Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-05 / 214. szám

Szerda, 1938. október 5. DÉLMAGYARORSZSG 5 Nép, nemzet, nemzetiség Dr. Csekey Islván professzor kedden megkezdte előadássorozatát (Á Üélmagyarország munkatársától.) Kedden este kezdte meg dr. Csekey István egyetemi tanár, a iog- és államtudományi kar dékánja, nagv érdeklődéssel várt előadássorozatát, amelv szervesen illeszkedett bele az egvetem állal idén kezdeményezett előadások közé. Ezek az előadások a trianoni békeszerződéssel elszakított területek életével foglalkoznak. Ezek az előadások jelentőségben túlnőnek az egyetem keretein, amit az a nagyarányú érdeklődés is mutat, amellyel a különböző karok hallgatóin kívül a közönség is fogadta Csekey professzor előadásait. A keddi megnyitó előadáson a jogi kar I. számú tanterme zsúfolásig megtelt, a hallgatóság soraiban nemcsak az egyetem mind a négy fakultásának hallgatói foglaltak helyet, hanem a város lakosságának számos rctege is képviselve volt. Csekey professzor „Nép, nemzet, nemzetiség" címen tartja ezeket az előadásokat, kedden előadásának alapelveit, az alapfogalmakat világitolta meg. — A nép sokféle értelme mellett itt csak két Jelentésben érdekel bennünket: mint politikai értelemben vett nép és mint államnép — kezdte fejtegetéseit Csekey professzor. A politikai nép •a leszármazás és a vérségi kötelék által, egy meghatározott térben folytatott élet következtében, közös kultura utján előállott sorsközösség, amelynek ma leglényegesebb külső kifejezője a közös nyelv (anyanyelv). A népnek mint organikus egésznek ctlöl a politikai felfogásától különbözik az állanuiépnck a jogi fogalma, mint az állam jogi kötelékével egybefiizött egyedeknek (az állampolgároknak) az összessége. A nemzet az a nép, amely természeti közösségből tudatosan politikai akarati közösséggé válik. Másképen az a szellemi kulturközösség, amelyhez az egyes belsőleg tartozik és amelyet külsőleg elismer. A nép államtaai vonatkozásban közjogi kapcsolatot kifejező közjogi fogalom, a nemzet ellenben részben művelődési kapcsolatot kifejező kulturális, részben politikai, de sohasem jogi fogalom. — A nemzet' és a nemzetiség fogalma csak politikai kihatásaiban tér el egymástól. Mindkettő nyelvben és hagyományban szolidáris embertömegeknek kulturküzössége, de a nemzetnek rendszerint állami szervezetében megvan a hatalma is jellegzetességének a fenntartására. A nemzet lehat államhatalmat gyakorló nemzetiség. A nemzetiség viszont az államhatalmat nem gyakorló népcsoport. - — A magyar történelmi fejlődés során több alakjával találkozunk a nemzetfogalomnak — fejtegette tovább. Az első volt a nemzet geopoli'ikai fogalma, amely szerint a nemzet azoknak a közösségéből alakult, akik egy történet-földrajzi államterület törzslakosságát alkotják s akik ezt .1 területet közös hazájuknak vallják1. A rendiség korszakában azután kialakult a közjogi nemzet fogalma. Ez a „nemzet" szó értelmét csunán a haza szabad birtokosainak, a nemesi rendnek összességére alkalmazza, akik az egész lakosságot, a geopolitikai értelemben vett nemzetet képviselik. Ebből alakul ki a populus Werböezyanus fogalma, amely csak a főpapi és a nemesi rended jelenti tekintet nélkül a benne helyet foglaló nemzetiségekre (natio). Ezzel az uralkodó „nemzet"le! szemben minden egyéb csak „nép" (plebs). — A közjogi nemzet emiitett alakjának a kifejlődése nyilvánvalóan nem kedvezett a nacionalizmus eszméjének, mert az merőben külsőleges, jogi viszony volt. Innen már csak pgv lépés hiányzott a franeia állanmemzet fogalmához, amikor a rendiség helyébe az állampolgárság modern fogalmát léptették. Széchenyit, Eötvöst és Deákot a kulturális liberalizmus szelleme halja ál. amikor megalkotják az 1868:XLIV. te.-et. amely megteremt! a politikai nemzet fogalmát, amely az állampolgárok egyetemét, illetőleg vol.'aképen a népnek közjogi fogalmát jelentette. Ebéén a nemzetiséir fölibe helyezett nemzetben késséggel adlak helyet az egyes ember nyelvi és kulturális szabadságának. Benne vezető állást foglalt el a magyar nemzet. Miután azonban sem a magyarság, sem a nemzetiségek nein voltak e törvénnyel megelégedve, vérehajtása nem történt meg és a nemzetiségek küzdelméhez vezelett, majd pedig ürügyet szolgáltatott Trianonhoz. — Meg kell még emlékeznünk a nemzet tclelesjogi fogalmáról, amely a magyar közjogászok közölt fejlődött ki. E szerint az állampolgárok összessége, ilkotj^ az állam népét. A néptől abban különbözik a nemzet, hogy a nép fogalmába nincsenek, a nemzet fogalmába bele vannak érivé az államhatalom szervei. Igy lesz a nemzet államilag akaró és cselekvő nép. — Nyilvánvaló, hogy ill terminológiai zavarok vannak. A nemzet nem jogi, lianeui par exccllenre művelődési és politikai fogalom. A magyar közjogászóknál befolyásolta a terminológiát, hogy a Werbőczy-féle rendi nemzetet valóban közjogi nemzetnek nevezték, mert akkor csak a jogozottak alkották a nemzetet. Természetesen a nemzet akkor is politikai fogalom volt, niindöszsze ezt a nerazetfogalmat illették a közjogi nemzet megnevezéssel. Manapság azonban a nemzetnek lételesjogi cs államtani érlelnie között különböztetni helytelen. A nemzet mindig kulturális és politikai, de sohasem jogi fogalom. A magyír közjogászok, amikor a nemzet tételesjogi fogaimarói beszélnek, voltuképen az állam népét értik alatta. Az állam népe ugyanis valóban a népnek jogi fogalma. A nemzetnek ez a közkeletű magyar felfogása már csak azérl is elvetendő, mert végső következetességében a három fogalomnak, a népnek, nemzetnek cs az államnak az azouosilásáhez vezet. Csekey professzor hangsúlyozta, nem ott végződik a magyar nemzet, ahová gonosz kezek két évtizeddel ezelőtt festett oszlopokat rakták az Alföld peremére, hanem ahol magyar él, ott cl a magyar nemzet is; Csekey professzor a jövő héten keddert folytatja előadását. Illegogill Sasheggi Gábor röv'd- és dívaiáruháza, Higyö-u. 4. (uoll ..Bagoiyuar"). Raktáron tart nfli és férfi fehérneműt, nyakkendőt, „GEVI* és egyéb márkás harisnyát, paszömányárut és minden más divatcikket nagy választékban. Olcsó, versenyképes árakon árusit! Tvgyen kísérletet! Rz árkormánybiztos megbizotija Szegeden Ellenőrzik a fogyaszíási cikkek órái (A Délmngyarország munkatársától.) Dr. Á cl á m Béla budapesti főrevizor L a k y Dezső műegyetemi tanár, kormánybiztos rendelkezése folytán Szegedre érkezett. Azt a megbízást kapta dr. Ádám, hogy a szegedi törvényhatóság területén lássa el az árkormánybiztosi teendőket és működésének kövét legelsősorban a zsír, hus, kenyér, burgonya, szalonna és főzelékfélék árának ellenőrzésére és megállapítására terjessze ki. A szegcdi árkormánybiztos kedden a városházán a polgármestert kereste fel és vele hosszas tárgyalást folytatott. Közölte a polgármesterrel, hogy szegedi bizottságot fog összeállítani gazdákból, iparosokból, kereskedőkből, fogyasztókból és ez a bizottság fogja őt szegedi működésében támogatni. Arra kérte a polgármestert, Hogy lehetőleg a városházán hivatali helyiséget adjanak át* mert a működését már a holnapi nappal kívánja megkezdeni. Az lesz a törekvése, hogy az elsőrendű élelmicikkek árát a szeptember 27-ike előtti nivóra szorítsa le. Felmutatta az árkormánybiztos rendeletét, amellyel felhatalmazást kapott arra, hogy visszaélések észlelése esetén közvetlenül tegyen feljelentést az ügyészségnek. A legközelebbi napokra várható a szegedi árellenőrző bizottság összeállítása és ezzel meglesz az az apparátus, amelyik a szegedi árkormánybiztos rendelkezésőre fog állni a szegedi árak ellenőrzésénél és megállapításánál. Reptilőblzottságok ellenőrzik a padlások légvédelmi berendezéséi Miért több a szegedi háztulajdonosok terhe, mint a budapesti háztulajdonosoké (A Délmagyarország munkatársától.) Mint ismeretes, a város polgármestere hirdetményt tett közzé, amelyben a légvédelmi töivény rendelkezésére való hivatkozással arra kötelezte a háztulajdonosokat, bogy a padlásaikat lomtalanitsák, a könnyen éghető anaygot távolítsák el. Mintegy három— négyszáz liter befogadó képességű kádat, vagy hordót tartsanak' a padláson, megfelelő fecskendővel, vagy szivattyúval. Aronkivid álljon a padláson rendelkezésre annyi homok, amennyi a tűzvédelmi célra szükséges. Mint a polgármester most közölte a Délmngyarország munkatársával, november elejétől kezdve négy bizottság fogja ellenőrizni, hogy a háztulajdonosok eleget tesznek-e ennek a felhívásnak és ahol mulasztást észlelnek, ott nyomban meg fogják tenni a feljelentést a háztulajdonos ellen és a háztulajdonos terhére gondoskodnak a szükséges berendezés beszerzéséről. Ugyanebben az időben jelent meg a budapesti polgármester felhívása és feltűnő, hogy a budapesti nagy bérházak tulajdonosait kevesebb szolgáltatásra kötelezik, mint amennyiről a szegedi háztulajdonosok kötelesek gondoskodni polgármesteri Felhívás alapján. Budapesten 1ÖO ilteres hordók, vagy kádak beszerzését tették a háztulajdonosok kötelességévé, a szegedi felhívás pedig 3—i 400 literes hordók, vagy kádak beszerzésé* ről szól. Ez a különbség annál érthetetlenebb, mert Budapesten sokkal nagyobb épületek légvédelmi berendezéséről kell gondoskodni, mint Szegeden. Ezenkívül a budapesti hirdetmény szerint az clőljóróságolc szolgáltatják ki a háztulajdonosoknak a szükséges homokot, mig Szegeden a háztulajdonosoknak maguknak kell a homok beszerzéséi öl is gondoskodni. Indokolt volna, ha a szegedi háztulajdonosok legalább ahhoz a könnyítéshez hozzájutnak, amit a budaDesti polgármester hirdetménye a budapesti háztulajdonosoknak nyújt. • • Gumiharisnya fájós, dagadt és viszeres lábakra, — készen és mérték után HiflC Klauzál-tér 3 sz. — Gyógyhaskötők, sérvkötők, suspenzorok raktára.