Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-25 / 231. szám

AGYARORSZÁG Kedd, 1938. okf. 25. Polilíkai napilap XIV. évfolyam 231. sz. Záros határidőn belül megszálljuk a nemvitás területeket, a többi területen - Nyitrán, Kassán, Ungvárott, Munkácson - november 30-aig népszavazást tartanak nemzetközi ellenőrzés mellett, Pozsonyra külön tárgyalás Ez a magyar kormány válasza a prágai javaslatra Imrédy miniszterelnök a magyar válaszról - „Ha Prága a legrövidebb ido alatt nem fogadná el a békülékeny magyar javaslatot, a kormány el van szánva, bogy minden rendelkezésre álló eszközzel érvényt szerez igazságának" Vasárnap ejfclk'or érkezett Budapestre a cseh kormány negyedik javaslata, amelynek részleteiről a magyar kormány vasárnap permanens megbeszéléseket tartott. A magyar választ még vasárnap este útnak indították Prágába, ahol hétfőn délben nyújtották át diplomáciai uton a cseh kormánynak. > . > Komárom, Érsekufvár, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Beregszász Amikor Kánya Kálmán külügyminiszter kezéhez kapta a cseh javaslatot, azonnal hozzáfogott a javaslat és a térképek áttanulmányozásához, majd haladéktalanul tájékoztatta Imrédy Béla miniszterelnököt. A miniszterelnök megbeszélésre hivta Rátz bonvédelmi minisztert és gróf Teleki Pál kultuszminisztert, majd a megbeszélésről jelentést tett a kormányzónak. A kormány a permanens tárgyalások eredményeként elkészitette a negyedik cseh ajánlatra a válaszjegyzéket és azt még vasárnap este ' továbbította Prágába, ahol W e 11 s t e i n János követ átnyújtotta a csehszlovák külügyminiszternek. A hivatalos jelentés megállapítja, Hogy bár a cseh javaslat ezúttal igyekszik nagyobb mérvben megfelelni a magyarság néprajzi követelményeinek, a felajánlott területek azonban, nem elégíthetik ki a magyar követeléseket. A negyedik cseh javaslatban a cseh kormány még mindig nem hajlandó a teljes néprajzi alapokra helyezkedni és csak Komárom, Érsekújvár, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó és Beregszász városok átadására hajlandó. Ennek a területnek körülbelül 750.000 főnyi magyar lakossága van és területe 9—10 ezer négyzetkilométer. A lenavel nagykövet Ribbentropnál Berlin, október 24. Ribbentrop, külügyminiszter hétfőn délután Berchtesgadcnbcn fogadta Lippski lengyel nagykövetet. A belgrádi magyar követ Szíojadinovicsnél Belgrád, október 24. Bakács-Bessenyei György magyar követ liélfőn délben hosszabb kihallgatáson volt Sztojadinovics miniszterelnöknél és külügyminiszternél. Tanácskozás Prágában Prága, október 24. A MTI jelenti: Dr. Wc 11 s t e i n János prágai magyar követ délelőtt egynegyed 12 órakor nyújtotta át Chwalkovszky cseh külügyminiszternek a magyar kormány ellenjavaslatát. A cseh külügyminiszter ezután Sirovy miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. A megbeszélés után Prágába hivták Ti*o szlovák és Bródy ruszin miniszterelnököket, a két kormány többi tagjával együtt, hogy a magyar jegyzékre vonatkozó választ a legrövidebb időn belül elkészítsék. A magyar válasz Budapest, október 24. A MTI jelenti: A prágai magyar követ hétfőn a déli órákbon átadta a csehszlovák kormánynak a magyar kormány jegyzékét, amelyben a legutóbbi csehszlovák javaslatokra részletes választ ad. A magyar kormány jegyzékében megismételve a csehszlovák kormánynak ama nyilatkozatát, hogy a szombaton átadott javaslat a tárgyalásokra általános alapul szolgál és a későbbi módosítások lehetősége fenn van tartva, a következőket állapítja meg: 1. Megelégedéssel szögezi le, hogy a magyar követelés tekintélyes részére a két kormány között megegyezés áll fenn és azért javasolj*, hogy a c sápotok a nem vitás területeket záros határidőn belül megszánhassák. További halogatást semmiképen sem látna indokoltnak. Mcgállapitja továbbá, hogy még mindig lényeges eltérések állanak fenn a két kormány között, amelyek elsősorban a visszacsatolás alól elvont területek fontosságára vonatkozik. A nézetkülönbség mindenekelőtt azokra a városokra vonatkozik, amelyeket Pozsony kivételével 1918-ban túlnyomó többségben magyarok laktak, nyilvánvaló ennélfogva, hogy Magyarország ezekről még a müncheni megállapodások szellemében sem mondhatna le, mindazonáltal — folytatja n jegyzék —, a magyar kormány még egyszer bizonyítékát kívánva adni, legmesszebbmenő békülékenységének, azt javasolja, hogy népszavazás tartassék azokon a területrészeken, amelyek a magyar kormány által javasolt néprjazi határvonni és csehszlovák kormány által legutóbb felajánlott terület határvonalú között fekszik. A népszavazásnak november 30-ig véget kell érnie. A népszavazásban csak azok a személyiségek vehetnek részt, akik 1918. október huszonnyolcadikán a szóban forgó területrészeken laktak, vagy a határidő előtt ott születtek, valamint ezek leszármazol. A jegyzékhez csatolt térkép a két kormány között még vitás területet 8 szakaszra osztja. A népszavazás ezekben a szakaszokban külön-külön folynék le. A csehszlovák csapatok ezeket a területeket november l-ig kiürítenék és a közigazgatást november 13-ig kell nemzetközi szerveknek átadni, De miután Pozsonyban I9I8-ban egyik nemzetiség sem volt abszolút többségben, a magyar kormány ebben a kérdésben különleges megbeszéléseket javasol, amelyek a mostani tárgyalásokat követnék. A határvonal végleges megvonásával kapcsolatban bizonyos inkább helyi jelentőségét véleménykülönbségeket, amelyekre a népszavazási javaslat nem vonatkozik, közvetlen tárgyalások utján lehetne a két kormány között elintézni. 3. A magyar kormányt azon óhaj tölti el* bogy egy olyan állandó helyzet alapjait vesse meg, amely lehetővé tenné a békcs együttműködést mindazoknak a népeknek, amelyek Középeurópa eme részében hclyczí kedtek el, de, mondja a jegyzek, a magynft