem kell — folytatta —, hogy átitassa a magyarságot, ha el akar élni történelmi célkitűzéseihez. Tudom, hogy a zsidókérdés megoldása és a földbirtokpolitika átmenetileg zavarokat és fennakadásokat hozhat, de mégis át kell es­nünk rajta, mert a mai helyzet fenntartása lehetetlen. Egyetlen totalitást akarok: n ma­gyar testvéri szeretet totalitását. Áldozat­késznek kell lennünk az utolsó leheíletíg, mert nemzetért, az utódokért áldozunk. A magyar flanc és a magyar urhatnámság kora elmúlt. Hirdetem nz uj Magyarországot, a magyar megújhodást, a nacionalista társa­dalmat. A gyűlés titán tartott közebéden a minisz­terelnök megmagyarázta a MÉM jelvényé­nek, a csodaszarvasnak értelmét. — Ugyanúgy — mondotta —, ahogy Hu­nort és Magort a csodaszarvas vezette ki az ingoványból, csak egy uj eszme vezethet ma is ki a boldogabb magyar élet felé. A bajai beszéd A mjhiszteré'nök vasárnap délután Baján mon­dott be-zédet abból az alkalomból, hogy átvette a város díszpolgári oklevelét. Az oklevél átadá­sának ünnepsége után a temetőbe hajtatott, ahol lerótta kégye'e'.ét dédapja sírjánál. A vacsorán mondott beszédéken a MÉM zászlóbontásáról em­lékezett meg. Mi kééiről jött nép vagyunk — mondotta — és e:.c.i a tá.on sok néppel keveredtünk. Sok más vér szívódott fel a magyar vérbe, de elmond­hatjuk, hogy a ke'éu magyar vér va'óban felszívta magába a bevdndbrlókat és a magyar nemzet géniusza nem változott e vér­keveredés következtébeiii A magyar nemzet fennmaradásának másik titka az, hogy keleti le'kévcl fel tudta venni nyugati esz­meáramlatok közül azokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Nyugat kapujában egy nép megáll­hasson. A nlinisztere'nök ezután a szociális kérdések uj felfogások szerinti megoldásáról beszélt, majd a származásával kapcsolatos gyanúsításokról szólt. — Ebben az országban gáyva kutmérgezök ré­széről aknamunka fo'yik — mondotta. Miniszter­elnökségem alatt voltam már zsidóbércnc, angol kém, voltam labanc, volt előbb a feleségem zsidó, aztán pedig én, nem tudom hány nyolcadrész ere­jéig. Fajvédő magyar alapon nyújtottam be az úgynevezett zsidótörvényt, de most is azt val­lom, hogy a zsidókérdést nem gyűlölettel,, hanem a hideg ész erölve', nem boltablakok be­' zúzásáváhanem munkával kell meg­t , ; oldani. Ezután arról beszélt a miniszterelnök, hogy el­indult Budapesten egy társasjáték, az utcán röp­cédulákat osztogattak, amelyek szerint — mon­dotta tovább — anyai nagyanyám zsidó, az anyai nagyatyám pedig félzsidó. Szerencsére az apai ol­dalon nem tudtak belémkötni, mert eléggé közis­mert, hogy a bácskai Heínrich-családból szárma­zom: 1827-ben kapták a nemességet. Heinrich Fe­renc 1845-ben Imrédyre magyarosította a nevét. Ezután sorravette dédapjának, nagyapjának és apjának a leszármazását. . •—A zsebemben van egy röpcédula — foly­tatta —, amelyet éppen a fiam kezébe nyomtak az utcán. Eszerint anyái ágon egyik elődöm Vajkay Károly szeredl zsidó orvos fia. Nagyapám apja valóban Szereden voít orvos, Zenger János György­nek hivátk és a Pfalzból származott. Nagyapám keresztlevele Bécsböt való, mert ott született. A keresztlevélből kitűnik, hogy szülclése rfeaján ke­resztelték, hogy nagyatyámnak atyja és nagy­atyja is katolikus volt. Nagyanyám egy deutsch­böhm polgári csa'ádból származó leány volt. Anyai nagyanyám állítólag egy zsidónak leit volna a leánya, akit Jakabnak hívtak. Ez nem igaz: Mó­ricnak hívták, ami ugyan gyanúra adhatna talárt okot. Szerencsére keresztlevelébe bel© van irval nagyatyja keresztneve is: Nepomuki János. E név­vel pedig mást, mint katolikust, nem lehet elkép­zelni. Mindezeket azért voltam kénytelen elmon­dani, mert azzal a hirrel jöttek hozzám, hogy valamelyik képviselő azzal áll majd elő, hogy 37 és fé's-á2alékban zsidószármazásu vagyok. Bárki­nek le et rólam bármi a véleménye, de sekinek! sem állhat érdekében, hogy a miniszterelnöknek; azzal teljék az idejp, hogy alaptalan személyesj rágalmakat verjen vissza akkor, amikor a magyar;; sorsnak annyi problémája vár megoldásra. A debreceni zászlóbontó gyűlésen ]aross miniszter a szegedi szellemről beszélt Debrecen, január 16. A MÉM vasárnap Debrecenben is zászlóbontógyülést tartott, amelyen Jaross Andor felvidéki miniszter rrtohdott beszédet. — Azok a politikai organizációk — mon­dotta Jaross miniszter —, pártkeretek, ame­lyek jelenleg parlamenti képviselettel bír­nak, nem elegendők annak a feladatnak a megoldására, amelyet az uj Magyarország megalkotásával kapcsolatban valamennyien titkon ápölünlc. — A csodaszarvas-jelvénynek — mondot­ta ezután —, semmi köze nincs másformáju jelvényekhez. Nincs olyan magyar ember, aki hajlandó volna nemzetét egy más nem­zet politikai életritmusa szerint kormányozni. Az ellenzéki politikusok nem tudták elvisel­ni és Bethlen István sem tudja elviselni, Hogy a miniszterelnök a nemzet vezére is lehes­sen. Az egyetlen igazi vezér Horthy Miklós szegcdi szellemében kívánjuk vezetni a magyar népet. A politikai kis praktikák művelői nem gon­dolnak arra, hogy ma nem az egyéniségek', nem a politikai személyiségek csinálják ai politikát, hanem azt maga a nemzet vette a kezébe. A magyar élet tengelyébe a tehet­séget kell állítani. A miniszter ezután a földbirtokpolitikáról szólva kijelentette, hogy nem akarják legá­zolni a középbirtokot, de a nagybirtokot mesS kell szüntetni. Uj kárnáfukrán miniszter Prága, január lk. Hacha Emil, a cseh­szlovák" köztársaság elnöke, kinevezte P r c h a 1 a tábornokot kárpátukrán minisz­terré, miután a karácsonyi ünnepek előtt a kárpátukrán kormány még nem töltötte be ezt az állást. Berán és Sírovy Pozsonyban Prága, január 16. B e r á n Rudolf, a cseh­szlovák központi kormány miniszterelnöké, helyettesével, Sirovy tábornokkal, Po­zsonyba érkezett, hogy mint vendégek részt1 vegyenek a szlovák országgyűlés szerdai megnyitásán. Választói gyűlés a IX. kerületben (A Délmagyarország munkatársától.) A szieged! IX. kerületben megüresedett tőrvényhatósági bi­zottsági tagság választását január 29-re tűzték ki. A bizottsági tagság elnyeréséért máris megindult 3 versengés. Vasárnap délután a kormánypárt tar­tott választói gyűlésit; a gyűlés szónoka Humjadt János dr. ügyvéd volt. A kormánypárt a bizott­sági tagságra Jeney Imrét és Csabay Dánielt j©» lölte. Itt ém'itjük még, högy a szocialisták JélÖitjeí; Dáni Jánó; vasmunkás és Gllilá Imre hőmü\ésmés­ter.

Next

/
Thumbnails
Contents