Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-15 / 274. szám

Csütörtök, 1938. XII. 15. (••••••mHBBBDi politikai napilap XIV. évfolyam 274. szám. A város halai A közvagyonnal való sáfárkodásban fele­lősséget érző városatyák körében egyre szé­lesebb átmérőjű kritikai hullámgyürük tara­josodnak Felsőtanya romantikus természetű állóvizének, a Fehértónnk tükrén. A hullá­mokat egy bérletügyi ajánlat indította el, amely a városi közigazgatás fórumain szo­katlan iramban startolt. A város közönsége, a sajtó, a nagy nyil­vánosság, de ezeken tul az elhatározásra il­letékes városatyák is csnk december 7-én, a kisgyűlés tárgysorozatából értesültek arról, hogy a Magyar Tógazdaságok Rt. komoly ajánlatot tett a város tulajdonában és házi üzemében álló fehértói haltenyésztés 50 esztendős bérbevételére. Az ajánlatot egy tőkeerős, igen komoly, o magyar kereskedel­mi életben tekintéllyel és súllyal büszkélke­dő érdekeltség tette és ez igen hízelgő a vá­rosra nézve, mert a szakemberek érdeklődé­se hangos szóval igazolja, bogy a városi va­gyonígazgatásnak ez az ága kereskedelmi szakkifejezéssel élve bizonyos fantáziát rej­teget. Nem hiába volt a tógazdaság a város nyugalombuvonult, érdemes főszámvevőjé­nek egyik szívügye. A realitások embere és a város vagyonának hü sáfárja mindég sok bizalmat előlegezett ennek a házi vállalko­zásnak. Eddig a szegedi kritika sem fodrozta túlságos mértékben a Fehértó vizeit, mert ezt az üzemi vállalkozást éles szemmel, reá­lis kalkulációval, termékeny sikerrel '.rányi­tották. Szinte meglepetésként hatott tehát az a polgármesteri bejelentés, hogy a város ezt a köztudatban kritikát álló, jövedelmező, népszerű üzemét az első ajánlatot tevőnek bérbe óhajtja adni. Ha csak a gondoktól való szabadulásnak, a közigazgatási kényelemnek szempontjai }a­vallanák ezt a tranzakciót, senki sem térhet­ne ki a bérleti eshetőségek, jövedelmi kilá­tások mérlegelése elől. A városnak ép­pen elcg szüksége van kockázatokat nem rejtegető, nyugodt és állandó karakterű jöve­delmi forrásokra. Ilyen formában mindenki örömmel üdvözölhette volna ezt a tervet is, mint tanácskozási alapot. A komoly kritikát nem az ügv tárgyi ré­sze, hanem a kérdés feltálalásának m ó d j a provokálja. Itt félmillió pengőt jó­val meghaladó ügyletről van szó és az az ér­zésünk, hogv a tárgy nem volt kellőképpen előkészítve. Ami a bizalmatlanság felgeriesz­tésére alkalmas, az a szo'-*lan és indokolat­lan sietség, amely a megfontolt, jól átgon­golt hozzászólás lehetőségétől óhajtotta az ügyet megfosztani. Nagyon bölcsen tudjuk, Hogy a kérdést több ízben is tárgyalta az üzemi bizottság, ámbátor már ott is jelentkeztek némi aggo­dalmak az előkészítés elégtelensége miatt. A pénzügyi és jogügyi bizottság éppen ko­moly kritikai hangokat szólaltatott meg a nagy nyilvánosság elkerülésének látszata miatt. Azt azután nem is akariuk" különösképpen kihangsúlyozni, hogy a bérleti terv egyene­sen megleote és frappirozta a szegedi halá­szokat. akik csak a szombati napilapokból értesültek arról, hogv a Fehértó bérbeadása hirtelen időszerűvé vált. Nem a mi feladatunk duzzogni a szegedi halászok érdeksérelme miatt, de kötelessé­günk a város közvagyonának részeseit, a nagyközönséget figyelmeztetni arra, hogy ezt a bérleti ügyet figyelemmel kísérje. Nem kell sokáig kertelnünk, mondjuk ki tiszta fogalmazásban, elvártuk volna, hogy ezt a félmillió pengőt meghaladó értékű jog­ügyletet országos verseny tárgya­ló s kiírását célzó indítvány formájában tűz­zék a közgyűlés napirendjére. Igaz, ugy is ez lesz vége a nótának, mert a szegedi halászérdekeltségek (Antalffy-test­vérek és Bittó Antal) már december I2-cn ló­halálában bejelentették a Tógazdaságok Rt. ajánlatánál a városra nézve kedvezőbbnek látszó bérleti igényeiket. Arról is tudomásunk van, hogy u Czimmer-Halkereskedelmi Rt. is komolyan érdeklődik a fehértói halte­nyésztő üzem bérlete iránt. M'nden kilátás megvan tehát arra, hogy ez nz ügy végre is a rendes kerékvágásba terelő­cl i k. Megnyugvással vesszük tudomásul a polgármesternek azt a kisgyülésen elhang­zott nyilatkozatát, hogv a bérleti-terv ügyét további előkészítés érdekében most leveszi a napirendről és egy rendkívüli — e tárgy­ban összehívandó — közgyűlés elé fogja vinni. De van az ügvnek olyan mozzanata is, amit nem tudunk megérteni. Mondják hogy a polgármesteri gesztust bizonyos méltatlan­kodás kisérte; némi érzékenykedés az ügy elintézésének késlel te tcse miatt. Hát ez nz, amiben szerény különvélemé­nyünk van. Mert hajlandók vagyunk vissza­emlékezni arra, hogy voltak egészen harmad­rendű problémák, lappáliák is, amelyeket megtáncoltattak a városi közigazgatás sok­szor olyan kivárhatatlanul hosszu útvesztő­in, főztek és desztilláltak a bizottságok sűrű retortáin, — ezzel szemben ez a félszázados időtartamra szóló lekötöttséget és sokszáz­ezer pengő értéket képviselő jogügylet szin­te titokzatos hirtelenséggel akart pirosra­sülni. Tudjuk, bogy nincs igy, de az alapos meg­tárgyalás lehetősége nélkül feltálalt problé­ma azt a látszatot kelti, mintha e halgazdaság üzeme sürgősen, gyorsan érté­kesítésre szorulna. Arra meg még gondolni sem merünk, hogy a Tógazdaságok Rt.-nok külön menetlevele volna a párnázott ajtók mögé kereskedelmi éleslátásának hirtelen realizálására. Nincsen szándékunk elkalandozni nz al­kulomnyuitotta sanda feltevések útvesztőibe, maradjunk annál a megnyugtató s vigaszta­ló életszemléletnél, amelynek boldogemléke­zetü Taschler-nagytata adott szállóigévé vált formát: Egyszer minden kiegyenesedik! Interpellációk délelőtt 11-től este 9-ig A miniszferelnök és a belüaijminiszíer részletes nullatkozafai a tün­tetésekről es a rend fentarfásáról — „Zavargással, ferdítéssel, vak­merő rágalmakkal dcsfruálni, rombolni lehet, de országot építeni nem lehet'4 A kormány a lövő héten a Ház elé terieszti a földbirtok­javaslatot — Reformok a rend és fegyelem jegyében, miniszterek a maeyar élet időszerű kérdéseiről — A kul­tuszminiszter a táj- és népkutatásról, valutaügyek Budapest, december 14. Viharos interpel­Iációs nap volt szerdán a képviselőházban. Az OTBA-javaslat vitájával kezdődött. az ülés, néhány felszólalás után Reményi­S c h n e 11 e r Lajos pénzügyminiszter vála­szolt a felszólalásokra. Bejelentette, hogy az OTBA ötszázezer pengős póthitelt kap, amelyből kifejlesztheti fogászati rendelőjét és felemelheti a szülési és temetkezési segé­lyeket. A Ház ezután elfogadta a javaslatot. Interpellációk Ezután megkezdődtek az interpellációk". Az első interpelláló D r ó z d y Győző volt, aki a közmunkaváltság arányosításáról, el­törléséről beszélt. P a y r Hugó interpellációja következett ez­után a fővárosban naponta megismétlődő utcai tüntetések tárgyában. — Amikor a Ház elé felvonultak a diákok — mondotta —, a Dunáira kívántak olyan po­litikusokat, akik néhány nappal ezelőtt még a miniszterelnök kormányában ültek. A mi­niszterelnök ekkor fogadta a tüntetők kül­döttségét és azt mondotta, minél nagyobb a harc. annál nagyobb lesz a győzelem. Kölcsey István: Ez nem igaz! P a y r : Öt napon keresztül Budapest ut­cáin megszervezett tüntetések voltak. Főis­kolai hallgatók s középiskolai diákok vettek részt ebben, akiket az iskolákból csoporto­san engedtek ki. A diákok kimentek az ut­cára, betörték az ablakokat és teljesen mind­egy az, hogy kinek az ablakai voltak azok. — Nemsokára nz utcának egy másik cso­portja is megjelent — folytatta —, más tün­tetők kiáltoztak az utcán, sokkal veszedel­mesebb formában, mint az előzőek. (Viha­ros, megismétlődő zaj.) Nem lehet olyan kép® viselő, aki helyeselné azt, hogy az utca döm­sön a politikai kérdésekben. A következő interpelláló a nyilasokhoa csatlakozott R á t z Kálmán volt: Rátz interpellációját nem tudta megkezde­ni, mert óriási derültség fogadja a kormány­párton és a Ház többi oldalán is. Gúnyos én derűs megjegyzések serege akasztja meg pil­lanatonként. Rátz: Visszataszító, alávaló eljárás ez..« Óriási vihar tör ki Rátz szavai nyomán. — Rendre! Rendre! — kiállja a kormány­párt. Darányi elnök figyelmezteti Ráta Kálmánt, hogy ha igy folytatja, kényteleti

Next

/
Thumbnails
Contents