Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-22 / 255. szám

Kedd, 1938. november 22. DÉLMAG7ARORSZAG 5 Jaross Andor nyilatkozata a Délmagyarország-nak a Felvidék ui szellemiségéről és a népi politika érvényesítéséről A felvidéki miniszter vasárnapi látogatása Vásár­helyen Hódmezővásárhely, november 21. (A Délmagyar­Ország munkatársától.) A csonkaország közönsége alig pár hete ismeri közelebbről Jaross Andor ne­vét. Amikor alig pár napja részben teljesedésbe meilt a Felvidék visszacsatolásának álma, ujabb meglepetésben részesített bennünket a felvidéki magyarság vezére, aki legutóbbi érdemeire és el­hivatottságára tekintettel felvidéki miniszter lett, A meglepetés az volt: Jaross Andor azzal köszön­tött be miniszteri székfoglalója alkalmával, hogy megkérte a tőle több nyilatkozatot kérő újság­írókat, ne szólítsák öt kegyelmes urnák, mert ném cimet keresett, megelégszik az egyszerű »tnl« niszter ür* megszólítással. A kivánság tiszteletre­méltó és fölöttébb rokonszenves volt. Vasárnap átutaztunk Hódmezővásárhelyre, ahol Jaross Andor rövid látogatást telt egy ünnepség alkalmából. Uj világ szelleme Vasárnap délben 1 órára volt kitűzve a miniszter érkezése Hódmezővásárhelyre. Lassan gyülekezik a nép a városháza ciött. Vásárhelyt, ez a tem­pós nagy parasztvárost nem egykönnyen hozza ki a rendes kerékvágásból bármiféle esemény, egy órára azért csak összegyülekezik párszáz főnyi közönség. Ott van a frontharcosok Felvidéket járt százada. Endrcy Béla polgármester üdvözli őket hazatérésük alkalmából, a vezetőjük egy zsákocska Felvidékről hozott földet szór az uj hősi emlék­mű ta'apsatáia... Aztán autó suhan a városháza oldalához cs ki­lép belőle a miniszter. Kíséretében vannak vitéz dr. Donczos Miklós, Temesváry Imre kincstári fő­tanácsos, a fogadásra összegyüleiuzettek között pedig ott látjuk vitéz dr. Imecs György szegedi főispánt. Dr. Kászonyl Richárd főispán üdvözölte a fiatal minisztert. Rokonszenves, sugárzóan nyilt tekintete bátran néz elörc. Lehajtott szélű fekete puhakalap­ja, aranyrojtos Kossuth-nyakkendő (ezt láttuk mindenfele Kassán is a magyar párt tagjain) ro­mantikussá varázsolják. A 48-as márciusi ifjak jutnak eszünkbe. Igen, olyan a? uj miniszter, mint a szabadságharc szent tüzétől lángralobbant már­ciusi ifjak közül egy, aki elindult hirdetni egy uj világ szellemét...• Ez a szellem szól beszédéből is. — Nem véletlen — mondta —, Hogy első utam Hódmezővásárhelyre vezetett. Ebbe a nagy mezőgazdasági városba, amely legtisz­tábban megőrizte nemzeti és népi hagyomá­nyait. Jelkép ez, annak a jelképe, hogy a fel­szabadult Felvidék visszatér rt magyar élet főforrásához: a nagy magyar Alföldhöz. Később a főispáni hivatalban fogadás volt, majd Endrcy Béla polgármester ebédjén vett részt a miniszter. Délután megtekintette a városi mu­zeumot, a majolika telep kiállátásét, a város külön­bözö társadalmi rétegeivel érintkezett a főispán teáján, majd este beszédet mondott a guzdaifjak estéjén. A délután folyamán alkalmunk volt beszélgetni Jaross Andorral, aki szíves készséggel adolt nyi­latkozatot a Dé!magyaroftZdtj számára. Népi politikái! — Miniszter ur — kezdtük —, a Félvidéken az elnyomatás 20 éve alatt uj magyar társadalom ter­melődött ki. Hogyan gondolja ennek az uj társa­dalomnak égyé&itését az anyaország társadalmá­val? — Tagadhatatlan — felélte —, Kogy a Felvidék magyarsága életkörülményei folytán ui szellemiséiret, ui politikai, gazdasági és kulturális légkört alakitott ki magának a 20 év alatt. Ezeket az ér­tékeket át kell menteni az egyetemes magyar életbe. Nem lesz ez nehéz, mert van egy közös alapunk, amelyen állunk, a magyarság minden jelenkori problé­máját kezelni kell, ez: a népi alap. Az uj Magyarország minden politikai és gazdasági ténykedését ebbe a népi alap­ba kell belegyökereztetni. A nemzet leg­értékesebb rétege a jraraszti tábor. Ezt akartam dokumentálni azzal a ténykedé­semmel is, hogy Hódmezővásárhelyre, ebbe a kisgazdnfészekbe jöttem. A ma­gyar gazdatársadolomnak és a munkás­sorban levő földmüvesrétegek életszín­vonalának emelése elsőrendű feladat. örött AZ EMBER ELETE. HA RENDES AZ EMÉSZTÉSE Üzenet Szegedre — Ismeri-e miniszter ur Szegedet? — kérdez, tük ezután. —' Sajnos — hangzott a felelet —, Szegedet nem ismereÓi eléggé, dc tisztá­ban vagyok az ország második városa jelentőségével, amelyet kulturális és gaz­dasági téren betölt. Mihelyt időm enge­di, örömmel látogatok el Szegedre. Ad­dig is azt üzenem a szegedieknek, le­gyenek egységes szellemű magyarok, fog­janak valamennyien össze n part és osz­tálykülönbségek kiküszöbölésére. Olyan recept ez, amely hasznos lehet a Felvi­déken, Erdélyben és az Alföldön egy­aránt. Késő éjjel utazott cl Vásárhelyről Jaross Andor és magával vitte egy nehezen felmelegedő nép, a vásárhelyi gazdák lelkes szeretetét és bizalmát. Szász Ferenc. Négyszáz gyermek „te leltetéséve I" megkezdődött hét napközi otthon működése (A Délmagyarország munkatársától). Szeged szociális intézményei közölt legnemesebb, leg­szebb hivatást betöltő szervezetek a napközj ott­honok, amelyek késő ősztől kora tivaszik befo­gadják a sZegcny munkáscsaládok gyermekeit és egész napon át tartó gondozásban részesítik a csöppségcket. A napközi otthonokat az Idén is megnyitotta a város népjóléti hivatala. llct napközi otthon nyilt meg nz el­múlt napokban, ezek közül 6 különböző óvódáknál (a Somogyi­telepi, a Hunyadi-téri, Katona-uccai, Ilóbiárt ba­sa-ucca, Szabadság-téri, ujszegedi óvódáknál), egy pedig a móravárosi iskolánál kezdte meg műkö­dését. Egyelőre körülbelül -JOO gyermek jár na­ponkint ezekbe az otthonokba, a népjóléti hiva­talnál most vannftk kivizsgálás alatt a többi ké­relmek, amelyeket szegény munkáscsaládok ad­tak bc gyermekeik felvétele végett. A beadott ké­relmekből következtetve, mintegy 1500 Ie»z az idén a napközi otthonba felvételre kerülő gyermekek száma. Csák szegény, árra rászoruló szülök gyermekeit veszik fel, olyanokét, akiket munkájuk egész na­pon át távollart otthonuktól. Meglátogattunk néhány mpküzi otthont és meggyzödtüuk róla, bogy a kis külvárosi gyer­mekek otthonuk helyett tényleg otthont találtak ezeken a helyeken Reggel 8—9 órakor kezdenek seregleni az ap­róságok az óvódákba, ahol meleg, párolgó tejjel várja őket az óvónéni. Reggeli után az óvoda többi apróságaival elvegyülve töltik a napot, vi­dám játékban elfeledkezve. Csak délfelé, kezdenek nyugtalankodni, mert ekkor következik a nap „fénypontja",, az ebéd. Bizony érthető ez a türel­metlenség, mert sok szegény család gyermeke — sajnos — Otthon nem kaphat olyan finom, Ízletes táplálékot, mint a napközi otthonokban. Az ebédet a városi árvaház konyháján főzik és innen szál­lítják el mindennap hatalmas kondérokban uz óvodákhoz. Végignéztünk egy ebédet nz. egyik óvodában. Tejfölös krumplifőzelék került terilékre, mind­egyik gyerek egy-egy fölt tojást kapott hozzá és 10 deka kenyeret. Hatalmas étvággyal láttak hoz­zá az apróságok az ebédhez és pár perc alatt ki­ürültek az apró tányérok. Akinek nem volt elég, annak másodszor, harmadszor is mért az óvó­néni. Megható jelenetek is adódtak az ebéd al­kalmával. Egy kis legény, még alig múlt kétéves, sehogy sem tudott megbirkózni az, eléje tett lo­jással. Próbálta feldarabolni kanalával, mint n többiek, — nem ment. Szomszédja, egy 4—5 éves kisleány segíteni akart rajta, az apró legény azonban önérzetesen utasította cl a beavatko­zást s ha nehezen is. végül mégiscsak egyedül végezte el a műveletet. Ebédulán a „delelőbe" vonul a gyermeksereg. Ötven ágy sorikozik itt egymás mellett párnával és takaró­val. Egy másfélórai pihenés után ismét megkez­dődik a délutáni „munka"; játék, verstanulás stb., egész estig, amikor már a szülők is haza­tértek a munkából és újból gondozásba vehetik' gyermekeikét. A tüzoltéparancsnolrság által elfogadott saját készitősü és padiái vlziaríányok olcsón beszerezhetők Schuüer Vilmos. Attila ucca 17 szám

Next

/
Thumbnails
Contents