Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

vivai ii^i'. l'h/i íkrrmkrr rseCMXCyXRÖRSZXG IS 30 ezer négyzetkilométer magyar föld, másfélmillió magyar lélek az erdélyi térképen Koguíovifz Károly professzor fonlos megállapításai 6s adaíai a nemzetiségi térképről (A Délmagyarország munkatársától.) A müncheni egyezmény után valóságos boldogító térképo'ra ási Iá; vett erőt az embereken. Minden üzlet kirakatában térkép csüngött, piros, sárga, lila,; yftd tortokkal, demarkációs vonalakkal és bö magyarázatokkal. Szédületes mennyiségben fogyott a térkép az üz'etckbcn cs azt hisszük, hogy határokon innen és tul minden magyar család térkép lö'é hajolva rajjzolta bc az uj, néprajzi alapokon nyugvó CFC'N magyar határt, amikor Imrédy Bé'a miniszterelnök a rádióban beic'enlottA a bácsi döntés eredményét. Azóta csaknem két hónap telt cl és Romániában két ' nemzetiségi térkép is napvilágot látott az.óla. Az egyik térkép a husz év óta verklizett liazugrag-könlösben látott napvilágot és még rzt bizonygatta egyre inkább gyöngülő hangon és meggyőződésre', hogy Komániában — nincsenek magyarok, csak e'magyarosodott nemzetiségek. Ezzel a térképpel egyidejü'eg Szent Lá-zi^ városában, Nagyváradon Nieo'ae Jorga csúnyán kirohant a magyarság e'len és történésztől oly méltatlan hangon je'entette ki a világ fülchallatára, hogy — Erdélyben nincs magyar.,. A csehszlovák fikció szélhullása után Jorga beszédet kínos mosollyal hallgatta Európa.., A rclutivitűs érvényesülése u nemzetiségi térképeken Ez a térkép a bukaresti rcvizióelJencs napilapban látott napvilágot, az Universul-bsn és a szerkesztő arra hivatkozott, hogy a térképet egyik európai hirü földrajztudós: Kogutowitz Károly dr., a szegcdi Ferenc József Tudományegyetem tanára készítette. Ennek az adatnak a birtokóban kerestük fel Kogutowitz professzort és megkérdeztük, mi igaz abbm, hogy az Ö térképet közölte az íUnivcrsul* és mi az oka a nemzetiségi térkép magyarázatának. — 1918-ban már viiúgo-an látszott — kezdte Kogutowitz professzor —, hogy az államok felelős vezetői néprajzi alapon fognak gondolkodni. Teleki Pál professzorral már akkor megkezdtük az ciökészitö munká'atokat, hogy a bélit tárgyalásokra fé'készüljünk. Külföld meggyőzése ily tekintetben mindig nehéz dió. Nekünk kü'önősen nehéz volt a helyzetünk, mert nálunk a népsürüségi statisztikában hatalmas eltolódások vannak. Csonkamagyarorszóg népsűrűsége száz. Nagymagyarországé liatraiwt, mig a nemzetiségi terület népsűrűsége huszonöt volt az 1910-cs népszámlálás tükrében. 2,800.000 román lakost mutatott ki Magyarországon az a nép.'zámláiás (vagyis az összlakosság 16 százaléka, Horvátország nélkül) cs cz a népcsoport pontosan akkora területen lakott (100 ezer négyzetkilométer), mint a tízmillió magyar őslakó. Emiatt fogadta a laikus közönség olyan megbotránkozásra! az ekkor készült nemzetiségi térképet, amelyben szinte hazaárulást látott. Külföld sem értette a dolgot: mit akarnak a magyarok, amikor a nemzetiségek nagy területeihez képest kis területen laknak? — Hogy ezeket a látszólagos kedvezőtlen viszszásságokat igazságosan javunkra forditsuk, kiilönl'ée módszerekkel próbálkoztunk. Az világos, hogy a havasok tetején juhokat legeltető román és mondjuk a debreceni civis, vagy egy zalai kisgazda köz'itt legalább is akkora gazdasági és kulturá is súlybeli kü'önbség van, mint egy angol és török között. De hogyan lehet ezt feltüntetni a térképen? — Meg nagyobb mértekben mutatkozik meg ez fz e'lolódás amikor n igyvürosokat nézünk, mint Budapest, vagy Szeged. Akármennyire is bepirositjuk Budape-t földrajzi fekvését, nem lehet érzékeltetni, hogy ott egymillió magyar él. A városok európai kulturfelsöbbségét nem ichct belerajzolni a térképekbe. — Ezek voltak a nehézségek — folytatta Kogutowitz professzor —, dc mégis elértük azt, hogy bármelyik magyar néprajzi térkép külföldön is kiállhatja a kritikát és mint a közelmúlt megmutatta, ki is állta a kritikát. Ekörül nem volt félreértés. Megjelent azonban november 21-én egy állítólagos Kogutowitz-tcrkép a bukaresti »Universul« cimü román lapban és a Jap szerkesztősége ezzel bizonyítani akarta Románia jelenlegi határainak rcá'is voltát. Sajnos, elkésve jutott a kezeim közé ez az adat és mire a válasszal elkészültem, december 15-én ujabb térkép látott napvilágot ugyancsak ebben a lapban és magyarázatképen Scrgiu bukaresti egyetemi tanár megírja, hogy a mai Nagyrománia területére igenis átnyúlik a magyar nyelvterület és ezzel, akár tetszik, akár nem, számolni kell. A professzor Szatmári, Nagyváradot és Aradot • tünteti fel, mint egységes magyar nyelvterületet s felhivja a közvélemnéyt, hogy ebbe bele kell nyugodni. — Ez a térkép már WÍS-ban is meg "olt cs az igazság akkor is az volt, mint most... Visszu « hetven százalékban magyar erdélyi nyelvterületet Amikor néprajzi határokról van .iz3 — folytatta Kogutowitz tanár —, csak nagyméretű térképeket használhatunk, csak olyan térkép szolgálhat vita alapjául, ahonnan a: összes adat leolvasható. 1927-ben, amikor Rothteincre lord megindította a rcviziós mozgalmat, nyomban elkészítettem mindazokat a statiszíikákat, amelyek a nemzetiségi területek alapján világos áttekintést ndnak arról, mit követethetünk, mennyit remélhetünk békés uton. Azok a számadatok, amelyek Komirombban forgatómba kerüllek, 11 évvel ezelőtt megjelent é.rtekczé-cmbcn ntind megvoltak és a Revíziós Liga angol, német, olasz és francia nyelven is megjc'cntettc. Ebben a következő Erdélyre vonatkozó adatok szerepeltek: — Uyocsátót Nagyváradig 30—50 kilométer széles terttlctsávot találunk három fontos várossal: Szatmárnéme i, Nagykároly ós Nagyvárad. Ez a terület összesen 4000 négyzetkilométer, 310.556 lakossa', 168 város és község. Ebből 298.942 magyar és 36 ezer csupán a román (88 százalék). — A második területsáv Cséfa—Nagyszalonta— Kisjenö, 611 négyzetkilométer, 43.153 lakossal, 18 város és falu, ebből 35.473 magyar, 6928 román (82 százalék). — A harmadik területsáv Arad és Magyarpécslca Boldog karácionyi szórakozását ROYAL nagykávéházban találj i Kitűnő hangulatos zene. KERTÉSZILA ÉNEKEL. _ SZOLID ARAK. Asztalfoglalás telefon 22-82. REGGELIG NYITVA KINCS EY LAJOS tulajdonú* körül van, 412 négyzetkilométer, 91.701 lalíos 15 városban és fa'uban, ebből 67.539 magyar, 14.820 román (74 száza'ék). — Ez ez a három terület, amely a nagy magyar nye'vterll'eltel szervesen összefügg. Több, mint 5000 négyzetkilométeren 404 ezer magyar él, az egész terület 82 ázáza'éka. — Nagyon fontos kérdés a Szét.elgfüld bekapcso'ása. Ez a kolozsvári korridorral történhet meg. A korridor Nagykárolynál kezdődik: Nagykároly, Szi agysomlyó, Zilált, Bdnffyhunyad, Kolozsvár, Dós, Szamosujvár, Torockó, Torda, Dicsőtzentmarton irányban. Ez összesen 10.300 négyzetkilométer 694 ezer lakost a', 650 községgel és várossal, amely* nck összes magyar lakossága: 301.982. — Az ötödik és legnagyobb magyar nyelvterület a Széhcyföld, 13.200 négyzetkilométer, 448 köz* ség és város, 560 ezer lakos, amelyből 496.253 magyar— Ha tehát összesítjük a dolgokat: 28.535 négyzetkilométer területen 1,729.158 lakós van 1399 városban és fa'uban és ebböt 1,200.189 lélek magyar, tehát a 70 száz dók. Nem szerepcinek itt Temesvár, Orsova, Brassó, Nagyszeben, Beszterce, vagyis mindazok a városok, ahol »oozsonyi vitát* lehetne kezdeményezni. Mindezekből a számokból látszik, hogy egészen más problémák merülnek fel Romániaiak szemben. Csehország cselében egy meglehetősen é'es tót—magyar nyelvhatárról van szó. A vita tehát a magyar és szlovák nép közütt, ha az abszolút néprajzi halárra he'yezkcdhetünk, eldönthető a térképen egy vonallal, ha azonban ezt a niü-i ve etet Erdély felé akarnók megcsinálni: a csonkaországi nyelvterülettel összefüggő 5000 négyzet- j kilométert négyszázezer magyarral azonnal visszakapnák és emögött maradna egész Enlrlg 890.090 magyarral, olyan magyar etnikai területekké!, mint a kolozsvári korridor és a StékCgföld, nem beszélve Erdély egész területén szélszórt ősi magyar, városokról és falvakról. * — A müncheni egyezmény a'apclvét most már Romániára is rá lehet kényszeríteni. Az 1910-es statisztikai adatokat a nagyhatalmak a felvidéki uj néprajzi határmegvonás alkalmával elismerték, igy közel 30 ezer négyzetkilométer — ma még román rabtágban tévő erdélyi magyar föld és másfélmillió magyar hamarosan visszatérhet az Anyaországhoz. (—Ypsilon.)