Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

Vgsárnap, 1958 december 25. DÉLMAGYARORSZÁG 12 Magyar földművesek boldog-boldogtalan nyolc hónapja Németországban ».'i nagyyl'dgon ekivül Nincsen számodra liclg. Á'djon, vagy vcrjcq sors keze, Itt é ned, halnod kell.* (A Délmagyarorszdg munkatársát ó'J Nemzeti imádságunk halhatatlan költöjc nyiiván nem sejtette, hiába tartozott a váteszek sorába, hogy egyszer majd c.ljön Trianon és fejetetejére állit mindent. Még a Szózatnak fentidézett sorait is. Ehé'yett niásjk nagy kö'tönk sarait teljesiti be, kis módosítással: ».l magyar hazája szö'es nagyvilág...* Nem bcszé'vc a,rról, hogy a mult századvég cs w jelen évszázad első évtizedének könnyelmű, nemtörődöm gazda-ági és fö'dbirtokpoiitikája következtében a magyarság milliói vándoroltak ki kiilfö'dre annak ellenére, hogy a ki>5ndorlás elől a külföld már csaknem egészen e'zárta határait, a magyarság egyrésze néha-néha még mindig arra kényszerül, hogy hazája határain kövül keresse meg kenyerét. Pár évvel ezelőtt a francia mrzőgazdaság vette fel agrárnépességünk feleslegét. Százas csoportokban vitték ki Franciaországba, a falvakba és vidéki gazdaságokba a magyar munka okat, most pedig Németország felé irányul mezőgazda ági munkásCxporlunk. Az elmúlt tavaszszal a német követséjg utján toboroztak nálunk munkátokat a Harmadik Birodalom számára. Az országnak majdnem minden részén akadt vállalkozó a ho szu és nehéz útra. V mi vidékünkről, — Aztán mondja csak, miért volt olyan ió odakint? — tesszük fel a kérdést. — Azért kérem sz'-pen, mert pénzt kerestünk, — adja meg az egy. z'.rünek látszó fe'eletet. — Mennyi volt az a pénz? — kérdezzük tovább. — Hát az ugy vo't, hogy egy nagybirtokon dolgoztunk Ringenualdban és 24 Pfenniget kaptunk óránként, a nők meg húszat. Ennyi volt a napszám akkor is, ha burgonyát kapáltunk, akkor is, ha arattunk, vagy csépeltünk. Nyolc-tiz órát dolgoztunk naponta, utána szép tiszta munkásházakban tértünk nyugovóra. Elmondja aztán Minvó Sándor, hogy 510 pengőt hoztak haza tisztán nyolc hónapi munka után, de közben már ha a küldte 't a gyerekeknek 225 pengőt, 300-at pedig elvásárollak odakint. Kerékpárt vettek, háztartási cikkeket, ruhaneműt, lábbe jt, csupa olyan dolgokat, amit ott olcsóbban megkaplak é3 itthon hasznát vehetik. Ha már most összeszámítjuk a fenti összegeket és hozzávesszük azt is, amit odakint élelmezésükre költöttek, megállapíthatjuk, hogy a Minyó-házasoár mintegy 1500 pengőt keresett a nyolc hónap alatt. Ez rz összeg aránybaállitva körülbelül megfelel egy XI. fizetési osztálybeli kistisztviselő évi keresetének. Végül a ía'u jníe'ligcnciájónak egyik tagjával beszélgettünk a nérneíortzági munkásexportról. — Álta ában sajnálatosnak kell tartanunk — mondotta —, bogy munká ainkoak külföldön k«'l keresniük bo dogu árukat. Sajnálatos ez elsősorban a -ért. mert meggyőződésén, hogy Cíongrádmegye északi és északke'cti részéből is sokan felkerekedtek, sőt itt Szeged közvetlen közc'éből, a szomszédos Deszkröl is nekiindult a hosszú útnak 30 derék mezőgazdasági munkás, hogy odakint a vnémölök« közt szerezzen becsületet a magyar névnek. Március végén indultak útnak Deszkröl és nyo'.c hónap elteltévé', alig pár nappal ezelőtt, érkeztek vissza az édes anyafö'drc. Mindenütt jó, de legjobb itthon Meglátogattunk néhány ilyen családot, ahova most tért haza a családfő, vagy a testvér, fiu, rokon a hosszú németországi tartózkodás után. Ltege"ő57ör Mlnyó Sándorékhez nyitottunk te. ők arról nevezete ek, hogy nemcsak a férfi, hanem a feleség is résztvett a német expedícióban. — Hej, uram! — sóhajt a 35 év körüli értelmes munká ember, amikor a németországi ut felől kérde zük —, azt mondom én, jó volt odakint, de azért aa'e legjobb idcli za. — Bizony kére.n — e'egyedik a társalgásba az asszony, aki éppen legkisebb gyermekének, a 3 éves csupaerő és szépség Margitkának fürösztésévc! van elfog'alva —, nagyon sokat szenvedtünk odakint, mert hiányozta': a gyerekek. — Abbizony, a gyerekek, merthogy négy van; a legnagyobb már 12 éves — teszi hoz iá férje. Meg hát kü'önben is elfogott bennünket gyakran a honvágy. De egyebekben nagyon jó volt odakint. — Mire költik a megtakarított pénzt? — érdeklődtünk ezután. — Vettünk egy kis házat, meg egy hizit — feIc'j a férfi —, ezen aztán majd csak elleszünk tavaszig. Tavasszal pedig újra nekivágok az útnak. — Maga js megy? — kérde. zük az asszonyt. — Én aztán nem ! tiltakozik élénken. Nincs a vi ágnak az a kincse, amiért én méaegyszer elhagynám a gyerekeket. A virágnak megtiltani... Egy másik háznál fiatal legény beszél a Németországban eltöltött időről. — Tudja az ardög, hogy vagyok \e!e — mondja töprengve. — Amikor kint voltam, mindég hazakívánkoztam, most meg mindig ott rzzretnék lenni. Elárulja aztán némi Dirulások után, hogy a szivét kint fe'cftctte Németországban egy szö.zke német leányzónál, aki viszont saját külön árja szivét adta ér'te cserébe. Most aztán legényünk szorga'masan tanul németül, hogy tavasszal, amikor újra kimegy, meg tudja rnagát érlelni ideájával. Addig is boldog karácsonyi' ünnepet kivánt neki egy szép ie.e'szőlapon, amc'yen galambok csókolóznak és két kéz fonódik össze. A jókívánságot megtett zlc egy ajándékcsomaggal, ebben szegedi piros papucsot küldött annak a német kislánynak. a dqlgos munkáskezekre itthon is szükség van, másodsorban pedig azért, mert i'élö, bár a mi munká ainknál ilyesmit nem tapasztaltam, hogy egv idegen vi ág sze lemét hcz.ák haza magukkal és másfajta po'itikai atmoszféra befolyásolja politikai felfogásukat. — Egy tekintetben mindenesetre hasznos volt és a jövőben is hasznos lehet a magyar munkáscxportá'ás. Ugy gondolom tudniillik, hogy azok a magyar munká-ok, akik odakint tisztességes napszámbérért, nem tu'zott minkaidötartam a'att dolgoztak, majd idc'.v za is megkövetc'ik ezeket. És a tisztaság, egészség, k'nyelem minden követelményével ellátott német munkásházak után nem szívesen laknak majd az itthoni egészségte'en hazakban. Vagyis az a vé'cményem, hogy az igények red'is növekedésére vz»t majd a külföldi példán való e'indulás, A mi. nincstc'en fö'dmüvelő népünkkel edd'g is az volt a baj, hogy túlságosan igényi:! n volt, mert igénytelenségre nevelték. Már pedig csak az a nép tud fe'cmelkedni, amelyiknek igényei," jós/ándéku céljai vannak. I Mai citromos kiszítok arc.izek. krémek, olajok, ruidcre 8zenlő elleni •cnwMn szerek. üeiier osznarna kozmetikai intézett 8/eged. Dugonics-tér 11.. !. em. Te lefon 26—02. Arcápolás. Széoségn bák. szemölcsök, szőrszálak véele ges eltávolítása. Fénykezelés. ranlfvánv iV teVZn-ácp Olcsó bérret-- ' A iéli sporíok kozmetikája A téli sportnak szinte fontosabb szerepe van az egészség szempontjából, mint a nyárinak, mert amig nyáron a mc'eg, a napsugár, a természet földje, a viz vonzóereje inkább viszi szabadba az embereket, addig té'cn fölcg a szabadban üzölt sportok sze.-ctc'.c csalja ki öket a nie'eg lakásokból. A bör, minden sportnál, amelyet téléi* a szabad levegőn űzünk — legyen az gyalogscta, vadászat, hegymászás, síelés vagy korcsolyázás — a hidegtől különbözö ártalmaknak van kitéve. A leggyakoribb árta'om: a fagyai. Magasturáknál óvakodni kell az akut fagyástól. Ez ugy keletkezik, hogy erős hidegben az orr hegye, a fülek, da a kéz- és lábujjak is hirtelen krétafehérekké válnak. Ez az állapot a bör hajszálereinek görcsös összehúzódása következtében áll elő, amikor is a bör táplálása hirtelen megszűnik. Nem helyes magatartás mellett ilvenkor helyi szövetdhalás is állhat be. Másik maradandó ártalomra is fel keli hivnom, különö en a fiatal sportoló nők figyelmét, amely az arc maradandó vörösségéhez vezethet. Gyakran lehet látni a" vörösre színeződött orron és arcon, de a nyak és mellkas szabadon levő részén is apró, kitágult véredényeket, melyek meglehetősen torzítóan hatnak. A hideg, dc különösen a nap fénysugarai idézik elö a nem elég körültekintően, rtem e'ég óvató an sportoló nőknél czckel rz ártalmakat. Azok, akik komoly sítúrákat végeznek, esetleg napokig hegyek között élnek, vagy huz unosabb ideig nagy hidegben szabadban tartózkodnak, csak legritkábban nio akodjanak vizzel. Mosakodásra cleansing krémet és különbözö arcvizeket (a börr.ek megfe'e'.őt) használjanak. Az arcot puderezés elött a (bör felületét védő, e célra készített krémmel kenjék be, amelyre egészen halványszínű púdert kell alkalmazni. Rúzsra a téli sportoknál niuca szükség, hiszen a csipös, hideg levegő a legjobb és legtermészetesebb pirosító. A legfontosabb, hogy az arcbőrt vékony, finom zsir- és pudorréteg védje a széltől és a nedvességtől. A nyakat, a karokat, sőt a ruha alatt az, egész testet is ha lehet, könnyen felszívódó krémmel kenjük te, utána testpuder;el púdere z'lk át, ugyhojy az a ruhán beszivárgó nedvességtől cs szé.töl védve tegyen. A té i sportok kozmélikájánál inkább a prakMennyit kereselíamagyar munkás a Harmadik Birodalomban ? Mire volt fó a németországi munkásexport ?