Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-22 / 255. szám

DÉL MAGYARORSZÁG Kedd, 1938. november 22. D Felvidék visszatérésének ünnepe a szegedi zsidó hitközség közgyűlésén A közgyűlés hódoló táviratot intézett a kormányzó őltfmélióságához (A Dó! magyar ország munkatársától.) A szegedi izraelita hitközség vasárnap tartotta évi közgyűlését Varga Mihály elnöklésével, aki megnyitó beszédében a következőket mondotta; — Minden magyar zsidó lóikét jóleső örömmel, boldogsággal töltötte cl a Felvidék jelentős részellek a magyar anyaországhoz való visszacsatolása, több mint egymillió léleknek a magyar testhez való visszatérése, amely lételfszámmal hittcstvcrcink is az édesanyához való visszatérés boldogító öröméhez jutottak. Két évtizedes elszakadás ai»n Hegen önkényuralom jogfosztó ténykedését végigszenvedni és a magyarság moiiett kilarióan hitvallást tenni, hősi cselekedet. A felvidéki zsidóközületek mindenkor tisztában voltak azzal, mivel tartoznak Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József báró és a magyar nemzet többi nagyjainak, akik felekezetük*, egyenjogúságát törvénybe iktatták és a magyn* zsidóságot a magvar nemzet testébe beolvasztották. — Az utóbbi évtizedek máslrányu megnyilatkozásai felekezetűnkkel szemben — folytatta Varga Mihály — egg pillanatra sem térítette el felvidéki hit ja 'ci illtet a helyes útról és a két évtizedes rabság sanyarú kenyerét megosztották a Felvidéken élö magyar testvéreinkkel, együttesen szőtték álmaikat, ogyüttcscn küzdöttek a magyarság jogaiért, együttesen szenvedték el a megszálló uralom minden borzalmait. — Szivünk teljes melegével köszöntjük a viszszakcrülő ősi földet, felszabaduló magyar testvéreinket, akik minden vészben és viharban szent nemzeti érzéssel ottmaradtak, ahol számukra csak kint és szenvedést osztogattak. Az ő ajkaikon, az ő szivükben talált menedéket az édes magyar szó, a mugyur dal és a magyar imádság. — Hálát adunk ezekért a Mindenhatónak, hódoló tiszteette, szeretettel és ragaszkodással fordulunk Magyarország kormányzója, nagybányai viHtéz Horthy Miklós felé és fohászunk száll az Eg-Ck urához, áldja meg kormányzónkat liosszu élettel, hogy oly bölcsen vezesse továbbra is Magyarországot, mint azt eddig tette. Indítványára a Felvidék felszabadulásának örömet jegyzőkönyvben örökítették meg, a közgyűlés hódoló táviratot intézett a kormányzó öfömóltóságéhoz. Ezután a hitközség közgyűlése küüldöttségct indított dr. Löw Immánuel főrabbihoz, hogy a 60 éve működő főpapot jubileuma alkalmából üdvözölje. Dr, Pap Róbert üdvözölte a tudós főpapot, beszédében ezeket mondta: — Állócsillag gyanánt jeleijt meg 60 évvel ezelőtt Löw Immánuel. Enéíkül a csillag nélkül de sokszor eltévedtünk volna a reánk boru'ó sötétben, ez vezetett, ez kisért bennünket, ez juttatott fényt a mi számunkra. Bárhova tekintünk felekezeti életünkbe, minden az ő alkotó és vezető szellemét hirdeti. Templomunk felépítése, annak külső monumentalitása cs belső berendezésének stílszerű® sógc az ö akaraterejének és müvé.zi érzékének szerencsés szintézise. Dc nemcsak templomunk felépítéséről gondoskodott, hanem betöltötte azt oz <i egyéniségének varázsával és a hitnek szuggesztív . erejű sugaraival elárasztotta. Belépésekor a templomba a híveken átsuhan az étzís: eccc sacirrdos magmis. Az ő egyházi szónoklatainak méltatása csak kü'.ön studiummal lehetséges, azok a vallási ,és világi tudományok kimeríthetetlen tárházát képezik. Nyelvük a mult század első felének klasszikus szónokai irályában szólni meg, bennük tragikum cs humor, mélyen járás és szikrázó ötletesség nagyszerű ö'c'kcz isében találkoznak. — Az ő te.-cmtő munkájának csodálatos gazdagsága tárul elénk — folytatta —, ha nyomon követni megkíséreljük. Megírja Kulinyi Zsigmonddal együtt a szegedi zsidóság 100 éves történetét. Ez a könyv forrásmüve ezen idők történetének. Intenzív részt ve3/. a város ügyeinek intézésében, érdemeiül u törvényhatóság örökös tagiáid választotta, a magyar zsidóság egyeteme, mint legkiválóbbjai a felsőházba küldötte. A jeruzsálemi egyetem tiszteletbe'i tanárául fogadta. Harmonikus, céltudatos é'ct az övé: hittudomány, vallás, város, szegedi hivel sorsa, családi kör, azok a tényezők, amelyek az ö immár történelmivé magasodó alakját tökéletes egységbe formálják és amelyekre viszont ő gyakorol determináló hatást. Az 5 életének a jó Isten kegyelméből nincs alkonya, csak delelője, amelyben töretlen szellemi erővel dolgozik, fáradhatatlanul. — Két nomzedek lépett ki az életbe'a tőle nyert olyan útravalóval, amely még további nemzedékek számára is elegendő lesz. Szálljon nemzedékröl-i nemzedékre a fohász, amiért a Gondviselés őt nekünk adta és szálljon a mi fohá-zjnk, hogy tartsa meg őt számunkra még sokáig. Dr. Löw Immánuel meghatott szavakkal mondott köszönetet és megköszönte azt a szeretetet, amelyben hivei hosszú pályáján részesítették. Ezután a közgyűlés a tárgysorozatot tárgyalta le és a hitközség költségvetésiét fogadta el. Egy elmebeteg makói gazda uccai támadása dr. SZönyey Károly rendőrkapitány ellen (A P+'magyarormáy makói tudósítóidtól.) M*g® ööbbüntö uccai támadás történt vasárnap délelőtt Makón. A Főtér közelében egy jómódú gazdálkodó kinézésű ember, amikor a Király-féle fakereskedés átjáróján szembetalálkozott d.r. Szőnyeg Károly rendőrkapitánnyal, a makói államrendőrség vezetőjével, öklével arcába sújtott. Ujabb ütésre már nem volt ideje, Szöngeg rendőrkapitány kardot rántott s néhány laposvágásral leszerelte támadóját. A megdöbbentő támadásról makói tudósítónk a következőkben számol be: Vasárnap délelőtt kevéssel 10 óra után a makói államrendőrség vezetője, Szönyey Károly rendőrkapitány a rendőrségről a városháza felé igyekezett a Király fakereskedés átjáró udvarén keresztül. Amikor az udvaron álló garázsépülethez ért, egy középkorú gazdálkodó kinézésű ember jött vele szembe, aki félhangon valamit mormogott. Amikor a rendőrkapitány közvetlen szemben állott az idegen emberrel, az újra megszólalt és minthogy szavai érthetetlenek voltak, Szönyei kapitány megkérdezte: — Mit mondott? Ebben a pillanatban, teljesen váratlanul az Ismeretlen ember ökölbeszorított kézzel a kapitány arca fe'ó sújtott. Az ütés a homlok alján, a két szem között érte Szönyei kapitányt, akinek orrnyergén felrepedt a bőr. A támadó újból ütésre emelte öklét, Szönyei kapitany kardot rántott és gyors egymásutánban húrom vágást mért a támadó fejőié és vállára. A kard laposan érte a támadót, aki a tompa üiések erejétől a földre roskadt. A történtek zajára Halász I. József éllamrendőr, aki az átjáró végén haladt, figyelmes lett, futólépésben sietett a hclyfzinrc, lábraállitotta a támadót és e'öállitotta a rendörségre. A rendőrségen kiderült, hogy a megdöbbentő támadás tettese Mo'nár József, Tisza-ucca 20. szám alatt lakó gazdálkodó, aki már ismételten állott e'mcorvosi kezelés alatt s aki ezt a támadást is hirte'cn bekövetkezett rohamában követte el. A iendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy Molnár József ön- és közveszélyes izgalmi állapotban i>an s ezért zárt elmeintézeti kezelésre van szüksége, miért is a makói közkórház chneosztúiyúra szá'litották. Szönyey rendőrkapitány sérülése jelentéktelen® nek bizonyult, Molnár József csak tompa ütéseket szenvedett. Egy részeg asztalossegéd támadása egy makói rendőr ellen (A Dót magyar ország makói tudósítójától.) Vasárnapra virradó éjszaka egy részeg iparossegéd megtámadta Makón a főtéri őrszem es rendőrt egy boxütéssc! Merítette, majd elmenekült. A rendőr üldözőbe vette támadóját s miközben kardját viszszaszerozte tőle, kezén a kardtól súlyos sérüléseket szenvedett. Pók Antal makói államrendőr vasárnap éjszaka két óra után a Hunyadi-uccában csendre intette Kiss István 29 éve^ asztalossegédet, aki az Apaffyucca 2. szám alatt lakik s ittas állapotban duhaj nótákat énekelve tartott hazafelé. A rendőri figyelmeztetésre Kiss István, aki amatőr birkezí és boxoló, egy boxütésscl válaszolt, amely a rendőrt gyomorszájon érte és leterítette. Ebben a pilla-, natban Kiss István kirántotta a rendőr kardiát 8 azzal elfutott. Rövid másodpercek alatt Pók Antal magéhoz tért és futva igyekezett támadója után. Amikcwi utolérte a menekülő Kiss Antalt, két karjával átfogta s ugy igyekezett föle kardját visszavenni^ Eközben balkezével a kard pengéjébe markolt bele, amely három ujját átvágta, az oldalfogyvext igy sikerült Kiss Antal kezéből kicsavarnia, amit látva Kiss, most már futásban kűrcsett menekülést. A rendőr, aki súlyos sebbpl vérzett, nem üldözte tovább Kisst, rendőrorvoshoz ment, majd jelentést tett a kapitányságon. A rendőrorvos összevarrta és bekötözte Pók Antal sérüléseit, a rendőrségről pedig járőr ment ki Kiss Antal előállítására. A rendőr merénylőjét előállítása után rend-" örorvos vizsgálta meg s konstatálta, hogy italos volt ugyan, azonban elhatározó képességének birto-" kában van. Kihallgatásakor Kiss azzal védekezett, hogy őt a rendőr bántalmazta, azt azonban, hogy ő a rendőrt leütötte és kardját elvette volna, tagadta. A rendőrség Kiss Istvánt hatósági köze^ elleni erőszak cimén őrizetbe vette és hétfőn délután beszállította az ügyészség fogházába. — Ha folytonos bélpangásaitól és tulsok gyoirorsavától okvetlan meg akar szabadulni, ugy no mulassza cl reggelenként egynegyed, esetleg félpohár természetes „Ferenc József" kescrüvízcl éhgyomorra inni. Kérdezze meg orvosát. R Dugonics-Társaság látogatása nagykörösön (A Délmagyarország munkatársától). A nagykőrösi Arany János-Társaság még a mult évben egy irodalmi délután megtartására kérte fel a Dugonics-Társaságot. Szeged irodalmi egyesülése vasárnap délután tett eleget, amely alkalomból a társaság képviseletében V. Móra Patika, Sik Sándor és Tonclli Sándor látogattak el Nagykörösre. A szegcdi vendégeket az Arany János-Társaság felolvasó ülésén Patonay Dezső elnök üdvözölte és bejelentette, hogy a vezetése alatt álló társaság azzal kívánja leróni az uj magyar irodalom és Szeged város legnagyobb büszkeségének, Móra Ferenc emlékével szemben, bogy leányát, Móra Pinkát tagjainak sorába választja. A megválasztásról szóló oklevelet a közznség zajos éljenzése közben nyomban át is nyújtotta. Az üdvözlés után elsőnek Móra Panka tartotta meg előadását. Először Szalay Józsefről emlékezett meg, aki két esztendeje őt Nagykőrös irodalombarát köreinek bemutatta, azután néhány nagyon kedves kis történet kapcsán a gyermeklélek problémáiról tartolt előadást. Utána S i k Sándor legújabb versei közül mutatott ba néhányat, végezetül pedig Touelli Sándor nemrégiben nirgtett olaszországi utjának tapasztalatait ismertette sZabarielőadás keretében. Előadásának végén különösen a mai Olaszország nmgyarbarátságát hangoztatta és kiemelte, hogy Magyarország a Felvidék visszacsatolása körül niit köszönhet az olasz támogatásnak. A szépen sikerült irodalmi est után vacsora volt a szegedi vendégek tiszteletére.