Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-25 / 231. szám

DÉL MAGYARORSZÁG •MHI Kedd. TQ38 ot,»óhpr 23. kormány nézete szerint ez a cc| csak akkor volna elérhető, hn minden nemzetiségnek és természetesen a ruszinoknak is megadatnék a lehetőség, hogy saját sorsuk felöl döntsenek egy nemzetközileg ellenőrzött népszavazás utján. Mogynrörszőg csnk ennek n feltételnek teljesítése után tudja Csehszlovákia uj határaira a tartósságot vállalni. 4. Amennyiben n csehszlovák kormány nem '„volna abban « helyzetben, hogy a fentebb említett népszavazási javaslatokat elfogadja, a magyar kormány n maga részéről kész volna az egész vi:ás területre, Pozsonyt is beleértve, valamint a harmadik pontban említett nemzetiségek önrendelkezési jogának érvcnyesitcsc kérdésében döntő bíráskodás alá vetni magát. A döntőbíráskodást a nyugati részeken Olaszország cs Németország gyakorolná, mig n keletre fekvő területek egyresze felett olyan döntőbíróság hozna határozatot, amelyben Olaszország és Németország mellett Lengyelország is résztvenne. Mindkét fél előre kijelentené, hogy a döntőbírósági ítéletnek aláveti magát. A jrgyzék vegén a magyar kormány rámutat a veszedelmes feszültségre, amelyet o jelenlegi helyzet előidézett, továbbá arra a körülményre, hogy a csehszlovák javaslatokra 48 órán belül válaszolt és annak uz alapos reményének ad kifejezést, hogy a csehszlovák kormány hasonló gyorsasággal fog cselekedni. A prágai magyar követ a jegyzék átadásakor a gyors elhatározások szükségességére szóbelileg is rámutatott, mire a csehszlovák külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a kormány a legrövidebb időn belül válaszolni fog. A miniszterelnök a magyar álláspontról Budapest, október 24. Vitéz Imrédy • Béla miniszterelnök hétfőn este a miniszterelnökség pűlotájábun fogadta a sajtó képviselőit és ismertette előttük a csehszlovák jegyzéket cs a mngyur kotmány válaszjegyzékét., A miniszterelnök részletesen ismertette a komáromi első cs második tárgyalás napjának eseményét, kiemelve, hogy a magyar kormány javaslata teljesen a müncheni hutái ozufok szellrmében épült fel. — Itt nem arról van szó — mondotta —, hogy bironvos történelmi igazságszolgáltatás történjék, hogy történelmi igényeinket érvényesítjük olyan területekre, amelyeket elszakítottak tőlünk, hanem arról, hogy a Csehszlovákia és Magyarország közötti határt népi települési területeknek megfelelően vonjuk meg. — Tehát az egész magyar javaslatnak ezen a ncpi elven kellett felépülnie. Hogy ez mit jelent, éppen Magyarországon tudhatják a legjobban, ohol tudvalevőleg már sok évvel ezelőtt közkézen forogtak az etnikai térképek. Ezután részletesen kitért o csehszlovákok tlső és második javaslatára, amelyeket a magyar kormány mint elfogaclhatatl' -oknt visszautasított, ezután október 12-én a csehszlovák delegáció ujabb javaslattal állott elő. amely már további területi engedményeket tett ugyan, dc meg távolról sem képezhette a tárgvalás alapint. A magvar delegáció megkérdezte a cseh delegációt, vájjon ennél messzebbmenő javaslata van-e, miután választ nem kapott, rövid deklarációt olvasott fel, hogy a tárgyalásokat ezzel befejezettnek tekinti és még uznnp este elutazott Kornélomból. A minisztertanács ekkor elhatározta, hogy azonnal közvetlen diplomáciai kapcsolatot keres a baráti nagyhatalmakkal. A 1 :gutóbbi napok diplomáciai eseményeit szükségtelen részletezni, mert azok még mindenkinek élőnk emlékezetében élnek.^ — A mugynr kormánv diplomáciai lépéseinek hutása alatt — folytatta — megindult egy folyamot, amelynek eredmenve volt vasárnap virradó éjszaka érkezett prágai javaslat. Ez a javaslat lényeges közeledést jeleniett azok felé uz elvek felé, amelyeken a magyar javaslat felépült. Ki kell emelni, hogy n prágai javaslat létrejöttében igen rogy eredménye ven unnak a diplomácioi akciónak, ' emcfyet a velünk baráti viszonyban álló • nagyhatalmak fejtettek ki és amelyért a legnagyobb elismeréssel és hálával tartozunk Németország, Olaszország és Lengyelország iiánt. Ez a prágai javaslat jelentős részeken összeesik a mi általunk proponált határvonallal, némely vegyes területet azonban a maga számára követel, azonkívül jelentős városok tekintetében olyan álláspontra helyezkedik1, amely az etnikai szempontokkal egyáltalában, hanem kizárólag csak gazdaságpolitikai, vagy hatalompolitikai szempontokkal indokolható. Ezek. a javaslatok tehát igen fontos területre vonatkozóan negatív álláspoptra helyezkednek és különösen a jelentős városok, mint ... Pozsony, Nyitra, Kassa, Ungvár, Munkács, ezen javuslat szerint határainkon kívül • esnék. A miniszterelnök ezután ismertette a magyar kormány jegyzékéről kiadott kommünikét és ahhoz kapcsolódva, n következőket mondotta: — A népszavazást azért javasolta a magyar kormány, mert tudatában vagyunk igazságunknak, mert a magyar adatok megfelelnek 1 az igazságnak és a legteljesebb bizalommal vagyok eltelve,, hogy a népszavazás igazolni fogja álláspontunkat. A jegyzékhez csatolt térkc'p a vitás területet nyolc szakaszra osztja. A népszavazás ezekben a szakaszokban külön-külön folynék le. A nyolc szakasz a következő: 1. Nyitru-körüli kerület, az 1910-es nép. számlálás szerint itt vegyes lakosságú tci ületről van szó, amelyre vonatkozóan rendkívül nehéz az etnikai határvonalat tisztán meghúzni. 2. Jolsva cs környéke. 3. Szomolnok és Mecenzél területe. 4. Kassa és Kassától nyugatra terjedő magyar vidék. 5. A Kassától keletre terjedő terület, körülbelül Tőkctercbesig. 6. Ungvár városa, amely a csehszlovák határvonaltól körCíbcílül 5 .l.ilométcrrc k!jebb fekszik. 7. Munkács és közvetlen vidéke. 8. Feketeardói vidék, amely u ruszin-ro. mán határ déli szegélyen fekszik, ahol egy vasútvonal halad át és valószínűleg ezt erro való tekintettel teszik vitássá. — Nem adjuk fel a reményt — folytatta a miniszterelnök —, hogy sikerül majd a kérdést békés uton rendezni, azon elvek alapján, amelyeket Münchenben lefektettek és amelyeket Magyarország helyzeténél fogva változatlanul szem előtt tartott. Ha azonban netán ugy adódnék a helyzet, hogy a mi valóban békülékeny propoziciőnkat valamely oknál fogva nem tudnók elfogadtatni, ebben az esetben a magyar kormány változatlanul ci van szánva, hogy a nemzet rendelkezésére álló minden eszközzel érvényt szerezzen a maga igazságának. — Reméljük — ismétlem, — rcméljijk' — mondotta -, hogy békés és gyors kibontakozás lehetősége adva van, mert a szlovák cs ruszin nemzettel mi békés és barátságos; gyümölcsöző együttműködés útját igyekszünk keresni és reméltük, hogy ez sikerülni is fog. Lord Hali fax: v,Elismerjük, hoay Magyarországnak jogos követelései vannak London, október 24. Lord Halifax külügyminiszter Edinburgban a válság óla tartott első nyilvános beszédében áttekintette a legutóbbi nemzetközi eseményeket, beszédében ezeket mondotta: A magyar kormány most tárgyalást folytat a csehszlovák kormánnyal cs reméljük, méltányos megoldásra fognak találni, amig kiküszöbö'ik vagy csökkentik a faji sérelmeket. Elismertük, hogv Magyarországnak jogos követelései vannak cs reméljük, bogy meg foirják találni az utakat és iuódn,fH» azok ' irlégitéséliez. 11 ven problémáknak nincs eszményien tökéletes megoldásuk és mindig maradnak kisebbségek a határ egyik, vagy másik oldalán, de ha n felek a jóindulat szellemében és azzal a kívánsággal tárgyalhatnak, bogy érvényesülést akarnak találni a sérelmekre, akkor remélhetjük, hogv megegyezhetnek a kisebbségek érdekeit szolgáló biztosítékok tekintetében is, amelvck csökkenteni foűiák az igazságtalanságot és megkönnyítik a jövendő barátságos együttműködést. Benes menekülése London, október 21. Az Evenint Standard szerint Benrsnfk azért kellett hazájából menekülni, mert Csehszlovákiában még régi báínulói is ellene fordultak és régi ellenségei, a cseh szélsőjobboldaliak arra használták fel "az uj helyzetet, erélyesen megfenyegették. Utazását annyira titkolták, hogy MasaryU cseh követ is csak az utolsó percben kapott távirali értesítést az ifjabb Bencs érkezeséről. A croydoni repülőtéren a legnagyobb meglepetéssel látta, hogy a repülőgépből maga Benes és felesége szállt ki. Sorozatos robbantások a határvidéken Miskolc, október 24. Vasárnapra virradóra ujabb menekülők érkeztek a Felvidékről, akik elmondották, hogy a csehek ismét megerősítették a Magyorországgol szomszédos határvidéket. A menekültek között voltak rutének is, akik közül többen teljes cseh katonai felszerelésben jöttek át u határon. Elmondották, hogy miért kívánkoznak vissza Magyarországba, ahol jlvő boldogulásukat megtalálhatják. Beszéltek arról, hogy vasárnapra virradóra Beregszász környéken o csehek sorozatos robbantásokat hajtottak végre a határ mentén és megállapították, hogy a nagyszöllős-beregszászi vasútvonal hidjai, de több helyen a pályatest, maga is felrobbant.