Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

28 DELMAGTARORSZÁG Vasarnap, 1958 flecemEer 25. Újévre Fűzök, melltartók, gumífŰZŐk, haskötők készen és mérték után a legdivatosabb kivitetban elsőr endü minőségben Káldor f. és Tsa-nál Szeged, Kárász u. 6. alakitások ős tisztítások kifogáslalanu) Visszaem lékezések a Felvidéken töltött éveimre Irta: KIRÁLY PÉTER Ami a családnak az »cnfant gaté*, az jelenleg Magyarországnak a visszatért Felvidék; hetek, hónapok óta oz minden magyar gondolatának fő- és melléktémája, átmenete, zárótétele, sót kcrerzlülvitcle — ahogy a szonátafarma elcmezöi magukat kifejezni szokták. Képzeletben én is sokat járok mostanában a Felvidéken, hiszen másodszor Kassán születtem, mikor 1904 január 23-án Münstcr Tivadar kassai polgármester előtt letettem a magyar honpoigárí e-küt. Már 1897-ben zeneakadémiai müvé;zi oklevelem elnyerése után megtettem az első lépéseket magyar állampolgárságom megszerzéséért; 1898-ban Budapesten Hollós postafötiszt adoptált, de a következő hónapban már Győrbe kellett költöznöm, rr.ort itt lettem színházi másodkarmester; majd jöttek a színtársulattal való vándorlás évei, a honosítási ügyem megakadt, mert az egyhelyben való lalras következményeinek nem tudtam c'cget tenni s igy illetőséget sem bírtam szerezni. 1901-ben kerültem másodízben Kassára, ahol egyévi karmesteri működés ulán bucsut mondtam a színháznak s csak mint zongora- és elmélettanár dolgoztam tovább. Színházi éveim alatt a szinlapokon rendesen ©Király* név alatt szorcpcltcm, holott a ©Köriig* nevet csak 1933-ban cserélhettem fel hivatalosan a Király névre. 1904 januárjában levelet kaptam Szegedről, melyben Gaál Endre dr. kulturtaoácsnok felszólított, adjam be pályázatomat a városi zeneiskola igazgatói állására. Most már sürgősen végére kellett járnom honosítási ügyemnek. Kassa városa kilátásba helyezte a kassai illetőséget, az okirat mic'öbbi kiállítására pedig Fényes Samu dr. ajánlólevelével felkerestem Bosnyák Zoltán dr. miniszteri tanácsost (Sándor Erzsi operaénckcsnö férjét), akinek scgitscgével egy nap alatt kézhez is kaptam a honosító okiratot, Igy azután nem volt akadálya a szegedi zeneiskolai igazgatói állásra való pályázatom beadásának. Már niint karmester is mindennapos törzsvendég® voltam a kassai hatalmas méretű Andrássykávéház müvészasztalának, ahol újságírók, szincs/ck, muzsikusok szép számmal megfordultak, igy többek közt Fényes Samu dr. ügyvéd és szociológiai iró, a ©Kuruc Fcja Dávid*, ©Bacsányi* és »Oöppscg« színdarabok szerzője; Lengyel Menyhért ujságirő, aki rábeszélésemre ment Berlinbe a német nyelv elsajátítására s a német irodalom flreglsmerésére, itt irta később ©Taifun* cimü drámáját is; Ánderfi Péter rendező, Odry Árpád, később a Nemzeti Szinház művésze, Virányi Jenő első karmester,* Marton Géza, aki a színháznál az utódom lott; Marton az uj operettek melódiáját az a z altársaság nagy gaudiumára tökéletesen fütyülte. Már mint zeneakadémiai növendék is Kcessler tanár előtt saját szerzeményeit részben fütyülte és ugy kísérte zongorán. Hidvógi Ernő, a hatalmas hangú hősszc.rclmcs, Füredi Sándor hegedűtanár, Knöpflcr Alfréd nagykereskedő cs csellista és több fiatal szinérz tartozott még az asztallársaséghoz. A kávéház nemcsak az uzsonnázás és a társaság miatt vo't nekem fontos helyiség, hanem mert itt teszétem meg Virányival, az első karmesterrel a próbák időbeosztását. Többször megérett, hogy Virányi 1—1 koronát kért tőlem kölcsön, én ennek fejében 1—1 ze.nésdarab átengedését kívántam tőle, igy aztán megvolt köztünk a harmonikus együttműködés. Az 1901—902-iki sziniévadban gróf Kinszkyné Páhnay Ilka a vigszinházbcli ©Pillangó kisa&zszony«-ban óriási sikerrel vendégszerepelt, az ebbon előforduló s a Kun László által hangszerelt betéteket én dirigáltam. E szezonban lépett fel három operettben, mint vendég, az ekkor feltűnt uj opcrcttcsillag, a fiatal Fcdák Sári, kinek sikere már az első estén oly nagy volt, hogy Szcndrey igazgató még egy uj szereppel óhajtotta megtoldani a Fedákrestéket és az akkor Kassán állandóan műsoron levö, kitűnő, magyaros izü Szabados—Rákosi-féle ©Bolond* cimü operettet kívánta műsorra tűzni. Fcdák, mint királyszinházi tag, ezt a népszínházi operettet soha nem játszotta, de vállalta annak fcotanu'árót a három vendégszereplés! napja alatt. Naponta három-négy izbon is korrepetáltam vele a Bimbilla énekszámait; a negyedik nap délelőttjén volt a főpróba s aznap este az előadás, melynek zsúfolásig telt nézőtere ujjongva ünnepelte Fcdákot. Előadás után Fedák boldogan köszönte a gyors korrepctá'ást, az igazgató pedig nemcsak a tehetséges és kitünö memóriáju művésznőt dicsérte, hanem velem is nagyon meg volt elégedve. 1902 húsvét ulán már csak mint magánzenetanár, továbbá mint a Filharmonikus Társaság karnagya, a Kassai Vonósnégyes hrácsistájj és a Kereskedöifjak Da'árdájának zenei vezetője működtem. Szép:zknu kassai rö.cndékeim közül többen léptek a muzsikus pályára. Kcrncr Józsefnek, az akkori zeneiskolai igazgatónak igen muzikális Rózsi leányát — aki jelenleg a szegedi villamosvasút igazgató-főmérnökének felesége — is én tanítottam elméletre. Évente 2—3 nyilvános karnarazenehangveracnyen is játszottam, mint a társaság brácsistájia. Igy kerültem Puky Endre dr. kassai alispán — most a közigazgatási biróság elnöke — zeneszerető uri háziba, ahol minden második vasárnap kamarazer.edé'után volt a kassai jobb vonósok közreműködésével; sokszor egyhuzamban 3—4 klasszikus opuszt is végigjátszottunk. A többi vasárnapokat Puky Diósgyőrött töltötte, ahol két igen muzikális fivére — mindketten az állami vasgyár mérnökei — lakott. A negyedik Pukyfivér, szinten kiváló kamarazenész, Budapestről utazott föl időnkint, hol Diósgyőrbe, hol Kassára muzsikálni. Puky Endrének gazdag kamarazenekönyvtára vo'.t, úgyhogy mindig uj, mQg uj zenemű került a kottaáltványra, ami által a lapról való olvasásban nagy gyakorlatot szereztünk; az első hegedüszólamot mindig Puky Endre játszotta. A Filharmonikus Társaság — mely katonazenészekből és civilekből állt — létrehozásában ós öszszetartásában, ami talán még nagyobb művészet volt, az oro z ánresz Pukyt illette; mint karmester Kerékpárosoki ElsörendU kerékpárokat engedményes árban részletre adom. fiimlkat és alkatrészeket most filléres C4m«I^m Árban kaphat &zsi!ílv£) vi oi splnál Szened, (Kiss D. palota) Kiss u. 2. hálás köszönettel fogadtam, hogy a hangversenymesteri tisztséget is vállalta. A filharmőnikus hangversenyeknek mindig nagy cs hálás közönsége volt s őszinte örömmel fogadták, mikor a népszerű helybeli zeneszerzőnek, Hemerka Ulrichnak — aki még ma is a kassai dóm egyházzenei vezetője — egy nyitányát ia műsorra tűztem. Szegedi állásom elfoglalása clött filharmóniai hangverseny keretében búcsúztam a kassai közön-i ségtöl, amelynek értékes ajándékát: egy aranyórát lánccal, szép beszéd kíséretében adta át Puky Endro. 1937 december 1-én egy kézirat gyanánt kiadott könyvet kaptam a következő címmel: ©Puky EpdrC: Hatvan cv muzsikáin; zenei élettörténetem.* E füzet tok értékes adatot sorol fel Kassa zenei életéről s szives sorokban emlékezik meg ottani működésemről. 1903-ban a Rákóczi-kiállitás alkalmával az Abat János elnöksége alatt működő Kassai Kcreskcdőifjak Dalárdáját voietbemj s a megnyitó ünnepségen; Erkel Gyula és Bonczonádi Szabó: ©Rákóczi trom* én voltain a szervezője s első karnagya, ez időbitája* cimü férfikarát dirigáltam. E dalárdának! ben a régi ©Kassai Dalárda* alig működött. Jó barátságba kerültem Konrády Lajos katonai lelkésszel, aki kanonok és kassai plébános, majd prépost lett; igen szerette a muzsikát, ő maga rengeteg sok katonadalt gyűjtött; a karácsonyi szontestét mindig nála töltöttem. Bubics Zsigmond püspök is IelkC3 pártolója volt a komoly zenének s minden nagyobb hangversenyen mcgje'ent. Ha sétája közben velem találkozott, mindig meghívott ebédutáni feketekávéra, Az ebédlőjével kapcsolatos teremben egy 12 regiszteres orgona állott. Ezen kellett játszanom© a Zeneakadémián betanult orgonadarabokbői adtain e'ő ilyenkor egy-két számot, ily módon lehetővé vált számomra, hogy a különben hozzáférhetetlen hangszeren is gyakorolhassak. A László-féle zenemükercskcdö cég (László 3 Knöpflcr csellista sógora volt) és a ©Vitcz* könyvesbolt rendezték a koncerteket. A vendegmüvcsznök legtöbbször a zenepártolásukról hire.3 Mclczer Georgctte és Malvin bárónők palotájában laktak, ahova a koncert utáni vacsorákra én ia meghívást kaptam. Landi Kamillának és Werncr Alberti (a magas cé-fenomén) tenoristának zongorakiscröjc voltam; utóbbival Eperjpscn cs Sátor* aljaujfielyen is hangversenyeztem. Első kassai színházi karmcstcrségcm (1900 január 13-tól húsvétig) után Mezcy Béla társulatánál működtem, mint egyedüli karmester (1900 április 5-löl 1901 március végéig) és ezalatt több felvidéki várossal is megismerkedtem. A szezont Esztergomban kezdtük, majd Léva, Aranyosmarót, Vcrebély, Pövtyén és Besztercebánya voltak azokí a felvidéki állomások, ahol én is segítettem a magyar Thespis kordeját előretolni. Ezen városok mindegyikéhez fűződik egy-egy kedves epizód, melyek felsorolására azonban most nem térhetek ki. A Felvidéknek nemcsak történelmi nevezetes!ségü cs természeti szépségekkel bőségesen megáldott városai vannak, dc annak közönsége is mindig tudott rajongva lelkesedni a művészetek minden ága iránt s ha csak módját ejthette, pénzbc'i'.cg is igyekezett azt megerősíteni cs továbbfejleszteni. Ma is boldogan és örömmel emlékezem vissza a Felvidéken töltött éveimre, lehet, hogy ezek az idők azért tűnnek fel most olyan szépnek, mert hisz akkor még fiatal voltam s az emlékezés rózsaszín fátylán keresztül minden szebbnek 'látszik, dc végeredményben cz az indokolás nem ia fontos. Mikor november elején megtudtam, hogy Kassá újra a mienk, örömömben a nyáron elkészült írj vonóshármasomat Puky Endrének ajánlottam a Kassán együtt töltött felejthc'ellen muzsikus órák emlékére s ugy adtam postára, hogy az november 11-én érkezzen hozzá, amely napon a magyar; had ereg bevonult Rákóczi városába, Kassára.