Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)
1938-10-05 / 214. szám
DiCCMAr.y A POR SZAG Szerda, T938. október 5. Házikabátok, köntös, pyjama, AMA NgSW1 "« választék. Caekonlcs-ucca I. Kalász tatr Szentesen tagadnak a Szegeden elfogott betörők (A Délrtagyafország munkatársától.) A síenlesi rendőrkapitányság detektivjei Szegedről Szentesre vittek két fiatalembert, Molnár IstVáöt és Kési cg Józsefet, akiket azzal gyanúsítanak, hogy betörést követlek cl a stentesi Krausztélepen, ezcnkivül Hódmezővásárhelyen megfúrlak egy pétizszekrőnyt. A kihallgatások során Molnár és Keszeg tagadták. Hogy bármi részük lenne a betörésekben. Ezzel szemben négy tanú reájuk ismert. A betörést megelőző napon látták őket a telep körül ólálkodni, a hajóállomás őre arra is emlékszik, hogy mindketten hajón érkeztek meg. Készeg cs Molnár ezt is tagadják. Találtak náluk furószerszámot és mintegy száz egy- és kéttillérést. Ez a körülmény alapossá teszi a rendőrség feltevését, mert a Krausz-lelep felfeszített pétizseekfényéből főleg aprópénz tllnt el. Molnár Istvánt és Készeg Józsefet mint kemgyanus sZeniélyékel a román baláron foglj cl a Tseftdőrség és országos körözés alapján kerültek Szegedről Szentesre. AZZHI védekeznek, hogy Romániába akartak szökni, ott akartak betörésből élni, ezért volt náluk betörőszerszám. Mindkellén börtönviseltek, Készeg kél éVvel ezelőtt, Molnár szeplembcr ötödikén szabadult ki a fegyházból. A szentesi rendőrség a gyanúsítottakat vlsZsziklsérlellc Szegedre, ahol ezidöszerint üz ügyészség foglyai. —oO°— Kiszabadult a Csillagbörtönből, őtpengösöket hamisított (A Délmagyárobszág inunk /társától.) Pénzhamisítás büotetlcvei vádolva áljott kedden a szegedi törvényszék Sdrű//-tanácsa előtt Kucscra Mihály motorszerelő. A többszörösen büntetett előéletű szerelő január 19-én szabadult a börtönből, ahol három esztendős büntetését töltöttte és szabadulása után azonnal újból biinbé esett, öt pengősókét hamisított, amelyekből három darabot sikerült forgalomba hozni, a negyediknél rajtavesztett. Az elnök kérdésére, hogy szabadulása után Síiért kezdte újból a bűnös életet, igy Mlcli: •— Amig fegyházban voltam szétszóródott ö családom', feleségemtől különválva élek, gyermekeim idegeneknél vannak, munkát nem kaptam. A vádirat szerint Kucsera szabadulása után flözzáfogott a hamis ütpengösök készítéséhez, vásárolt egy kiló törmelék alumíniumot, hatvan deka csapágy fém rt és egy öntőkanalat. Elkészítette a klisét és rövidesen megszületett az első, második, mnjd a harmadik ölös. Ugylátszik azonban, hogy nem volt munkájával megelégedve, mert szerszámait és a nyersanyagot eldobta. Talán jobban sikerültek volna a hamisítványok, ha öccse, Ikit erre felhívott, segit a munkában, dó az ezt iiegtagadta. Megvplt tehát a három jónak vélt hamisítvány, Kucsera azokat ugy helyezte el, hogy öccsét beültette a Hungária dött egy taxiba, cgy sötét térre vitetto magát, ahol a hamisító már várta. Az öccs fizetett, a sofőr pedig visszaadott a hamis ötösböl. A másodikon ugyanigy adott tul, a harmadikon pedig megvacsorázott, a kocsmáros azonban rájött, hogy li mils pénzzé! fizetett cs rendőrkézre adta. A Nemzett Bank szakértője csak az egyik ötpenffisröl állapította meg, hogy megtévesztésre alkalmas, a másik kettő teljesen primitív. Kucsera Mihály töredelmesen beismerte bűnét és enyhe. ítéletet kért. A törvényszék tizhönapt börtcnhQfltc'ésre ítélte. Enyhítő körülménynek vette a biróság beismerését és zilált családi életét. Ugy az ügyész, mint a vádlott megnyugodott az Ítéletben. A városi Költségvetés Kiadási tétélcincK leszállítása nenezsegeKet OKOZ a nepiaieti ellátásban Nem lehet 400 közsegélyre szoruló munkanélkülit kizárni az ínség* ellátásból (A Dclmagyarország munkatársától.) A' I A" kérdc's elintézésének nehézségei vannak, pénzügyi bizottság a városi költségvetés tárgyalása alkalmával tudvalevőleg azt az irányelvet taitottu szem előtt, hogy az eredetileg ÜO százalékra előirányzott pótadót leszállítsa 70 százalékra. Ez a művelet sikerült s igy a közgyűlés elé olyan költségvetési előirányzat került, amelyben a bevételi hiányt fedezni lehet 70 százalékos pótadóval. Egyés kiadási tételek leszállítása azonban az előjelek szerint nagy nehézségeket fog okozni a népjóléti közigazgatásban. Az inségalaphoz való hozzájárulást ugyonis a pénzügyi bizottság 27.585 pengővel, a társadalmi segélyakcióhoz való hozzájárulást 37.800 pengővel leszállította. Mind a két tétel kiadasl többletet jelentett volna, mert a pénzügyi bizottság azt az összeget törölte ezekből a kiadási tételekből, amely összeggel a számvevői irányzat a tavalyi tételeket Fel akarta emelni. A népjóléti közigazgatás ma 1100 munkaképtelen szegényt lát el. Már a pénzügyi bizottság ülésén is szóba került, hogy tíbban az esetben, ha a szegényalap költségelőirányzatát leszállítják, a népjóléti ügyosztály nránylagosan lesz kénytelen, leszállítani a segélyezetlek számát s a pénzügyi bizottság? leszállítás következtében a mai flOO segélyezettel szemben mintegy 400 közsegélyre szoruló munkanélkülit kell kizárni a Segélyezésből. tnett a közszegélyte csak azokiynk van igényük, akik orvosi bizonyítvánnyal igazolják azt, hogy munkaképtelenek, az llOO közse. gélyezett tehát egytőí-egyig orvosi bizonyítvány alapján nyilváníttatott közsegélyre jogosultnak. Egy-egy szegcnyjogosult állag navi 15 pengőjébe kerül n városnak. Hat pengő ugyonis o havi közsegély, 4.50 pengő a társadalmi segély és 4.50 pengőbe kérül havonként a népkonyha. Ezen kívül igen sokan kapnak vidéken fát és ruhnsegélyt. A népkonyha fejenként és naponkint 15 fillérbe keiül, sokan azonban képtelenek a népkonyhái kosztot fogyasztani, azok tejet cs kényeiét, esetleg pénzbeli megváltást kapnák. A drágaság emelkedése, az ipar pangása, de egyéb körülmények következtében is a közsegélyre szorultak szálua, hozzánk jutott információk szerint, már is emelkedik s 'gy a népjóléti ügyosztály, amely a pénzügyi bizottság határozatával teremtett helyzet minden következményét megvitatja és keresi a megoldás módját, egyelőre nem tudja, hogy milyen kivezető utat fog találni. Azoknak hozzátartozói, akik bevonultál^' csak formailag tartoznak a népjóléti ügyosztályhoz. A,:t ugyanis, hogy a bevonultak hozzlátartozói támogatásra szoriilnok-é, a népjóléti ügyosztály állapiljn meg, azontúl azonban a népjóléti ügyosztálynak semmi néverl revezendő funkciója sincs a kérdés rendezése körül. fiiNUA1 II mw itfiir Társadalmi mozgalmat Indítanak a színház uj szezonja érdekében Dr. P&lfy György kulíuríanácsnok akciója a bérleíek biztosításáért (A Dőhnaygarország munkatársától.) ,4 sziiiházi szezon október 13-án kezdődik és a színházi iroda közel két hete tevékenykedik, az eddigiek szárint meglehetősen gyönge eredménnyel. ígéretet tannak a színházt irodának, de aránylag azok is kis szdlnban s az érdeklődés megdöbbentően kiesi. Dr. Pálfy György kulfiirlandrsftok, akit a bértelyyüjlésröl át'ánáóan tájékoztatnak, a színházkordést va'wnilyen formában napirendre akarja ttunl s Cgyik terve az, hogy társadalmi akciót iitdlf, amelynek prológusa gyanánt minden társadalmi osztály vezetőembereit, elsősorban természetesen a jómódnak it, meg fogja hívni egy megbeszélésre, A kulturtandcsnok fel akarja tárni a bérlétiá'fástól va'ó távolmaradás minden városi és kulturális következményét, á többi között 'rá akar muta'ni arra, hogy milyen érzékeny csa/nts lenne a város keltűt presztízsére, ha kiderülné, hogy ai ország második városa, amely állandóan knlturérdemeire és kuUurfölényéfe hivatkozik eddig joggal is tehette , nem hozza össze azt a minimális béri étered méngt sem, amely a színház fent óriásához fellétlenül szükséges. .1 tdrsu'af, a Stégedre jutott hirck szerint, jó. ,1? e'lcit, hogy a művészi nívó és cyycb, a színházzal kapcsolatos városi árdekek rovására álla adótan engedmények-1 tegynrk, tudvalevően mindig harcoltunk. Egyelőre azonban arról van szó, Iwgg az igazgató az ortazdg második városa részére mintegy 80 lagti társulatot szervezett, hogy ennek a 80 tagu. társulatnak a fen tartása, hozzászámítva az e! marad hatatlan dologi kiadásokat, tekintélyes pénzt eancszt fel és hogy nem a támogatás, hanem a természetes és észszerű érdcklőiés elmaradása cselért a színigazgató kepte'en lesz a vele szemben támasztott követeléseknek megfelelni. Szeged nem maradhat színház nélkül, viszont a város költségvetése a színház, eddigi támoga'dsának felemelése címén nem b'm d egy fiitér terhet sCln, mert mindén további kiadás pótadóemelést jelent. Milyen sokat érne a szegedi színháznak, ha legalább azok lennének állandó bő:löt és támogatói, akik Budapesten, vagy bárhol a vidéken, hu elutaznak, feltétlenül elmennek színházba. Meg vagyunk róla győződve, hogy a kuHvrtaitdcénok sorom pó>bu''>pése s u színház Iránt v.dó hagyományos szegedi érdeklődés újjáélesztése a fenyegető bujt cl tudja hárítani. Fontos azonban, hojy minél előbb történjen intézkedés.