Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-20 / 201. szám

iKedd, 1938. szeptember 20. Szegedi képviselők propagantatla Csanádban (A Délmag^arorszóg niakói tudósítójától.) Vasárnap Csanádmegyében a kormánypárti képviselők' körutat tettek s három helyen tartottak népgyűlést: a csanádmegyei Csa­r.ádpalotán, az aradmegyei Eleken és a to­ror.tqimegyei Kjszomboron. A képvise'ői körúton a csanádmegyei képviselőkön, dr. G ör g e y István makói, dr. L a k a t os Gyu­la kiszombori és V6gv;iry József nagylaki képviselőn kiviil rcsztvett Shvoy Kálmán és Hunyadi-Vuss Gergely szegcdi kép­viselő 'S. A mindenütt nagy érdeklődéssel fogadott gyűléseken a külpolitikai helyzetet, az Imrédy-kormány nagyjelentőségű prog­iamját s ezzel kapcsolatosan a magyar ösz­szefogás és egység szükségét hirdették a szónokok. Valamennyi' népgyűlésen felszó­lalt Shvoy Kálmán is Csanádpalotán, dr. V c g v á r y József ke­rületében, Shvoy Kálmán, aki ugy külpo­atkái, mint belpolitikai szempontból a leg­szorosabb és legfegyelmezettebb magyar egység szükségét fejtette ki, kitért a zsidó­kérdés tárgyalására is. Hangsúlyozta, hogy nem gyűlölködő jelszavakkal, falfirkólásokknl és ökölrázással kell ezt a kérdést megoldani, hanem az igazságosság és a méltányosság szemelőtt tartásával a magyar faj érdekeinek védelmére. Hunyadi-Vass Gergely a sze­gedi gazdatársadalom együttérzését tolmá­csolta a csanádi gazdatársadalomnak. Eleken, R e i b e I Mihály keresztény ellen­zéki képviselő kerületében, Shvoy Kálmán élőbb magyarul, majd németül beszélt és vállvetett munkára, a magyarsággal való gyetertésre s a magyar haza erdekeinek feltételek nélküli támogatására hivta fel a kerület németnyelvű magyar állampolgárait, akik szemmel láthatóan jó érzéssel és he­lyesléssel fogadták az anyanyelvükön hoz­zájuk intézett felhivást­Kiszomboron, dr. Lakatos Gyula a ke­ület képviselője, mint a külügyi bizottság togja s a magyar kormány külpolitikai muri­osságánaktevékeny részese, rendkívül érde­kes beszédben ismertette a cseh államválság lényegét és várható fejleményeit. Hangsú­lyozta, hogy higgadt, tapasztalt és bölcs emberek vezetik ezidőszerint a nemzetet s nyugodtak lehetünk abban, hogy sem ka­landos politikába, sem fejjel a falnak nem • iszik a nemzetet. Ezen a gyűlésen is nagy hatást keltett Shvoy Kálmán felszólalása, aki a volt katona jogán szólott volt katonái­hoz. Részletesen ismertette az Imrédy-kor­• nány földbiitokpolitikáját s a kisbérletek rendszerét. A köiqt után Görgey képviselő Makón a keleinenhidi uj polgári olvasókör alakuló ülésén vett részt a Nep helyi vezetőségével. —ooo— Csecsemöholttest a diófa alatt (A Délmagyarorszdg m unkatdrsdfól.) Vasárnap délelőtt 10 óra tájban borzalmas leletre bukkant az ujszegedi Ke \>fasorban Szilágyi László bor­bélymester felesége. Előadása szerint diót sze­dett a fáról, amikor a fa tövében egy csomagot pillantott meg. Kibontotta a csomagot és abban legnagyobb megdöbbenésére egy csecsemőholttes­iet talált. A leletről nyomban jelentést tött a rendörségnek. A helyszínre kiszállott rendőri bi­zottság megállapította, hogy mindössze öt-hat arája feküdhetett a fa alatt a csecsemöholttest. Valaki nemsokkal eiőbb dobhatta át a kerítésen. \ rendőrség a nyomozást megindította. \ kis holttestet felboncolják a hajá! okának pon os u ig­állapitása végeit. 0UMAŰV4RO R S 7 & G -top—b BP» JF JF M gyógyhaskölöt r IJlZOlHöfi gyógyhaskőtőt a legtökéletesebb szabással " szerinl speciálisan késfii e fűzős Klauzál tér 3. A szegedi egyetem nem részesül megfelelő támogatásban Dr. Gelel József rektori beszámolója az egyelem tanévnyitó díszközgyűléséről (A Delmagyarország munkatársától.) Vasárnap délben tartotta a szegedi egyetem ezévi ünne­pélyes kapunyitását. Az évnyitót ünnepi islentisz­te'et előzte meg az egyes felekezetek templomai­ban. Az istentisztc'e;cken az egyetemi ifjúság és a tanári kar tagjai vettek részt. Az egyetem dísztermében fél 12 órakor kez­dődött az ünnepi közgyűlés, amely a Ferenc Jó­zsef Tudományegyetemnek hatvanhetedik évnyitó közgyűlése volt. A termet teljesen megtöltő kö­zönség első sorait a különböző testületek és váro­sok kiküldöttei foglalták e]: a kultuszminisztérium képviseletében dr. Fülei Szántó Endre miniszteri tanácsos, az egyetemi ügyosztály főnöke, a Mű­egyetem képviseletében dr. Pattantyús Á. Géza dékán. Kecskemét város képviseletében dr. Szarvas András egyetemi magántanár, a Kecskeméti Jog­akadémia képviseletében dr. Rácz Béla diékán, a szegedi hatóságok cs hivatalok képviseletében vi­téz Méicy László altábornagy, vegyesdandárpa­rancsnok, dr. Pálfy József polgármester, a püspök képviseletében Breicach Béla püspöki helynök. Megjelentek még dr. Zombory Jenő főügyész, Kisparti János tankerületi főigazgató, dr. Parasz­kay Gyula törvényszéki elnök, dr. Buócz Béla rendőri ökapitányhelyettes, dr. Szőke falui Nagy Gyula, a polgári iskolai tanárképző főiskola igazga­tója és még sokan a város vezetői közül. Az ifjú­sági egyesületek tagjai zászlóik alatt gyülekeztek. Az ünnepséget a mult évi rcctor magnificus és a dékánok bevonulása után az Egyetemi Énekkar nyi­totta meg a Hiszekegy eléneklésével. Utána dr. Géléi József, az elmúlt tanév rektora emelkedett szólásra, hogy az egyetem hagyományaihoz hiven, rektorsága évének főbb eseményeiről beszámol­jon. — Midőn a szokásoknak megfelelően és köte­lességemhez híven egyetemünk elmúlt esztende­jéről nagy vonásokban tükörképet akarok felfes­teni — kezdte beszámolóját —, kénytelen vagyok az egyetemnek, mint minden élő szervezetnek saját belső független életét cs függő külvilági kapcso­latait szétkülöniteni. A továbbiakban kifejtette, hogy noha az egye­temi oktatás teljesen független, abba beleszólása senkinek nincs, mégis egy nagyon szigorú fórum előtt kell az egyetemi tanárnak mind módszerét, mind tanításának menetét bemutatnia és ez a fórum saját felelősségérzete, amely éberen keli, hogy őrködjék a fokozott nemzeti nevelés állandó figyelemben tartása fölött. Ennek a nemzeti ne­velésnek jegyében vállajták magukra Csekey Ist­ván, Buza László, D-'cr József, Hclter Erik, Surá­nyi-Uiigcr Tivadar cs Tury Sándor professzorok oly előadássorozatok tartását, melyek az egyetemi fiatalságot az elszakított hazarészek sorsára tanít­ják. Ugyancsak a felelősségérzetnek parancsára kezdeményezett az egyetem egészségvédelmi elő­adássorozatot és szociális tanfolyamot is. Ge'.ei rektor ezután a mult tanév főbb ese­ményeiről számolt be. Elmondotta, hogy három uj professzort, öt rendkivüli tanárt cs Irat magántanárt nevez­tek ki. Me'eg szavakkal em'ékezctt meg az egyetem mult évi halottairól, majd a mult évi fejvéte'.ekrői, az egyetemi ifjúság munkásságáról, a pályázatok eredményeiről, a diáktestületek munkájáról, a bajtársi egyesületek cgyscgbetíimörüléséröl és az etemen megjelent tudományos munkákról, vala­mint az egyes professzorok, közöttük a Nobel­díjas Szent-Györgyi Albert kitüntetéséről szá­molt be. Ezután rátért az egyetem kifelé irányuló kap­csolatainak vizsgálatára. — Itt elsősorbán a közoktatásügyi kormány­nak volna hivatása cs kötelessége — mondotta — az egyetem fejlődésének érdekében minden le­hetőt megtenni. Sajnos, az elmúlt évek rektorai­val egyetemben kell megállapítanom azt, hogy egyetemünk a közoktatásügyi kor­mányzattól nem részesül abban a megérdemelt támogatásban, mellyel boldogult kultuszminiszterünk, Kle­belsberg Kunó, bennünket az itt­rcjlő értékek felismerésével külön kiemelt volt s amely támogatás alapján az ő sok központra tö­rekvő elvével egyetemünkből magyar Göttingát akart kiépíteni. A kormányzat ncm akarja ast minden következményeivel belátni, hogy mi ncm egy vidéki egyetem vagyunk, hanem mi törté­nelmileg is, meg hallgatóink létszáma szerint is az ország második egyeteme vagyunk s bennünket eszerint kell fölkarolni. A beszámoló ezután az egyetemnek egyéb külső kapcsolatairól emlékezett meg. Főként azokról as előadókról, akiket az egyetem a mult évben ven­dégül látott és azokról a szegedi professzorokról, akik külföldön tartottak előadást. Megemlékezve ezután az egyetemmel karöltve dolgozó más in­tézetekről, mint a Polgári Iskolai Tanárképző Fő­iskola, a most létesült Vcdönőképző Intézet, —• a mult évi rektor beszámolt arról a kezdeménye­zésről, amelynek révén a környező városokat a szegedi egyetem életérdekeinek, illetve az Alföld­nek magának föllendítésére me.gnyerhetönek véli, A két vezető alföldi város, Szeged és Kecs­kemét máris meleg támogatással fogadta ezt a kezdeményezést. Mindkét város 1000—1000 pengős ösztöndijat létesített, amelynek révén c városoli két-két szülötte folytatja tanulmányait, bogy aztán szülővárosuk szolgálatába lépjen. Reményét fe­jezte ki ezután, hogy ennek a szervező munkának nyomán a jövőben minden alföldi város követni fogja a kezdeményezők példáját s igy megvaló­sulhatna Ge'.ei rektor nagy terve: egy Alföldi Kollégium megszerve­zése, amely az Alföld érdekeit és fejlődését szolgáló kérdésekkel foglalkozna s az itt kiképzett ifjak elhagyván az egyetemet, az Alföld kultur.aposto­laivá válnának. A nagyszabású beszámoló után a mult évi Rector Magnificus az újonnan megválasztott Egye­temi Tanácshoz fordult, hogy annak tagjait hiva­talába nyilvánosan is tisztségükbe iktassa. A mult évi tanács tagjai fölállva tisztségük jel­képét, az arany láncot az uj tanács tagjainak nyakába illesztették, majd dr. Ercky István uj rektor vezetésével az uj tanács foglalta el a régi helyét az emelvényen. Dr. Ercky István rektor működését — az egye­tern hagyományaihoz hiven — azzal kezdte, hogy tudományos értekezését olvasta fel »Az önkor­mányzat modern rendszerének kialakulása Magyar­országon« cimmel. A rendkívül érdekes és válto­zatos előadás elhangzása után az Egyetemi Ének­kar c'éneke tó a Himnuszt s ezzel végat ért a sze­gedi egyetem 67-ik évnyitó közgyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents