Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

DÉTM Ar,yAPOPC7ÁG Vasárnap. 1058 <WemW 2f Hűtőház ésllclmcszcrszállHó RcszvcnQtársüsáű SZEGED Ilona ucca 16 20. Telelőn: 11-19. és fényképek, cimen ironizálta korának politikusait, országgyűlési képviselőit. Mikszáth gazdag humorral ítjsicrezte gunyoros iru-ait s tulajdonképen legelőször ezekkel aaz írásaival tűnt fel. A szegedi árvi zrl kapcso'atosan megje'ent Szeged pnszlu'd a cimü füzeiét is Kakay Aranyos No. 3 álnéven adta ki és ebben élesebb hangú kritikát gvako' rolt • közvetlen intézökörökkel szemben. Foglalkozást, vagy származási jelző álnevek Az álneveknek egy másik csoportját alkotják a/ok, amo'yck a foglalkozást, vagy a származást sefttefik. He'tai Jenő ujsági.ró korában és ilyen tevékenykedés közben a Rrporter álnevet használta. Szomahá/.y István a Kodak álnevet, használta, ezzel is je'czni akarván a foglalkozást: újságíró voltát, • n.e'y fog'alko:ás a fényképezőgép szerepét szolgálja: mindent hücn meglát és visszaad. Lövik Károly az újságoknak irt cikkeit jegyezte Délibáb á'néwc*. jelezvén, hogv egy újságcikk olyan, mint a délibáb: most e'öttünk van, de rövid w: egy nap múlva, már elvész, eltűnik, mint a déiibáb. Molnár Antal tanitó-ró álneve Abc volt. \rany János születési helye után használta a Sza'ontai J. M. álnevet. Gyóni Gézi (Áchim) álnevét szülőfaluja: Gyón község után vette fel. Tömörkény (Steingassner) István ugyan Cegléden s/ü'elett, de atyja a tömörkényi uradalomban volt ga/.dati z'. Itt nőtt fel Tömörkény, akkor még Sle.nga sr.cr István, uki később, mikor a »Szegedi Híradó' munka'ársa 'e t, irói álnévnek a Tömörkény ne.et vctlc fe% Móricz Pál a Hajdúságban: Hajdunáná on s/ü'clett, s a »Szabnd Hajdú* álnevet használta. Lampó.rth Géza a »Tihanyi« álnevet ugyané-ak szülöl'ö.dic után vette fel. Regényalakból álnév és viszont Ta'a'koiunk olyan álnévvel p, amely valamelyik Irodalmi mü cime, vagy regényalak neve. Fazekas Mihály müvének cimet: »Ludas Malyi—t Csernátonyi Lajos és Mészáros Károly használták álnévnek. \ Pc'eskei Nótárius álnevet (Gaál József boTTiuatának cime után) Kulcsár Ernő és Szakoly Viktor hu-ználta. Meg érdekesebb a Tallc'rossy Zcbu'on álnév használata. Ezt az álnevet clöször Jókai Mór használta, majd .1 hö-znul ember fiai cimü regényében, mint regényalak szerepel. A Tallér o sy Zobulon álnevet később Ágai Adolf is haszna ta. Gárdonyi Géza, amikor még Ziegier Géza vo't, a Görc Gábor álnevet sürün használta, külöiö.en a humoros Írásainál. A Görc Gábor álnévből Ucsöbb a niagy::r irodalom egyik leghíresebb humoros figurája lett. Karsiy Albertnek a »Borsfi.em Jankó cimü élc'.apban irt állandó rovatában « sre.replö humoros alak neve: Tollyas Dániel volt. 6 rovata'ak nevét álnévként többen is haasználták: l er enyei Ferenc, Gá osi Ilona dr. és Péter Dénes, Egyéb álnév-érdekességek és sz.gnaiurák Az irói álr.évek egyik érdekessége az. amikor a ivómét tagadja meg az á'névha z.iáló azért, hogy még fokozottabb mértékben az Pmeret'cnség homályában maradhasson. Igy például lle.-czeg Ferenc haszná'tu a Horkayné álnevet. (Tulajdonképen ez ls regénya'akból vett álnév. A Gyurkovics-lányok cimü Tíorrzcc regényben z'-pd'ö Horkay Ferenc regényalak neve módosult, mint álnév.) Ágat Adolf többek között Czenczi néni álnév alatt is irt. Ezzel szemben Beksicsné Bogdanovics Krisztina írónő férfiálnévcn irt éspedig Dogdanovies Györyy névén. Vagy: Várady Ilonka irói álneve: Vándor Jrén. Ady Endre is több álnevet használt; többok között az Yda női álnevet is. Tulajdonképen cz szignum: Ady nevének fordítottja, mégis első pillanatban nöi álnévként hat. A magyar irók közül legötletesebb szignaturája Arany Jánosnak volt. Arany szignumnak az arany jelét: An használta irá-ai alatt; különösen az »üstökös« cimü lapban találkozhatunk több-zor vele. A szignaturáknál is találkozunk az azonos használattal. Az arany jelzését Arany Jánoson kivül Szabó Endre és Lukácsy Bé'a használták még. Van úgynevezett általános szignum is és cz az i>X* betü. Ezt a szignaturát napilapoknál, folyóiratoknál használják; ez rendszerint a lap szerkesztőjének szignaturája, de jelentheti a s/ignum a szerkesztőségnek a jelzését is. Jellegzetesebbek általában azok a szignaturak, ame'yek az iró nevének betűiből vannak összeállítva. Nagy Endre kezdőbetűit használta összeírva szignumnak; NE. Silgó F. László kiemelte rezéből az »ő«, az »1« és a keresztnév végződését: »ó«; igy állott e!ö azután a szignatúra: »o//ó«. Merza Gyula vezeték- és keresztnevének utolsó két hofüjct vágta le és ebből alkotta a szignóját: Za'a. Ugyancsak ilyenformán Korody Sándor a Dydor és Korody Zoltán a Dy'án szignaturákit vette fel. Holtai Jenő vezetéknevének középső részét: E'ia használta szignumnak. Kalmár József Dr. Papp Rika álnéven irt. Pümcr Kálmán pedig az álnevéből: Pálmai Kálmán-ból ujabb álnevet készített éspedig a Páhnai nevet ketté-' vá'a-ztotta és igy alkotta be'őie a Mai Pál álnevet. Idegenhangzásu álnevek és jelzések Az általános uzussal szemben, hogy az idegnnhung/á-u családnevű irók a magyarhangzásu álneveket használják, áll néhány eset, amikor a magyar családi neveket éppen az ismeretlenségbe való rejtőzés céljából idegenhangzásu álnévvé cserélik fel az irók. A legérdekesebb változata ennek: Márki Sándor volt egyetemi tanár áJncvbaszniilata, aki »franciás* álnevet használt ugyan és mégis fonetikusan a saját nevét használta. Francia álneve volt: Marguis Jcan D'Or, amely név fonetikusan visszaadja uz eredeti nevet azzal a kis differenciával, hogy az »s« betü a franciás álnévnél >,Mv<-nek ejtödik. Hasonló ehhez galánthaj Fekete János álneve, aki nevének francia fordítását: Jean dc Noir-1 használta álnévnek. Dombay Hugó spanyol hangzású álnevet vett fei,_ de ő is a nevéből alkotta az álnevet: Don boy. Ugyanígy Berecz Károly, aki spanyolos álnevet vett fel keresztnevének spanyol fordítása utján: Don Carlos. Sziklai János ugyancsak a keresztnevének japános becézését: Yon-Csi használta irói álnévnek. Unyer Ilona Álba Nevis álnéven irt. Jókai Mórnál már egy fokozást találunk nz ilyen vonatkozású álnévhasználatnál, amenniyben egyik álnevét: Kakas Márton »idegcnesitctte«, illetőleg »latinositotta« el Martimus Galhis-ra. Az álnév, mini az imperlamvállozás okozata A háború után az álnevhaszpálat eddigi indokaihoz egy ujabb kapcsolódik, amely hasonló, Sót rokon a ^politikai okok« miatt felvett álnevek használatának indokaival. Az elcsatolt területeken tüzzcl-vassal ki akarták irtani az utódállamok a magyar kulturát, elsősorban is a magyar Irodalmat. A magyar irók elhallgattatására u lcgdrasztikusabb eszközöket vették igénybe. Az elcsatolt területek irói tehát kénytelenek voltak irói álnevet felvenni, hogy polgári személyüket elrejtsék. A legbeszédesebb példa erre Reményik Sándor erdélyi iró álnevhasználata, aki Végvári néven a lcgtü/c ebb, bombahaíásu irredenta verseket irta, amelyek élesen visszatükrözték az idegen impérium alá került magyarság gyötrelmeit, szenvedéseit. Senki nem tudta a húszas években, hogy az álnév mögött Romcnyik Sándor húzódik meg. Versei kézről-kézre jártak és Budapesten ki is adták az »ismcret'en» költőnek költeményeit Végvári-versek címmel. A Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság az ismeretlen költőt álnevén tagjává választotta. Ilyen okok késztették Jékcly Lajost is, hogy Áprily Lajos álnevet használja. Rajtok kivül még sok erdélyi, felvidéki és délvidéki iró menekült az irói álnév mögé, hogy gondolataikat és érzéseiket őszintén kifejezhessék. Az álnévhaszná'at tehát különösen a magyar irodalom fejlődése szempontjából felmérhetetlen jelentőségű. SZEGEDCSONGRÁDI TAKARÉKPÉNZTÁR SZEGEDEN ALAPÍTVA 1845 EVBEN. Sajáttőke körUlbelül 3,700.000pengo Gyümölcsöztet betéteket könyvecskéken és folyószámlában HITELEKET nyújt előnyös f e 11 ő t o 1 e k m'e 11 e 11 Foglalkozik a bank és takarékpénztári üzlet minden ágával. Páncéltermében safefiükék bérelhetők Az ADRIA*BÍ7lri$Vó Társulni Irtünynfikhéqe