Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-05 / 214. szám

DiCCMAr.y A POR SZAG Szerda, T938. október 5. Házikabátok, köntös, pyjama, AMA NgSW1 "« választék. Caekonlcs-ucca I. Kalász tatr Szentesen tagadnak a Szegeden elfogott betörők (A Délrtagyafország munkatársától.) A síen­lesi rendőrkapitányság detektivjei Szegedről Szentesre vittek két fiatalembert, Molnár Ist­Váöt és Kési cg Józsefet, akiket azzal gyanúsí­tanak, hogy betörést követlek cl a stentesi Krausz­télepen, ezcnkivül Hódmezővásárhelyen megfúr­lak egy pétizszekrőnyt. A kihallgatások során Molnár és Keszeg tagadták. Hogy bármi részük lenne a betörésekben. Ezzel szemben négy tanú reájuk ismert. A betörést megelőző napon látták őket a telep körül ólálkodni, a hajóállomás őre arra is emlékszik, hogy mindketten hajón érkez­tek meg. Készeg cs Molnár ezt is tagadják. Talál­tak náluk furószerszámot és mintegy száz egy- és kéttillérést. Ez a körülmény alapossá teszi a rendőrség feltevését, mert a Krausz-lelep felfeszí­tett pétizseekfényéből főleg aprópénz tllnt el. Molnár Istvánt és Készeg Józsefet mint kem­gyanus sZeniélyékel a román baláron foglj cl a Tseftdőrség és országos körözés alapján kerültek Szegedről Szentesre. AZZHI védekeznek, hogy Ro­mániába akartak szökni, ott akartak betörésből élni, ezért volt náluk betörőszerszám. Mindkel­lén börtönviseltek, Készeg kél éVvel ezelőtt, Mol­nár szeplembcr ötödikén szabadult ki a fegyház­ból. A szentesi rendőrség a gyanúsítottakat vlsZ­sziklsérlellc Szegedre, ahol ezidöszerint üz ügyészség foglyai. —oO°— Kiszabadult a Csillag­börtönből, őtpengösöket hamisított (A Délmagyárobszág inunk /társától.) Pénzhami­sítás büotetlcvei vádolva áljott kedden a szegedi törvényszék Sdrű//-tanácsa előtt Kucscra Mihály motorszerelő. A többszörösen büntetett előéletű szerelő január 19-én szabadult a börtönből, ahol három esztendős büntetését töltöttte és szabadu­lása után azonnal újból biinbé esett, öt pengősó­két hamisított, amelyekből három darabot sike­rült forgalomba hozni, a negyediknél rajtavesz­tett. Az elnök kérdésére, hogy szabadulása után Síiért kezdte újból a bűnös életet, igy Mlcli: •— Amig fegyházban voltam szétszóródott ö családom', feleségemtől különválva élek, gyerme­keim idegeneknél vannak, munkát nem kaptam. A vádirat szerint Kucsera szabadulása után flözzáfogott a hamis ütpengösök készítéséhez, vá­sárolt egy kiló törmelék alumíniumot, hatvan deka csapágy fém rt és egy öntőkanalat. Elkészí­tette a klisét és rövidesen megszületett az első, második, mnjd a harmadik ölös. Ugylátszik azon­ban, hogy nem volt munkájával megelégedve, mert szerszámait és a nyersanyagot eldobta. Talán job­ban sikerültek volna a hamisítványok, ha öccse, Ikit erre felhívott, segit a munkában, dó az ezt iiegtagadta. Megvplt tehát a három jónak vélt hamisítvány, Kucsera azokat ugy helyezte el, hogy öccsét beültette a Hungária dött egy taxiba, cgy sötét térre vitetto magát, ahol a hamisító már várta. Az öccs fizetett, a sofőr pedig visszaadott a hamis ötösböl. A másodikon ugyanigy adott tul, a harmadikon pedig megvacsorázott, a kocsmáros azonban rájött, hogy li mils pénzzé! fizetett cs rendőrkézre adta. A Nemzett Bank szakértője csak az egyik öt­penffisröl állapította meg, hogy megtévesztésre alkalmas, a másik kettő teljesen primitív. Kucsera Mihály töredelmesen beismerte bűnét és enyhe. ítéletet kért. A törvényszék tizhönapt bör­tcnhQfltc'ésre ítélte. Enyhítő körülménynek vette a biróság beismerését és zilált családi életét. Ugy az ügyész, mint a vádlott megnyugodott az Íté­letben. A városi Költségvetés Kiadási tétélcincK leszállítása nenezsegeKet OKOZ a nepiaieti ellátásban Nem lehet 400 közsegélyre szoruló munkanélkülit kizárni az ínség* ellátásból (A Dclmagyarország munkatársától.) A' I A" kérdc's elintézésének nehézségei vannak, pénzügyi bizottság a városi költségvetés tár­gyalása alkalmával tudvalevőleg azt az irány­elvet taitottu szem előtt, hogy az eredetileg ÜO százalékra előirányzott pótadót leszállít­sa 70 százalékra. Ez a művelet sikerült s igy a közgyűlés elé olyan költségvetési előirány­zat került, amelyben a bevételi hiányt fedez­ni lehet 70 százalékos pótadóval. Egyés kiadási tételek leszállítása azonban az előjelek szerint nagy nehézségeket fog okozni a népjóléti közigazgatásban. Az in­ségalaphoz való hozzájárulást ugyonis a pénzügyi bizottság 27.585 pengővel, a tár­sadalmi segélyakcióhoz való hozzájárulást 37.800 pengővel leszállította. Mind a két té­tel kiadasl többletet jelentett volna, mert a pénzügyi bizottság azt az összeget törölte ezekből a kiadási tételekből, amely összeg­gel a számvevői irányzat a tavalyi tételeket Fel akarta emelni. A népjóléti közigazgatás ma 1100 munkaképtelen szegényt lát el. Már a pénzügyi bizottság ülésén is szóba ke­rült, hogy tíbban az esetben, ha a szegény­alap költségelőirányzatát leszállítják, a nép­jóléti ügyosztály nránylagosan lesz kénytelen, leszállítani a segélyezetlek számát s a pénz­ügyi bizottság? leszállítás következtében a mai flOO segélyezettel szemben mintegy 400 közsegélyre szoruló munkanélkülit kell kizárni a Segélye­zésből. tnett a közszegélyte csak azokiynk van igé­nyük, akik orvosi bizonyítvánnyal igazolják azt, hogy munkaképtelenek, az llOO közse. gélyezett tehát egytőí-egyig orvosi bizonyít­vány alapján nyilváníttatott közsegélyre jo­gosultnak. Egy-egy szegcnyjogosult állag navi 15 pengőjébe kerül n városnak. Hat pengő ugyonis o havi közsegély, 4.50 pengő a társadalmi segély és 4.50 pengőbe kérül havonként a népkonyha. Ezen kívül igen so­kan kapnak vidéken fát és ruhnsegélyt. A népkonyha fejenként és naponkint 15 fillér­be keiül, sokan azonban képtelenek a nép­konyhái kosztot fogyasztani, azok tejet cs kényeiét, esetleg pénzbeli megváltást kap­nák. A drágaság emelkedése, az ipar pangása, de egyéb körülmények következtében is a közsegélyre szorultak szálua, hozzánk jutott információk szerint, már is emelkedik s 'gy a népjóléti ügyosztály, amely a pénzügyi bi­zottság határozatával teremtett helyzet min­den következményét megvitatja és keresi a megoldás módját, egyelőre nem tudja, hogy milyen kivezető utat fog találni. Azoknak hozzátartozói, akik bevonultál^' csak formailag tartoznak a népjóléti ügyosz­tályhoz. A,:t ugyanis, hogy a bevonultak hoz­zlátartozói támogatásra szoriilnok-é, a nép­jóléti ügyosztály állapiljn meg, azontúl azon­ban a népjóléti ügyosztálynak semmi néverl revezendő funkciója sincs a kérdés rendezé­se körül. fiiNUA1 II mw itfiir Társadalmi mozgalmat Indítanak a színház uj szezonja érdekében Dr. P&lfy György kulíuríanácsnok akciója a bérleíek biztosításáért (A Dőhnaygarország munkatársától.) ,4 sziii­házi szezon október 13-án kezdődik és a színházi iroda közel két hete tevékenykedik, az eddigiek szárint meglehetősen gyönge eredménnyel. ígé­retet tannak a színházt irodának, de aránylag azok is kis szdlnban s az érdeklődés megdöbbentően kiesi. Dr. Pálfy György kulfiirlandrsftok, akit a bértel­yyüjlésröl át'ánáóan tájékoztatnak, a színházkor­dést va'wnilyen formában napirendre akarja ttunl s Cgyik terve az, hogy társadalmi akciót iitdlf, amelynek prológusa gyanánt minden társadalmi osztály vezetőembereit, elsősorban természetesen a jómódnak it, meg fogja hívni egy megbeszélés­re, A kulturtandcsnok fel akarja tárni a bérlét­iá'fástól va'ó távolmaradás minden városi és kul­turális következményét, á többi között 'rá akar muta'ni arra, hogy milyen érzékeny csa/nts lenne a város keltűt presztízsére, ha kiderülné, hogy ai ország második városa, amely állandóan knltur­érdemeire és kuUurfölényéfe hivatkozik eddig joggal is tehette , nem hozza össze azt a mi­nimális béri étered méngt sem, amely a színház fent óriásához fellétlenül szükséges. .1 tdrsu'af, a Stégedre jutott hirck szerint, jó. ,1? e'lcit, hogy a művészi nívó és cyycb, a szín­házzal kapcsolatos városi árdekek rovására ál­la adótan engedmények-1 tegynrk, tudvalevően mindig harcoltunk. Egyelőre azonban arról van szó, Iwgg az igazgató az ortazdg második városa részére mintegy 80 lagti társulatot szervezett, hogy ennek a 80 tagu. társulatnak a fen tartása, hozzászámítva az e! marad hatatlan dologi kiadáso­kat, tekintélyes pénzt eancszt fel és hogy nem a támogatás, hanem a természetes és észszerű ér­dcklőiés elmaradása cselért a színigazgató kep­te'en lesz a vele szemben támasztott követelések­nek megfelelni. Szeged nem maradhat színház nélkül, viszont a város költségvetése a színház, eddigi támoga'dsának felemelése címén nem b'm d egy fiitér terhet sCln, mert mindén további kiadás pótadóemelést jelent. Milyen sokat érne a szegedi színháznak, ha legalább azok lennének ál­landó bő:löt és támogatói, akik Budapesten, vagy bárhol a vidéken, hu elutaznak, feltétlenül elmen­nek színházba. Meg vagyunk róla győződve, hogy a kuHvrta­itdcénok sorom pó>bu''>pése s u színház Iránt v.dó hagyományos szegedi érdeklődés újjáélesztése a fenyegető bujt cl tudja hárítani. Fontos azonban, hojy minél előbb történjen intézkedés.

Next

/
Thumbnails
Contents