Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-07 / 167. szám

Vasárnap, 1938. augusztus 7. DÉLMAGYARORSZÁG 11 •ma Meghitt beszélgetés Clemanceau orvosával, Müller doktor volt karlsbadi orvossal, akiről memoárjában azt irta Cl emanceau: „ő volt az egyetlen ember, akinek sikerült megfékezni a tigrist.. Szemben ültem ma órákon keresztül egy emberrel, akit arra kényszeritettek az elet és a sorsa, hogy: hetvenöt esztendővel a vállain elölről kezdjen mindent . . . Tudom: sokan élnek ma szerte -a világon ilyen tmberek . . . És tudom azt is: sok olyan hetvenöt esztendős ember harcol a kenyérért, aki nem tudja azt: hol végzi, vagy hol kezdi holnap az életet. És mégis: akármerre csavargok reggel óta, wkárhol kavarom a kávémat, vagy nézeni a nyugalmas élet tobzódását itt a Vág partján, mindenütt: csak a karlsbadi Müller doktor szavait hallom és felém világitanak szelíden kék szemének suga rai. Homorú, lyukas, nikkelszalagia szerelt tükör fityegett a homlokán, amikor a rendelőjében fogadott. Kicsiny, tömzsi alakján fehér orvosi köpeny. Csöndes melankóiiával mondta: márciusban ünnepellek, akkor volt ötven esztendeje, bogy Bécsben megszereztem a diplomámat. A világhíre Policzer professzor első asszisztense voltam. Elmultam már hetvenöt éves. És az ötven esztendei orvosi prskszisomból negyenötöt Karlsbadban töltöttem el. Három házam van ott. Bejártam az egész világot. Előadásokat tartottam Amerikában: a Rockefellerek voltak a pacienseim. Orvos voltam és orvos vagyok, számomra: a politika ismeretlen terület. És mégis: a politika kergetett el Karlsbadból. Ne részletezzük, hogy miért kellett elutaznia Onnan, ahol másfél emberöltőn keresztül gyógyított Müller doktor. . . . Ahol magasra csapnak a politikai szenvedélyek hullámai, ott a tudomány szava elvész. Az inkvizíció lángjai mellett sohasem alkottak a tudósok . . . • Öt héttel ezelőtt csomagolt össze Karlsbadban 'Müller oktor, az orr- cs gége megbetegedéseinek ma mór világhírű tudósa cs maga se tudta: miért, kofferjeivel és ládáival vonatra ült és eljött ide Pöstyénbe. Megjelent a fürdőigazgatóságnál és két napra rá a pöstyéni igazgatóság az Irma fürdőben rendelőt rendezett bc a számára. Egy héttel későbben már modern inbalatóriuina is volt Müller doktornak. Most itt dolgozik. Nem akarok hízelegni neki, de: nem látszik meg rajta a hetvenöt esztendő. Fiatalos hévvel beszél. Délután együtt nzsonnáltunk a Thermia Palace ferraszán. A szomszédos asztalnál Lillian Gish vette német óráját. A Vág partja felé Bayor Gizi üJt az urával, Germán Tódor egyetemi professzorral és barátt korével: Pártos Alice doktorral és az urával, Bernáth Aurél immár világhírű magyar piktorral. Halk zene finom akkordjai keringtek a levegőben, vaiahol messze ezüstös hangjával megcsendült a radosnai templom harangja, fecskék csicseregtek a fák ágain cs a hetvenöt esztendős Müller doktor arról a negyvenöt cvről mesélt nekem, amelyet Karlsbadban töltött el, homorú, lyukas, nikkelszalagra szerelt tükörrel a szemén és a Policzer tanárról elnevezett gummilabdávai a kézében . . . Tizenhét évig Clemenceau orvos® A Drevfuss pör idején került Clemanceau először Karlshadba; Gs aztán — tizenhét esztendőn keresztül paciense maradt Müller doktornak. — Orvosi honoráriumot sohasem kaptam tőle — mondja nekem a doktor — mert Clemanceau maga is orvos volt. Mindössze: egyetlen kézszorítással köszönte meg nekem, hogy meggyógyítottam. Siketség fenyegette a legnagyobb francia debattert, akit politikai ellenfelei mindenáron bele akartak keverni a Panama-botrányba. Ö maga ugy vette észre a betegségét, hogy valamely lap megírta róla: Clemanceau már nem reagál a közbeszólásokra. Kétségbeesetten állapította meg, hogy: a beszéde közben elhangzoft közbeszólásokat nem hallja. Hozzámjött és én meggyógyítottam. Mcmoárjaibun megemlékezik rólam és azt irja: „ő volt az egyetlen ember, ami megszelídítene a tigrist . . ."A világ legnagyobb orvosi honoráriuma Clemenceau csak egy kézszorítással honorálta öt, dc akadlak amerikai inillimosok. akik valóban fejedelmi honoráriumokat fizetlek. Mister Mhitney, a bostoni szénkirály, a legnagyobb Shakespeare kulató, akinek betegségét nem tudták odaát meggyógyítani, hálából meghívta őt Bostonba. Egy tiszteletére rendezett vacsora ulán, a vendegekkel a palota szalonjába vonullak, itt a terem közepén trónusszerű emelvényen foglalt helyet a házigazda és — elmesélte operációjának históriáját. Az. estély érdekessége: Mr. Whitncy meghívta arra Amerika valamennyi, orr- és gégeprofesszorát . . . Rockefeller D. John húgát is Müller doktor kezelte és Rockefellerek vendége volt az óceán túlsó felén. Páciensei köze tartoztak az elmúlt decennumok színpadi csillagai: Mrlba, az ausztráliai csalogány, Lola Beth, a legszebb bécsi Elza, T.ussy Weydt. Leghálásabb paciense; Alfréd .T Dupont, a General Motors Co. vezére. Az első honorárium: ötezer dollár, azérl csak ennyi, mert Müller doktor nem fogadoll el többet. De karácsonyra csekk érkezett Amerikából: húszezer dollárról kiállítva. És a következő évben kamatmentes kölcsön címén háromszázezer dollárt küldött Dupont egy Karlsbadban felállítandó tudományos intézet céljaira orvosának. Az, intézet el is készült: a világnak talán legtökéletesebb magánszanatóriuma. Orvosi berendezése túltett a motorkerékpár Sporthoz, utazáshoz Arak 695-1150-1280 Képviselő: BUJDOSÓ IMRE SZEGET), Fekctcsas-ucea 15. szám. Telefon: 14-33. klinikák' berendezésén. .Valamennyi apparteinentjének fürdőszobája volt. ... És aztán? A konjunktúrát a dekonjunktúra váltotta IcL Az első esztendő ulán az intézetet be kellett csukni. A házak egyikét megvette egy betegsepclyzéí intézet, a másikból hotel lett, de az idén ennek mégcsak a kapuit se nyitotta ki doktor Müller . . . Az előszobájában fényképek. Levelek hálás paciensektől. Közöttük egy telegram: az örök Városból jött, a hálás Cerutti kardinális küldte. Mondja nekem a doktor: — Ila nem hal meg, ma ö a pápa . . . Nagytudásu ember volt és talán husz nyelven beszélt. A világnak minden olyan városában járt, amelynek egymilliónál több a lakosa. Legnagyobb tekintélye volt az egyháznak. • Beszélgetésünk végén furcsa kérdést intéztem hozzá. Arra kértein: — Mondja meg nekem kedves doktor ur: meg ludja-e Ön ma állapítani pusztán kortársak leírásaiból, hogv mi okozta Ludwig von Beethoven siketségét. És ha igen: feleletet tudna-e adni arra a kérdésre, hogy az orvosi tudomány mai állása mellett ma gyógyítható lenne-e siketedet? Beethoven Még csak el se gondolkozik a kérdésén, Hanenf nyomban válaszol: — Azt hiszem kétséget kizáró módon meg tudjuk ma állapítani, hogy Beethoven siketségét a hallóidegek elmeszesedése okozta. Hiszen a legtöbb siketségnek ez az oka. A második kérdésrö már nehezebben válaszolhatok: hiszen az orvosi tudomány nem tudja ma sem, hogy az elmeszesedést mi okozza. Csak hipothezisrk vannak e tekintetben. Valószínű — én igy gondolom —, hogy Beethoven siketségének egy ifjú korában elhanyagolt nátha volt az oka. Ma: a náthát kezeljük. Meg tudjuk előzni a siketség és nagyothallás bekövetkezését. Ma: meg tudnók előzni azt, hogy Beethovennél a hallóidegekig terjedő nátha riketséget okozzon. Ma falán Beethoven nem tenne siket. fis ma — kétségkívül tovább élhetne, mint élt >a maga korában. J. P. UÁIIÖFIRFOR CIKKEK; circitN VflLffilfl-lÍR