Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-03 / 146. szám

o Vasárnap, 1938. julius 5. DÉLMAGyAROR SZAG A szereplők fejezel „A szegedi szabadiéri Jálékok története cimü könyvből S4-ben, amikor Táray és Lehotay felváltva játszották Ádámot, a szezonzáró előadás Lehotaynak jutott. Táray •az utolsóelőtti előadás után vonatra ült, elutazott Pestre, hogy onnan iovább utazzon — nyaralni. Másnap reggel arra ébredtünk, bogy Lehotay beteg. 38 fokos láza volt s a láz a délelőtt folyamán még emelkedett. Nem számíthattunk rá, hogy este játszani tud. Az előadás zavartalanságának biztosítása érdekében két irányban intézkedtünk tehát. Táraynak sürgönyöztünk, hogy jöjjön viszsza. Miután azonban tudtuk, hogy Pestről tovább utazik és miután a balatoni cime nem volt meg, fel kellett készülnünk arra az esetre is, hogy a sürgöny Tárayt nem találja meg. A rendezőség magához kérette Sarlay Imrét, aki a statisztéria betanításával és a rendezés körül elévülhetetlen érdemeket szerzett, aki a főszerepek kivételével a három év alatt majd minden szerepet játszott, akinek nem az volt a legnagyobb nevezetessége, hogy fejből tudja az egcsz tragédiát, hanem az, hogy Éva szerepét tudja kívülről legjobban s akit felkért, hogy abban az esetben, ha Táraynak a sürgöny nem lenne kézbesíthető, vagy ha bármi más ok miatt nem jönne Táray. vissza, játsza el Ádámot. Sarlay, akinek értesülésem szerint idegen impérium területén van ma szép pozíciója, meg volt hatva a megtiszteltetéstől, ami persze nem akadályozta abban, hogy a fellépésért esetleg esedékes honoráriumára nyomban előleget kérjen és egész nap készült- Háromnegyed nyolckor megérkezett azonban Táray, besietett a színpadra, beöltözött s az előadás a rendes időben megkezdődött, anélkül, hogy a központi iroda izgalmaiból a legkevesebb kijutott volna a közönség közé Táray a sürgönyt a déli pályaudvaron kapta meg a vasúti kocsiban, ahova a lakásáról utána vitték. Röglön kiszállt, •csomagjait haza vitette, álhajtatott a nyugati pályaudvarra és beszállt a szegcdi gyorsba. Csak Sarlay nem volt megelégedve ezzel a megoldással. Lehotay betegségébe, de különösen Táray példás kötelességtudásába valósággal — belebetegedett. Három év alatt a megörökítésre érdemes kötefességteljesitésnek ez a legmagasabb mértéke fűtötte legtöbb tagunkat. A tehetségekben gazdag magyar színészet kiválósága és hivatasszerctele nélkül nem tudott volna célhoz érni se rendezőbizottsági, se rendezői koncepció s amikor mérlegeljük azokat az eredményeket, amelyeket elértünk, azt a részt, amely megilleti a sikerből, szeretettel, melegséggel, megértéssel és méltánylással kell biztosítani a szereplők részére. Színésszel nézeteltérése három év alatt néhány esetben volt a rendező bizottságnak. Könyves Tóth Erzsivel állandósult a nézeteltérés. ö azon nagyon kevesek közé tartozott, akik mögött protekció állt. 33-ban és 31-ben egv két kisebb szerep mellett Hippiát játszotta, 35-ben Évára akart szerződni. A rendezőbizottság hajlandó lett volna teljesíteni ezt a kívánságát is, de csak azzal a feltétellel, hogy egyszer osztja ki rá Éva szerepét. Könwes Tóth ezzel szemben a hat előadásból három at akart önmagának biztosítani, amibe a rendező bizottság nem mehetett bele. 35-ben történt, bogy Tőkés Anna, ha jól emlékszem, a harmadik előadás napján reggel roszszul lett. Az állapota ebéd után sem volt telje sen megnyugtató, amiért helyettes után néztünk. íz-? gatta az eset Bánffy Miklóst is, oki anélkül, hogy bárkinek szólt volna, autóba ült. felkereste Könyves Tóth Erzsit és behozta a központi irodába. Persze Bánffy azt hitte, hogy Könyves Tóth minden továbbiak nélkül vállalni fogia Éva szerepét. Pe a Nemzeti Színház tagja kijelentette, hogy ő bizony nem játszik, Éva szerepét különben sem tudja, már régen játszotta, estig képtelen megtanulni, ha háromszor neki adták volna, most nem ler.ne semmi baj. Nem is volt. Tőkés Anna estig valamennyire jobban lett. Bejött és ragyogóan játszott. Színészekkel nézeteltérései a Glaukos miait voltak még a rendező bizottságnak. A véleményem ma is az, pedig teljes három év mult el az események óta, tehát nem lheet mondani, hogy impulzivitás vezet, hogy az a szellem, amely egyes tagjaink itteni magatartásában megnyilvánult, arra teljesen alkalmatlan, hogy megalapozni és megszilárdítani segítsen bármilyen kulturakciöt, ha közszükséglet hivja is életre, ba lendit is a sanyarú sorsunkon és ha nagy előnyök virágoznak is ki belőle a színészet részérc is. Ez a könyv nem azért Íródott, bogy ezeket az incidenseket, amelyek az egcsz jelentőségéhez képest mégis csak eltörpülnek, aprólékos részleiekig szóvá tegye. Ezzel annyival inkább célt tévesztenénk, mert hát hol van a világon az a színház, ahol mindig minden tekintetben teljes a harmónia? Azonkívül azok a tagjaink, akik hibáztak, leginkább belátták és jóvá tettek a tévedésüket. Meg kell azonban említeni, bogy a Dóm-téren az összhang mindig úgyszólván zavartalan volt és hogy szereplőkkel is, másokkal is leginkább a Glaukos körül voltak bajaink. Beregi Oszkár szerződtetése mialt támadták a rendező bizottságot. Tüntetni is akartak ellene, de mikor ő kijelentette, hogy törtenjen akármi, föllép, a rendező bizottság fedezte. Szegedi színészi munkájában azonban csalódtunk, ami különösen e sorok írójára volt fájdalmas, lévén a leg nagyobb részem abban, hogy Adám és Péter apostol szerepét 35-ben felajánltuk neki. Ádámot Beregitől Szegeden láttam először. De kevéssel szegedi szereplése előtt Hamletet láttam tőle s a dekadens dán királyfi ragyogó szerepét felejthetetlenül tökéletesen játszotta. Bereginek ez a szereplése adta meg az impulzust ahhoz, hogy szerződtetését javaslatba hozzam. Sajnos, tévedtem. Annak a színészi és emberi intelligenciának, amely Beregivel pesti színpadon azóta is produkáltatott egészen kimagaslót, Szegeden csak a nyomait lehetett felfedezni. De ezek a nyomok is igazoltak, mert ha nem csalódom, arra | engednek következtetni, hogy színészi intuíciója Beregit Adám szerepében is egyéni és uj utakra vitte volna, dc — nem foglalkozott eleget a szereppel. Aki szereli a színházat, elmélyed az irodalomban, problémáktól nem riad vissza és a nézőiéren is megteszi, amit Shakespeare színésze mond a Hamletben, hogy átéli és átérzi a szerepet, az mindig sajnálni fogja, hogy aki irodalmi fcrcmunkákban tud nagyot nyújtani, az nem tudott azonosulni Ádám lelkével. Hippia szerepét 35-ben Titkos Ilonának osztottuk ki. Csortos Gyula, aki részt vett pesti szereposztási tervezéseinkben, vállalta, hogy telefonál Titkosnak. A beszélgetés körülbelül igy folyt le: Cs o r t o s : A hires szegedi szabadiéri játékok rendező biz.ottsága itt van Pesten. Most" osztják ki a szerepeket. Rád is gondoltak. Mi a véleményed ? Titkos: Hogy a rendező bizottság nagyon kedves. Csortos: Tehát lenne kedved? T i tk o s : Tudod, hogy nincs olyan színésznő, akisek az a vágya lenne titkos, hogy minél különb körülmények között játszón el minél különb szerepeket. Csortos: Annak a színésznőnek azonban a tehetsége se legyen titkos. Titkos: Tudod mit, Gyula. Én most rágyújtok. A füsttel ugyan nem fújhatlak szemen. I)e szembenézek veled és megkérdezem, ha fel akartok kérni, meddig marad a szereposztástok előttem titkos. (Nevetés). Cs o r t o s : Hippia szerepét szántuk neked. (Csen d). Annak, aki tehetséges, ragyogó alkalom. Ti (kos: "Várj csak. Hippia. Hippia? Ugy e Hippiát az a színésznő játsza aki mint Éva minden sjinben más-más alakban if-lenik mee? ymn Qaet, ct ncuv, CAOLA KRÉM !JivQídi&n[on)Aiom Szeged város területén 1938 junius 25-töl juliu» 2-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Braun Józsefné eladta Nacsa Jánosnénak a Nyári dűlőben lévő 1424 n. öl földjet 16 27 K kat. tiszta jövedelemmel és a Feketesjél 89 szátnu tanyával 1500 pengőért. i Savanya Mihály eladta özv. Császár Józsefnének a Feketeszél 111 számú házát 6 hold 1281 n. öl földdel, melynek kat. tiszta jövedelme 8018 K, 2300 pengőért. Szóráth Gyuláné eladta Ábrahám Arpádnénaí az Ótolt dűlőben lévő 300 n. öl földjet 086 K kat tiszta jövedelemmel 180 pengőért. Özv. Papp Istvánné eladta Ábrahám Árpáduénak az Ótott dűlőben lévő 530 n. öl földjét 1.52 K kat. tiszta jövedelemmel 265 pengőért. özv. Papp Istvánné eladta Szóráth Gyula cs nejének az Ótotl dűlőben lévő 1 hold 54 n. öl földjét 6.59 K kat. tiszta jövedelemmel 900 pengőért. Tóth Balázs eladta özv. Matók Józsefnének a Dobó-ucca 21 számú házát egyötöd részben 600 pengőért. Kigyósi János és neje eladták Gombos Mihály és nejének a Szatymazi ucca 26. számú házukal 284 n. öles telekkel 2650 pengőért. Szélpál Istvánné eladta Kovács Lászlónén.nk a Maty dűlőben lévő 445 n. öl szántóját 1.38 Korona kat. tiszta jövedelemmel 534 pengőért. özv. Takács Mihályné. eladta Zákány Jánosnak a Gajgonya dűlőben levő 1373 n. öl földjét 5.56 K kat. tiszta jövedelemmel 1200 pengőért. Csókási Illés eladta Császár Antal és nejének a Börcsökkopolya dűlőben lévő 1189 n. öl szántóját 20.06 K kat. tiszta jövedelemmel 1902 40 pengőért. Kispál József eladta Kispál Rózáinak' a Nagymátyás dűlőben lévő 886 n. öl földjét 3.88 K kat tiszta jövedelemmel 1000 pengőért. Guttmann Gézáné eladta Stern Ernő és nejének a Szent István-tér 14 sz. házát 218 n. öles telekkel 39.000 pengőért. Tngatlan és Áruforgalmi rt. eladta Simon Lászlónak a Móra-ucca 40- számú házát 172 n. öles telekkel 1800 pengőért. Pársaki Péter és neje eladták Koczkás Imre és nejének a Somogyi-telep 1244 számú házukat 214 n. öles felekkel 1400 pengőért. Kasza Mária eladta Kasza Mátyásnak" a Röszko 191 számú házát 781 öl földdel 1000 pengőért. László András eladta Knurek Ede és nejének" » Fodor-telep Murányi-ucca 15 számú házát 152 n. öles telekkel 4000 pengőért. Farkas Istvánné eladta Hegedűs Mihálynénalf a Molnár-ucei 17. számú házát 190 n. öles telekkel 8300 pengőért. Csikós Józsefné eladta Rrunner János és nejének a Csuka-ueca 35b. számú házát 287 n. öles telekkel 3810 pengőért. .Tahász Józsefné eladta CsánVi Tstván és nelénok a Belső-Szatvmaz dűlőben lévő 1200 n. öl szántóját 315 K kat. tisztajövedclemmel 900 pennríért.