Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

Vasárnap, 1938 december 25. I5Í CM AGYAR ORSZÁG 37 A „Jeruzsálem királya" cim Irta POLNER ÖDÖN Dr. McgleKetősen elterjedt nálunk Magyarországon az a nézet, hogy a „Jeruzsálem királya" cim, arpelyet királyaink a XIX. században egészen az összeomlásig viseltek, magyar királyi minőségükkel volt kapcsolatos. Állították, hogy uralkodóink a szóbanforgó cimet mint a régebbi magyar királyok utódai használták s hogy azt először II. Endre királyunk vette fel, aki tudvalevőleg keresztes hadjáratot is vezetett a Szentföldre. Másrészt találkoztunk olyan nézettel is, flmely abban a Íriszemben volt, hogy ezt a cimet Ausztria császárai használták, mint a volt német-római császárság hagyatékát. Mind a két nézet tévesl U. Endre nem használta ezt a cimet. Abban a jelentésbe11, amelvet a Szntföldről való visszatérése után 1218-ban a pápához intézett, az 1222. évi aranybullában, az 1231. évi oklevelében Magyarország, Dalmátország, Ráma, Szervia, Halics és Ladomér királyának nevezi magát, de a „Jeruzsálem királya" cim nem található a jelzett iratokban. Utódai sem használták ezt a címet T804íg kettőnek kivételével. Az egyik II. Kát oly volt 1586-ban, a másik Dl. Károly 1712-ben. II., vagy az u. n. „kis" Károly durazzoi herceget és Szicília királvát tudvalevőleg Nagy Lajos leányának, Máriának helyébe választották magyar királlyá, de nem uralkodott két hónapig sem, mikor meggyilkolták. Magyarországi rövid uralkodása idejébe" kiadott okleveleiben a „Magyarország, Jeruzsálem és Szicília királya" cimet használta. Halála után a királyi székre visszatérő Mária egy 1386. évi oklevelében ugy emlékezik meg róla, mint „Durazzoi Károlv, Jeruzsálem és Szicília királyá"-ról, de Magyarország királyának nem nevezi. Ebből világos, hogy a jeruzsálemi királyi cimet akkor nem tekintették a magyar királysággal kapcsolatosnak, hanem a sziciliaival. Ezután a Habsburg-házbeli UI. Károlynak T712. évi magvarországi koronázási hitlevelében találjuk fel ismét a cimet. Ott 73 különféle cim között „Spanyolország, Kasztilia, Aragónia, Leon, mindkét Szicilia királya" cirnek után és „Magyarország, Csehország, stb. királya:' cirnek előtt jele"ik meg. Később III. Károly okleveleiben csak kivélesen fordul elő; utódainak, Mária Teréziának, II. Józsefnek és II. Lipótnak címeiben egyáltalán nem. Ebből az esetből is az tűnik ki, hogy 9 .Jeruzsálem királya" cim a szicíliai királysággal volt kapcsolatos. A kapcsolat eredete a következő. A keresztes vitézek 1100-ban alapították meg a jeruzsálemi királyságot. Kezdetben választási királyság volt, de lassan átalakult öröklődővé és nedig a leányágban is öröklődővé. Az örökösnék azonban rendszerint nem maguk uralkodtak, hanem férjeik, akiket e cimen kirúlyokul s jogszerű uralkodókul elismertek. Igy Hohenstauf-i H. Frigyes is, aki elsősorban és főként Szicíliának volt örökösödés alapján királya és választás alapján német-római császár, házasság alapján lett Jeruzsálem királya. 1225-ben vette nőül Brienne-i János jeruzsálemi király leányát s e cimen igényt emelt e királyságra. Mikor 1229Ken az akkori egyiptomi szultánnal békét kötött s ez által Jeruzsálem város birtokába került, ott Jeruzsálem királyává koronázta meg magát. Utána a jeruzsálemi királyságot ugy, mint a sziciliait is fia Konrád (mint német-római császár a IV.) s ez után ennek fia, Konradin örökölte. Ennek haláléval a Hohenstauf-i nemzetség 1268-ban kihalt s a jeruzsálemi királyság U. Frigyes említett nejének oldalágára ment át. Szicilia királyságát pedig még 1266-ban IX. Lajos francia király öccse, Károly, Anjou hercege nyerte el. Ugyanő 1277-ben' megszerezte a jeruzsálemi királyságot is az által, hogy az előbb emiitett női oldalág egyik tagja, Mária, antiochiai hercegnő arra egy másik leányági leszármazóvnl szemben igényt emelt s igényét Anjou Károlyra, Szicilia királyára átruházta. Ez azután igényét fegyverrel érvényesítette s ő, valamirt 1285-ben szintén Károly nevű fia, Szicíliának e néven II. királya elérték, hogy a jeruzsálemi királyság kis maradványa meghódolt nekik. Igaz, hogy ez csak rövid időre történt, mert II. Károly már 1286-ban kiszorították onnan s az ő és utódai számára e királyságnak csak a cime maradt meg. A jeruzsálemi királyság ama másik ágbeli igénylője és végül tényleges birtokosa egyúttal Ciprus királya is volt s miután a jeruzsálemi királyság 1291 ben egészen megszűnt, utódainak uralma egyedül e kis szigetre szorítkozott. Ezen az alapon viselte Szicíliának ül. Károly nevü királya, előbb durazzoi herceg, aki II. Károly néven Magyarország királya is lett s itt meghalt, a „Jeruzsálem királya" cimet. I. Károly, Nagy Lajos és Mária magyar királyok ugyanattól a két szicíliai királytól szármáz tak„ mint akiktől II. (kis) Károly, dc ők a „Jeruzsálem királya" cimet nem viselték, mert nem voltak Szicíliának királyai. Az emiitett „kis" Károly már csak" az egyik Szicíliában uralkodott, nevezetesen a félszigetin (déli Olaszországban, más szóval „Nápolyban"), mert Szicilia szigetét még 1296-ban az aragóniai királyi ház szerezte meg. 1442-ben Nápoly szintén e ház birtokába került s igy mind a két Szicilia e királyi ház uralma alatt állott, időnként együtt, időnként két alágban elosztva. 1516-ban min'd a kettő A'ragóniával együtt Habsburguralom alá került éspedig a Habsburg-ház idősebb ágának uralma alá. Mikor a Habsburg-nemzetség emez idősebb, spanyol ága 1700-ban kihalt, a ház ifjabb, vagyis német ágának feje, I. Lipót akkori német csázsór és magyar király emelt igényt Spanyolországra. Igényét azonban ifjabb fiára, Károly főhercegre engedményezte, aki 1711-ben Magyarországnak örökös királya lett. Károly mint .spanyol trónkövetelő felvette az Aragónia királya cimet és nz ezzel kapcsolatos cimeket, köztük a „Jeruzsálem királya" cimet is. Igy került ez bele az 1712-ben kiadott magyar koronázási hitlevélbe, amikor a spanyol örökösödési háború még folyt. A spanyol örökösödési háború Ausztriára nézve az 1714. évi rastatti békével fejeződött be.- Ebben a Habsburg-háznak le kellett mondania Spanyolországról és Szicilia szigetéről, de a félszigeti Szicíliát, vagyis Nűpolvt egyelőre elnyerte. Nemsokára, 1718-ban ugyan Szicília szigetét is megkapta cserében Szardiniáért, do 20 év múlva, az 1738. évi bécsi béke szerint mind a két Szicíliát elvesztette s igy megszűnt annak a jogalapja, bogy elmei közölt a „Jeruzsálem királya" cim szerepeljen. Amint láttuk, utódai, Mária Terézia, II. József és II. Lipót nem is viselték. Nem viselec I. Ferenc sem egészen 1804ig. 1804-ben vette fel az osztrák császári cimet s a zakkor megállapított u. n. nagy cimben ielenik meg újra a „Jeruzsálem királya." Ott mindjárt a két császárság — római és osztrák — s n német királyság cime után következik a „Magvarorfttág, Csehország stb. királya' cirnek előtt. Ugyanígy jelentkezik a két évvel később, 1806-ban megállapított nagy címben, mikor onnan a római császári cim kimaradt, de 1836-l>an a nagy cimet már ugy állapították meg, hogy a „Jeruzsálem királya" cini a Magyarország és kapcsolt részei s lllyria királya cim mögé került. Ugyanebben az állásban tartalmazta e cimet IV. Karoly királynak 1916. év december 28-án kiadott hitlevele is. Nyilvánvaló mindezekből, hogy a szóbanforgó cim mint u. n. emlékeim éledt fel T8Q4-ben, de mint emlékeim nem a magyar királysággal volt kapcsolatos, mint p. o. a „Ráma-, Szerbia-, Kun- és Bolgár-orszagolc királya" cim, hanem az egykor tényleges, szicíliai királysággal. De mindebből az is kitűnik, hogy bár a Jeruzsálem királya" cim felélesztésének ideje (1804) nagyjában összeesik a német-római császári cim és méltóság megszüntetésének idejével (1806), az előbbi még sem volt az utoóbbinak hagyatéka, mert annak a két német-római császárnak, akik viselték ezt a cimet, II. Frigyesnek és IV. Konrádnak nem a császárságbeli, hanem a sziciliai királyságbeli utódai tartották meg és viselték tovább. ROTH hajlított tadiitorüyár Szened, mrs ler 13. sz. Telelőn: 10—30. ^ Készít hajlított széket, föleit, minden kivitelben. Zongoraszék, zsurasztal, zsurkocsi stb. Tenniszütők elsőrendű kivitelben.