Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

Vasárnap, 1938 december 25. I5Í CM AGYAR ORSZÁG 37 A „Jeruzsálem királya" cim Irta POLNER ÖDÖN Dr. McgleKetősen elterjedt nálunk Magyaror­szágon az a nézet, hogy a „Jeruzsálem ki­rálya" cim, arpelyet királyaink a XIX. szá­zadban egészen az összeomlásig viseltek, magyar királyi minőségükkel volt kapcsola­tos. Állították, hogy uralkodóink a szóbanfor­gó cimet mint a régebbi magyar királyok utódai használták s hogy azt először II. Endre királyunk vette fel, aki tudvalevőleg keresztes hadjáratot is vezetett a Szentföld­re. Másrészt találkoztunk olyan nézettel is, flmely abban a Íriszemben volt, hogy ezt a cimet Ausztria császárai használták, mint a volt német-római császárság hagyatékát. Mind a két nézet tévesl U. Endre nem használta ezt a cimet. Ab­ban a jelentésbe11, amelvet a Szntföldről va­ló visszatérése után 1218-ban a pápához in­tézett, az 1222. évi aranybullában, az 1231. évi oklevelében Magyarország, Dalmátor­szág, Ráma, Szervia, Halics és Ladomér ki­rályának nevezi magát, de a „Jeruzsálem ki­rálya" cim nem található a jelzett iratokban. Utódai sem használták ezt a címet T804­íg kettőnek kivételével. Az egyik II. Kát oly volt 1586-ban, a másik Dl. Károly 1712-ben. II., vagy az u. n. „kis" Károly durazzoi herceget és Szicília királvát tudvalevőleg Nagy Lajos leányának, Máriának helyébe választották magyar királlyá, de nem uralko­dott két hónapig sem, mikor meggyilkolták. Magyarországi rövid uralkodása idejébe" ki­adott okleveleiben a „Magyarország, Jeru­zsálem és Szicília királya" cimet használta. Halála után a királyi székre visszatérő Má­ria egy 1386. évi oklevelében ugy emléke­zik meg róla, mint „Durazzoi Károlv, Jeru­zsálem és Szicília királyá"-ról, de Magyar­ország királyának nem nevezi. Ebből vilá­gos, hogy a jeruzsálemi királyi cimet akkor nem tekintették a magyar királysággal kap­csolatosnak, hanem a sziciliaival. Ezután a Habsburg-házbeli UI. Károlynak T712. évi magvarországi koronázási hitleve­lében találjuk fel ismét a cimet. Ott 73 kü­lönféle cim között „Spanyolország, Kaszti­lia, Aragónia, Leon, mindkét Szicilia kirá­lya" cirnek után és „Magyarország, Csehor­szág, stb. királya:' cirnek előtt jele"ik meg. Később III. Károly okleveleiben csak kivé­lesen fordul elő; utódainak, Mária Teréziá­nak, II. Józsefnek és II. Lipótnak címeiben egyáltalán nem. Ebből az esetből is az tűnik ki, hogy 9 .Jeruzsálem királya" cim a szicíliai király­sággal volt kapcsolatos. A kapcsolat eredete a következő. A keresztes vitézek 1100-ban alapították meg a jeruzsálemi királyságot. Kezdetben választási királyság volt, de lassan átalakult öröklődővé és nedig a leányágban is öröklő­dővé. Az örökösnék azonban rendszerint nem maguk uralkodtak, hanem férjeik, aki­ket e cimen kirúlyokul s jogszerű uralkodó­kul elismertek. Igy Hohenstauf-i H. Frigyes is, aki első­sorban és főként Szicíliának volt örökösö­dés alapján királya és választás alapján né­met-római császár, házasság alapján lett Je­ruzsálem királya. 1225-ben vette nőül Brien­ne-i János jeruzsálemi király leányát s e ci­men igényt emelt e királyságra. Mikor 1229­Ken az akkori egyiptomi szultánnal békét kötött s ez által Jeruzsálem város birtokába került, ott Jeruzsálem királyává koronázta meg magát. Utána a jeruzsálemi királyságot ugy, mint a sziciliait is fia Konrád (mint német-római császár a IV.) s ez után ennek fia, Konra­din örökölte. Ennek haláléval a Hohenstauf-i nemzetség 1268-ban kihalt s a jeruzsálemi királyság U. Frigyes említett nejének oldal­ágára ment át. Szicilia királyságát pedig még 1266-ban IX. Lajos francia király öccse, Károly, An­jou hercege nyerte el. Ugyanő 1277-ben' megszerezte a jeruzsálemi királyságot is az által, hogy az előbb emiitett női oldalág egyik tagja, Mária, antiochiai hercegnő ar­ra egy másik leányági leszármazóvnl szem­ben igényt emelt s igényét Anjou Károlyra, Szicilia királyára átruházta. Ez azután igé­nyét fegyverrel érvényesítette s ő, valamirt 1285-ben szintén Károly nevű fia, Szicíliá­nak e néven II. királya elérték, hogy a jeru­zsálemi királyság kis maradványa meghódolt nekik. Igaz, hogy ez csak rövid időre tör­tént, mert II. Károly már 1286-ban kiszorí­tották onnan s az ő és utódai számára e királyságnak csak a cime maradt meg. A jeruzsálemi királyság ama másik ágbeli igénylője és végül tényleges birtokosa egy­úttal Ciprus királya is volt s miután a jeru­zsálemi királyság 1291 ben egészen meg­szűnt, utódainak uralma egyedül e kis szi­getre szorítkozott. Ezen az alapon viselte Szicíliának ül. Ká­roly nevü királya, előbb durazzoi herceg, aki II. Károly néven Magyarország királya is lett s itt meghalt, a „Jeruzsálem királya" cimet. I. Károly, Nagy Lajos és Mária magyar kirá­lyok ugyanattól a két szicíliai királytól szármáz tak„ mint akiktől II. (kis) Károly, dc ők a „Jeruzsálem királya" cimet nem viselték, mert nem voltak Szicíliának királyai. Az emiitett „kis" Károly már csak" az egyik Szicíliában uralkodott, nevezetesen a félszigetin (déli Olaszországban, más szóval „Nápolyban"), mert Szicilia szigetét még 1296-ban az aragóniai királyi ház szerezte meg. 1442-ben Nápoly szintén e ház birtoká­ba került s igy mind a két Szicilia e királyi ház uralma alatt állott, időnként együtt, időnként két alágban elosztva. 1516-ban min'd a kettő A'ragóniával együtt Habsburg­uralom alá került éspedig a Habsburg-ház idősebb ágának uralma alá. Mikor a Habsburg-nemzetség emez idő­sebb, spanyol ága 1700-ban kihalt, a ház if­jabb, vagyis német ágának feje, I. Lipót ak­kori német csázsór és magyar király emelt igényt Spanyolországra. Igényét azonban if­jabb fiára, Károly főhercegre engedményez­te, aki 1711-ben Magyarországnak örökös ki­rálya lett. Károly mint .spanyol trónkövete­lő felvette az Aragónia királya cimet és nz ezzel kapcsolatos cimeket, köztük a „Jeru­zsálem királya" cimet is. Igy került ez bele az 1712-ben kiadott magyar koronázási hit­levélbe, amikor a spanyol örökösödési há­ború még folyt. A spanyol örökösödési háború Ausztriára nézve az 1714. évi rastatti békével fejeződött be.- Ebben a Habsburg-háznak le kellett mondania Spanyolországról és Szicilia szi­getéről, de a félszigeti Szicíliát, vagyis Nű­polvt egyelőre elnyerte. Nemsokára, 1718-ban ugyan Szicília szi­getét is megkapta cserében Szardiniáért, do 20 év múlva, az 1738. évi bécsi béke sze­rint mind a két Szicíliát elvesztette s igy megszűnt annak a jogalapja, bogy elmei kö­zölt a „Jeruzsálem királya" cim szerepeljen. Amint láttuk, utódai, Mária Terézia, II. József és II. Lipót nem is viselték. Nem viselec I. Ferenc sem egészen 1804­ig. 1804-ben vette fel az osztrák császári cimet s a zakkor megállapított u. n. nagy cimben ielenik meg újra a „Jeruzsálem ki­rálya." Ott mindjárt a két császárság — ró­mai és osztrák — s n német királyság cime után következik a „Magvarorfttág, Csehor­szág stb. királya' cirnek előtt. Ugyanígy je­lentkezik a két évvel később, 1806-ban megállapított nagy címben, mikor onnan a római császári cim kimaradt, de 1836-l>an a nagy cimet már ugy állapították meg, hogy a „Jeruzsálem királya" cini a Magyar­ország és kapcsolt részei s lllyria királya cim mögé került. Ugyanebben az állásban tartalmazta e ci­met IV. Karoly királynak 1916. év december 28-án kiadott hitlevele is. Nyilvánvaló mindezekből, hogy a szóban­forgó cim mint u. n. emlékeim éledt fel T8Q4-ben, de mint emlékeim nem a magyar királysággal volt kapcsolatos, mint p. o. a „Ráma-, Szerbia-, Kun- és Bolgár-orszagolc királya" cim, hanem az egykor tényleges, szicíliai királysággal. De mindebből az is kitűnik, hogy bár a Jeruzsálem királya" cim felélesztésének ide­je (1804) nagyjában összeesik a német-ró­mai császári cim és méltóság megszünteté­sének idejével (1806), az előbbi még sem volt az utoóbbinak hagyatéka, mert annak a két német-római császárnak, akik viselték ezt a cimet, II. Frigyesnek és IV. Konrádnak nem a császárságbeli, hanem a sziciliai király­ságbeli utódai tartották meg és viselték to­vább. ROTH hajlított tadiitorüyár Szened, mrs ler 13. sz. Telelőn: 10—30. ^ Készít hajlított széket, föleit, min­den kivitelben. Zongoraszék, zsur­asztal, zsurkocsi stb. Tenniszütők elsőrendű kivitelben.

Next

/
Thumbnails
Contents