Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-12 / 220. szám

DCCMÁGYARORSZÁG Szerda, 1038. október 12. Megkezdődött 1 a Déimaggarországnál E JEGYÁRUSÍTÁS iszinház és tiiiivcfzcr • 1IETI MŰSOR: Csüjörtök: A bolond. Megnyitó ünnepi előadás. Prepiierbérlet. Péntek: A bolond. Páratlan bérlet. Szombat délután: Sárgapitykcs közlegény. Filléres helyárak. Szombat este: Legyen ugy, mint régen volt. Opercttbcmutató. Premierbérlct. Vasárnap délután: Legyen ugy, mint régen volt. Rendes helyárak, délutáni bérlet. Vasárnap este: Legyen ugy, mint régen volt. Páratlan bérlet. Minden este és vasárnap délután: Legyen ngv, mint régen volt. Kedd délután: Asszonyok. Filléres helyárakkal. Csütörtök délután: Csárdáskirálynő. Filléres •helyárakkal. Hétfőn, 21-én: Fiiszer és esemegc. Csathó Kálmán Voinits-dijjal jutalmazott vígjátékának Jbei mutatója. A „Fehefe Mária" a Nemzeíi Színházban Beszámoltunk legutóbb arról, hogy a Nemzeti Színházban megkezdődtek a próbák Berezeli A. Károly drámájából, a „Fekete Máriá"-ból. A darabot — mint ismeretes — a tavalyi szabadtéri játékok során első alkalommal a Dóm-téren mutatták be. A szegcdi származású kiváló fiatal iró a kővetkezőket mondotta a „Fekete Mária" Nemzeti Színházi előadása alkalmából: — Művészi hitvallásom, liqgy világnézeti keretek nélkül nincs iguzi dráma, liogv nz anyagszerű színdarabban a személyeken keresztül végső fokon világnézetek kerülnek birokra egymással. A Fekete Máriában több csoda történik, amelyek a keresztény világszemlélet keretén beliil az élet két legnagyobb kérdését szolgálják: a szerelmet «'• a halált. Minden más ezek köré gyűrűzik, bomlik történésekké, tragikus sorsokká. Maga a kép i magyarság egyik csoportjának, a szegedieknek őrangyala. Szeitedi vagyok, évekig éltem a Mátyás-templom közelében. A Havibucsu régóta foglalkoztat, magam is sokat forogtam a nép között. Ereztem, hogy ebben nagy drámai lehetőségek M jlenek. üt 10 éve« kultuszról volt szó, amely a maga hagyományaiban mindenképpen alkalmasnak látszott, hogy magyar misztérium legyen belőle. Közben az egyetemen hosszti időn át kizáró-' I ig a középkorral foglalkoztam. Tgv született meg az első szabadtérre Irt darab. A Dóm-téri előadás alán most nz ország első színpadán fognak fclliangzani az ősi formákban irt strófák, amelyek ; lázalosan kívánják szolgálni a magyar nyelv ki|>M rithotetleii szépségeit. —oOo— ftlnhárxlm m •••• fwkjUO' j Péesctt Bánkv ltóbert társulata játszik. A Tökmag, A feketeszáru cseresznye, Szegény * leányt nem lehet elvenni cs Könnyű a férfiaknak van műsoron. Szombathelyen .Tnknbffy Dezső társulata játszik. Műsoron Legyen ugy. mint régen volt, Szakils helyettem s a Fűszer és csemege van. Vásárhelyen Kardos Géza társulata szerepel. \ Csavargölcány, a Nyitott ablak'. Nem leszek hálátlan, Hatodik emelet s Legyen ugy, mint régen volt van műsoron Béké-en pénteken fejezik he a színházi szezont. V utolsó előadásokon vígjátékok vannak műsoron. . . Sopronban Ncményi Lilinek, Horváth Árpád debreceni igazgató feleségének vcndégfclléptével a Júliát játszák. Ugyancsak Neményi Lili felléptével megy -a liélcn a Sonja és szerepel a Szegeden is jól ismert Budapesti Gycrmekmüvész Szinház. Pénteken mutatják be a Legyen ugy, mint régen volt cimü operettet. A miskolci Nemzeti Színházat pénteken nyitják meg a Legyen ugy, mint régen volt cimü operettel. Honthy Hanna vendégszerepel. A rendező Ihász Aladár, karmester Török Emil, akik mindaketlen jó ismerősei a szegedi közönségnek. —oO— A szinház! iroda hírei n<dnap nyitja meg kapuit ,,'A" bolond'" cimü klasszikus magyar operett ünnepélyes előadásával a szegedi szinház. Erre az alkalomra zsúfolt ház lesz, megjelenik a nézőtéren mindenki. A kitűnő társulat bemutatkozása is érdekes esemény, ami méltán felkeltheti a közönség legszélesebb rétegeinek a kíváncsiságát. A bolond remek előadását pénteken megismétli a társulat. Jegyek még erre az előadásra kaphatók'. „Legyen ugy, mint régen volt!" Ez az imádság száll fel most minden igaz magyar ajkáról és ezt a kívánságot zengi Erdélyi Mihály uj nagyoperettjének hatalmas kórusa. A pompás opereit bemutatója szombaton lesz és minden esle és vasárnap délután szinre kerül. A főszerepeket Jurik Ica, Sz. Patkós Irma, Jatzkó Cia, Jurik Julcsi, Szigcthy Irén, Szalma Sándor, Veszcly, Szokolay Gyula és Tamás Benő játszák. Uj díszletek' és jelmezek, újszerű világítási effektusok teszik' feledhetetlenné ezt az előadást. Az első délutáni filléres előadások' műsorát olvassa cl figyelmesen. Mindent megtalál beDne, ami szép és jó. Á Délmagyarország regénye HÁROM HÉT Irta: S Z. SZIGETHY VILMOS 16 Zentainé nem tudott aludni, fülledtnek' erezte a lcvecőt, szívdobogás bántotta. Tátva volt az ablaka, de mintha még több forróság áramlanék be, egyszerre nagyon szomorúnak érzett mindent, hiábavalónak az egész világot, amely csak esős őszi hajnalokon szokott ilyen reménytelen lenni. Váratlanul megérkezett nz alföldi Ügyvéd, életkedvvel leli tömzsi ember s minden áron meg akarta tapasztalni a telep éjszakai előtét. Csalogatta nz asszonyokat, de csak Vérszegényke tartott velük. — Nem lesz jobb holnap? — kérdezte előbb zavartan. Talán ma kibeszélhetnék magukat. — Ojjé, kacagott a kövér ember, a legfontosabbat már elmondtam. A többi majd ugy jut nz eszembe. Zentainé bement 11 part fasorába, ahol szolid levegőjárás van ilyenkor, szemkápráztató színjátéka n viznek, ahogy csalogatja magához n holdsugarakat. Leült egy padra, de zuvnrto a késői párok ábrándozása. Ösz.szcknrolvn most jelentek meg nappali pincérek, személyzeti alkalmazottak, egész napi munkában kimerültek, akik erre nz egykét órára vártak, amit n számukra tartogatott nz élet. Néhol egész kis társaság alakult, lejöttek a jiart közelében levő szállóból, penzióból a szobalányok is, az ágyúzást már elvégezték, a vendégek korállották a lefekvést, haza se tértek, hát nem gátolta őket semmi. Elfojtottam beszélgettek, kacagásnál a szájuk elé tartották a kezüket, mintha még itt is rabszolgák lennének, akikre akkor is kötelező a jó modor, oz életkedv tömeges megnyilvánulása, ha nz uri nép, a mindenért fizető, kánkánt táncol veszett jókedvében. Egy csöpp irigy kod éssel nézte őket Zentainé: aztán tovább haladt a part mentén, tul a telepen, ahol részint.az ingyen közönség szokott fürödni, részint egész gulyák delelnek, nyakig a vizben. Láttára két emberfia oldalba lökte egymást és némán nézett össze, keresve a félhomályban a másik tekintetét. Mert akármi is történik, mit érne az egész nyár, ha Q tekinteteket se keresnék? •— Kaland! — gondolták; Aztán vállat vontak, — ugyanazok" a fogalmuk jártak az egyik agyban, mint a másikban. — Miért ne tenné? Nyilván azért jött ide! Az emberek szeretnek egymástól különválva kóborolni, némelyik hónapszámra magára hagyja oz usszonyt, aztán csodálkozik! Ök, akik annyi mindent láttak, bizalmasaivá válva vadidegeneknek, akikkel talárt egyszer találkoznak az életben, — nem csodálkoztak semmin. Aki részesévé válik az ilyesminek, akkor volna talán megdöbbenve, ha' nem igy történnék s elmaradna a soron kívüli borravaló, a kiselejtezett — bár még mindig tüneményes — kombiné, a selyemharisnyn, amelyen lefutott egy szem, minekután a bárban, vagy más alkalmas helyen sokkal több szem felfelé haladt azon. Szeptemberben véget ér n szezon, kezdődik megint a városi rumli, hát éljen o nyári Az asszony pedig csak ment tovább n parton, már a füzesekhez ért, amik kis szigetben formálódtuk. Valami rebbent, öszszerázkódott. Semmi, csak egy vadkacsát zavart meg a halászmunkájában. De ezt se akarta zavarni, kijutott a szabadabb területre, már alig látta a világító tornyot, olyan homályosan pislogott az, — ott egy dombocska alján leült a kanyarulatban. — Nem gondolkozni, csak" messzire lenni mindentől! — biztatta önmagát. Egyetlen érdekes dolog van most a világon, o tiszta levegő, minden orvosságnál, priznicnél többet érő, — aztán a látványosság, a viz százféle szine, amely a lábánál is másodpercenkint váltakozik, aszerint, hogy mit mond neki a hold, hogyan cirógatja meg. (Folytatjuk).