Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

DÉCMAGYAROR szÁG Vasárnap, 1958 december 2U Szabó L. és Társa Szeged, Kárász-utca 8. Szövetekben, selymek­ben és textilárukban óriási választék. Méltányos árak! A vidéki városok és Budapesí i>elysseíe OT1 Irta: CSERZY MIHÁLY Dr. Az OTI közelmúltban megjelent 1937. évi je­lentése rendkívül értékes összehasonlítási lehető­séget nyújt az intézet működésével kapcsolatos f-zámudatokau keresztül a vidék és a főváros gaz­dasági helyzetének váltczisairól. A munkaadók és munkavállalók számának éven­Kinti változását ie zö táblázat gazda-dal tázmérönck is tekinthető, viszont uz OTI által nyújtott szolgól tatások cs a befizetett járulékok aránya a szociális rJiátás kü'ö >l»égén kivül azt is mutatja, hogy az OTI-nak a gazdasági é'etre gyakorolt befolyása mennyire hutrónyos a vidék rovására. Az OTI beteg-égi b'ziositósi ágazata 1928 ja­nuárban kczdle meg működését. Ettől az időtől kezdve az általános üzletág (háztartási alkalma­zottakat nem tekintve) taglét. z ima a következők szerint alakult: ÉV (928 1929 1930 1931 1932 1933 1931 1935 19341 1987 liuJapost p/o 296.683 160 291.751 109.36 275.975 93.02 250935 85.59 228:078 76.88 283.603 78.71 253.571 8.5.17 272.165 9181 297.379 100:23 327.250 11030 Vidék n,'o :;».7ti íoo 299.700 90 62 270.192 81.69 211.213 73.83 210.210 6356 207.431 62.72 225.025 6801 213.181 73.53 266.163 80.57 291.690 8819 1929-l«n Budapesten a munkává .a'ók, il'etöleg a munkahe'yek száma még csekély cine'kcdést mu­la', ugyanakkor a vidéken a gazdásági helyzet roin'uu már 10 százilékkal csökkenti a munka­lc'yek s/ániát. Az országos gazdasági depresszió a fővárosban esak egy év múlva indítja meg azt a niupkahó'küliségl folyamatot, amo:y a vidéken már a maga súlyosságéiran megvan. A mélypont is a vidéken több, mint fe'évcl meghaladja a buda­pesti mélypontot. 23.82 százalék és 37.23 százalék J silIjedés, A helyzet javulása ugyancsak egy év kezdeti Vlönyt hoz budapestinél, mert ott már 1932-ben emelkedik az alkalmazott munkások száma, mig a vidéken ugyanekkor még tovább csökkennek — ha hasonló Iramban is — a munkahe'yek. Igen nagy kü'önbség látszik a javulás teuipó­jábun cs mértékében is, mert amig Budapest már t986-bun vissza tudta nyerni t928. évi munkás­létszámát, sőt 1937-fcCn azt több, mint 10 szá­za'ékkal túlhaladta, addig az ország többi részé­ben 1937-ben meg u'ig volt meg 88 száz leka az 1928 évi munkaalkalmaknak. I'eltünö jelenség, hogy a női munkásoknál álta­lában sokkal ki-obl) százalékban cs .rövidebb időre, csökkent a munkahelyek szúrna. 1937-Leu Buda­pc-ton 18 s/áza'ékkal, vidéken 4 százalékkal több uöi munkás do'gozott, mint 1928-ban. Ai ö-tes munkavállalói helyek (nők. férfiak együtt) tiz évi vállozísai alapján azt látjuk, hogy a vidéken korábban kezdődik meg a periodikus gazdasági depresszió, a munkanélküliség, arány­lala nul mélyebbre terjed tovább tart. Az OTI-ban b'ztositott munkavállulólniak vala­mivel nagyobb fele Budapesten, a kisebbik fele az o,r zág többi városaiban és községeiben van foglalkoztatva. A munkaadók 1937. évi átlagos összlétszáma 110.871, akik közül 34.2 százalék a budapesti, - 65.8 százalék a vidéki kerületi pénz­tárukhoz tartozott. ' A szociális e.iátás arányát tekintve igen jellem­ző az alábbi összeállítás, amely egy tagra szá­milvu mutatja nz adatokat: Budapest 1933 Járulók előírás 34.82 Táppénz 6.68 Szülési segély 1.60 Kórhúz, fürdő, szanatórium 17.58 Gyógyászati ellátás 173 Orvosi költség 4.19 Egyéb segélye­zési Költség 238 Összes segélyezési költség 3416 1934 1935 1936 1037 34.84 25.85 3193 10.97 6.21 6.13 6.96 6.31 1.50 1.45 1 36 1.37 16.65 16.72 17.10 17 71 1 81 2.38 2.47 2 91 3.90 3.10 3 99 4.61 2.28 2.51 3.45 3.75 32.35 32.32 35 33 36.72 1933 1934 1935 1936 1937 35,15 33.62 27.25 36.07 4119 5.46 7.51 8.81 953 871 2.27 2.69" 306 2.77 2.92 Vidék Járulék előírás Táppénz Szülési segély Kórház, Mrdő, szanatórium 6.46 6.00 5.80 6.81 6.97 Gyógyászati ellátás 1.91 214 2.56 2.18 2.S0 Orvosi költség 4.36 4.99 3.87 5.08 5.68 Egvéb segélye­zési költség 1.23 1.56 1.59 f.64 1.59 Összes segélyezési költség ' 22.12 24.89 25.69 28.31 28.70 A két tábláza'ból kitűnik, hogy a járulék mun­kavállulónkint minden évben a vidéken nagyobb. Ezzel szemben a szülési segélyek kivételével min­den más szo'gállatásnál a budapesti inuukavátla­lók kapnak többől, azoknak az ellátása jobb. Kü­lönösen kirívó különbség mutatkozik a kórház-, fürdő- és szanatóriumi beutalások terén, ahol a vidékieknek adott juttatások több, mint 50 szá­za'ékúval jobb he'yzstben vannak a budapestiek. Ezt a körü'inényt r.cm lehet azzaí magyarázni, hogy a nagy város munkásságának több fürdóbculalás­ra, szanatóriumi .kezelésre van szüksége, mert az egyéb szolgáltatások aránya — táppénz, orvosi ellátás, Stb. — ezt a különbséget nem igazolja. A szülési segélynél a vidék javára mutatkozó 20 30 száza élios tü rb'e'.cl nyilvánvalóan a szüle­ietek nagyobb szánra indokolja. A ponlos s/.ájuudatok ismerete nélkül is érezte és lát:a a vidéki munkavállalók tömege, hogy a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatások­nál, különösen a fiirdőbcutalásoknál nap egyenlően alakul az ellátás. Azokat a feleslegeket és megtaka­rításokat, amiket a vidéki kerületi pénztáraknál elérnek, a főváros jobb kielégítésére használják fel. Az öregségi biztosit ás tartalékalapjainak fel­használásánál ugyancsak uom történik kiegyenlítés, vagy kárpótlás a vidék részére. Az 1937. év beruhá­zási programjában az OTI 3,200.000 pengőt gazdaadóssági kötvénybe, 8,400.000 pengőt Budapest székesfővárosának kölcsönként, 1,500.000 pengőt saját ingatlanokra, 8,200.000 pengőt az Ipari Munkaszervező Inté­zet utján adott kölcsönökre, 2,000.000 pengőt a betegségi biztosítási ág eset­leges hiányaira nyújtandó kölcsönként irányzói® elő. Budapest székesfővárosnak 1935-től 1937-ig be­zárólag 21,000.000 urunypengö kölcsönt adott aa OTT, amely tőkékkel nem áJlnak arány hun a vi­déki gazdasági élet rendelkezésére bocsátott ösz­szegek. Ha azt látjuk, hogy a vidéken fokozottan éa nehezebben he'yxehozható módon érvényesülnek a gazdasági válságok és a munkanélküliség állandóan messze mögötte marad a fővárosénak, akkor az illetékeseknek minden eszközt arra kellene fel­használni, hogy a gyengébb, de valójában a nemzetet alkotó vidéket és annak gazdasági életét támogassák. Meg kell ezt érteni az OTI központi vezetőségének! is és a szociális ellátás egyenlőtlenségének meg­szüntetésével olyan gazdasági politikát kell foly­tatnia, amely az egyetemes magyarság érdekeit szolgálja. Varga Dezső Vasárulláza OI Alfttld I&tvónvoiiAan. Snlgolmlán! ioiyloutuo Kúlyháhl Hazai szenakhen Perpeíuum, neo perpeíuum, Kalor, Rex, Simplex Fafütéshac Lignor Taltfan 30-M. LUN fl IIIZltlillSK fehér és fekele zománcozott kivitelben Kályha raktá­ramat Tételköte­lezettség nélkül kérem meg­tekinteni flsgy vfflaszi'ü o.cso arak! Kemzeti Hitelintézet R.T. ffiőkf? Széchenyi tér 3. Saját székház. Telefon: 25-08. llázra, földre kedvező fettételekkel folyósit kölcsönt előnyösen gyümölcsöztet betéteket Foglalkozik a banKCe'ét minden ágával. Tüzelöanvag telepek: Kálvária ut 211. és Széchenyi tér 3. szám. Tc'efon: 26-91., 25 08. 'a. tiizíf* szén, keksz legjobb beszerzési forrása.

Next

/
Thumbnails
Contents